Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1880. október 14

• -T7 ' — 6 áldozatra kész lelkes egyháznak, az ott működő jeles tanári karnak, s azoknak élén a mái­régen koszorúzott igazgatónak érdeme. Mindezeknél fogva kötelességemnek tartom a még ezentúl is segedelemre szoruló selmeczi lyceumot az egyetemes gyűlésnek folytonos figyelmébe s különös pártfogásába a legmelegebben ajánlani. 18. Az évnek lefolyta alatt az egyetemes consistoriumok, mint harmadfokú bíróságok által hozott ítéleteket kihirdetés végett bemutatom. 19. Hitelesítés végett küldettek hozzám s hitelesítettek is Gajdácsy Pál és Dorna Lajos békés-csabai tanárok oklevelei, és Győrik Márton a pozsonyi lyceumi segédtanárnak a dunán­túli tanvizsgáló bizottság előtt nyert tanképesítő okmánya. 20. A Róth-Teleky-féle ösztöndíjjak szabályszerüleg kiosztattak, az egyetemes számadások megvizsgáltattak, melyekre vonatkozólag az illető jegyzőkönyveket ezennel bemutatom. Ezen elnöki jelentés tudomásul vétetvén s a múlt évi jegyzőkönyvvel kapcsolatban nem álló előterjesztéseknek ktilön fölvétele határoztatván el, az egyetemes gyiilés kö­szönetét s elismerését fejezi ki egyházunk egyetemes felügyelőjének buzgó fárado­zásáért, egyszersmind szívélyesen üdvözli a bányai kerület ujon választott felügyelőjét. 2. (Gy.) Fölvétetett az elnöki jelentés 2-ik pontjában említett, a „Narodne Novini" czímü lapban megjelent hazafiatlan s izgató czikkek alkalmából felmerült ügy. Habár a jelentés szerint egyházunk némely lelkészei s tanítói ellen támadt ilynemű súlyos vádakra nézve határozott ténybeli adatok nem voltak szerezhetők, mindazon­által elutasíthatlan feladatának ismervén egyházunk oda hatni, hogy ily panaszokra ok ne adassék; ennélfogva az egyetemes gyűlés ez alkalommal is kijelenti, hogy gondosan fel fog ügyelni, hogy kebelében hazafiatlan üzelmek elő ne forduljanak; határozottan roszal minden ily működést, akár a sajtóban, akár más téren mutatkozzék az, és ha ily működést mind a mellett tapasztalna, első sorban saját kötelességének ismeri, az illető­ket szigorúan, esetleg consistorium elé állítás utján is, felelősségre vonni. 3. (Gy.) A Baldácsy alapítványi bizottságnak az elnöki jelentés mellett bemutatott jelentése, mely a kertileteknek is megküldetett tudomásul vétetik. 4. (Gy.) Czékus István superintendens, hivatkozva elnöklő egyetemes felügyelőnek múlt évi székfoglaló beszédére, melyben nagylelkű adomány kiséretében, egyetemes alap alko­tásának áldásos eszméjével lépett fel, előterjeszti a tiszai kerület indítványát, hogy ezen eszme valósítása végett, küldessék ki bizottság, mely a javasolt alap létesítésének módozata iránt lehetőleg a jövő évi egyetemes gyűlésnek véleményes jelentést adna be. Miután az egyetemes alap alkotására vonatkozó javaslat a többi kerületekben még nem képezte tüzetes tárgyalás anyagát, az egyetemes alap alkotásának kérdése ezennel a kerületekhez utasíttatik s fel hivatnak a kerületek, hogy ez iránt a jövő egyetemes gyűlésen nyilatkozzanak. 5. (H.) Olvastatott a vallás- és közoktatásügyi ministernek az egyetemes feliigyelőhez 921. ein. sz. a. intézett átirata, melyben előre bocsátva azt, hogy közönségesen elismert tény, hogy a hazai két egyetemen kivül fennálló többi jogacademiákon a jogi szakképzés nem áll a kor szinvonalán ; másfelől a jogi pálya általok, már csak a vidékbelieknek könnyebb hozzájá­rulhatásuk folytán is tetemesen megkönnyíttetvén, ebben keresendő egyik oka azon már mái­aggasztóvá válni kezdő ténynek, hogy a jogi pálya, mint kenyérkereseti, sokkal több egyént von magához, mint amennyit ezután tisztességesen ellátni képes, s mennyit a más, külömböző szakosztályok kellő egyensúlya az állam és a társadalom érdekében megkiván, sőt ebben kere­sendő oka annak, hogy az ügyvédek száma oly túlságosan szaporodik, hogy a társadalmat már is egy ügyvédi proletariatussal fenyegeti. Miután pedig a minister ennek az által vélné legsike­resebben elejét vehetni, lia a fennálló tizenhárom jogacademiák egy része megszüntettetnék, azon kérdést intézi ő nméltóságához, hogy a fennebbieket fontolóra vévén s ezen ügyet az egyházke­rületekkel tárgyalván, nem volna-e hajlandó az egyetem, az eperjesi ágostai hitv. evang. jogaca­demiát vagy egyszerűen beszüntetni, vagy esetleg más, hasonirányú felekezeti jogacademiával összeolvasztani? Ezzel kapcsolatban olvastatott az eperjesi ágostai hitv. evang. kerületi collegium közgyűlésének ide, a nevezett jogacademiát fentartó tiszai kerület által benyujtott emlékirata, melyben tagadva azt, hogy az eperjesi jogacademia azok közé tartoznék, melyek a minis­terium által előirt feltételeknek mindenben meg nem felelnek és igy a jogi szakképzés tekinte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom