Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1880. október 14

tében a kor színvonalán nem állanak és az állami jogacademiákkal a versenyt ki nem állják ; hangsúlyozva továbbá azt, hogy a kiilömböző szakpályákon működők helyes vagy helytelen számaránya oly körülmények és viszonyok által szabályoztatik, melyek sokkal mélyebben gyö­kereznek, semhogy a ezélba vett ministeri intézkedés által változást fognának szenvedni, s ha csakugyan áll az, hogy a jogi pálya nem képes tisztességesen ellátni mindazokat, kik e pályára lépnek ; ugy magában véve ezen tény sokkal biztosabban fogja a kellő arányt helyre állítani, semhogy a jogacademiák számának reducálására szükség volna. Ezeket előre bocsátva, hozzá teszi, hogy az eperjesi jogacademia mellett liarczol a történeti szempont, mert jelenlegi közéle­tünk legjelesebb bajnokainak nagy része innen került ki ; mellette küzd továbbá a nemzetiségi érdek, mert nemzeti szellemű tudományunk s nemzeti nyelvünk benne a tót felvidéken egyik hatalmas bástyáját birja ; igazolja végre a hozzá kötött reményeket a siker is, mert ime fenn­állása még csak második évében a hallgatók száma már is megkétszereződött : Mindezeket tekin­tetbe véve, nem hajlandó az eperjesi jogacademiát sem beszüntetni, sem más rokonnemü fele­kezeti intézetbe beolvasztani. A collegiumi közgyűlésnek, illetőleg a tiszai kerületnek nézeteit az egyetemes köz­gyűlés is mindenekben osztván, helyesli a tiszai kerületnek azon határozatát, mely sze­rint a jogacademiát továbbra is fentartani óhajtja, s ily értelemben fog a válasz a vallás­és közoktatásügyi ministerliez intéztetni. 6. (Gry.) Elnöklő egyetemes felügyelő felemlítvén, hogy a gyűlés rendes jegyzői a teen­dők által felettébb igénybe vétetnek, kinevezte tiszteletbeli jegyzőnek b. Laffert Antalt, ki helyét azonnal elfoglalta. (Gy.) Az elnöki jelentésben, Szinovicz Lajos kecskeméti lakos végrendeletére s az ebben az egyetemes egyháznak szánt nagylelkű adományra vonatkozólag tett előterjesztés, egyikeievén azoknak, melyek az 1-ső pont szerint külön tárgyaltatni határoztattak, ezen tárgyat illetőleg Győry Elek, mint egyetemes ügynök előterjeszti, hogy említve levén az elnöki jelen­tésben is, miszerint az ügy hozzá utaltatott, ennélfogva erre, vallásügynöki működéséről be­adott jelentésében tüzetesebben kiterjeszkedett. Felolvastatott ezen előterjesztés folytán a vallásügynöki jelentés, melyben megje­gyeztetvén, hogy a folyó teendők, vagy a gyűlésre nézve csekélyebb fontossággal biró tárgyak mellőztettek, felsoroltatnak mindazon fontosabb ügyekben tett eljárások, melyek a lefolyt év­ben befejeztettek, vagy elvi jelentőséggel birnak, s ezek közt Szinovicz Lajos végrendelete alkalmából tett intézkedések s ügyészi eljárás is. Ezen jelentés tudomásul vétetvén, annak a Szinovicz Lajos által tett adomány ügyé­vel összefüggő utolsó pontja, ezen ügygyei kapcsolatosan tárgyaltatni határoztatott. 8. (Gy). Olvastatott Szinovicz Lajos, Kecskeméten lakott egyháztagnak a fennebbi pontban előterjesztett jelentés mellett bemutatott végrendelete, mely következőleg szól : „Végrendelet, melyet én alulírott, Szinovicz Lajos, ép elmével, komoly megfontolás után, tanúbizonyságok jelenlétében s hitelesítő aláírásuk mellett, következőkép tettem : 1. Bekövetkezendő halálom esetére, Jász-Nagy-Kún-Szolnok megyébe kebelezett, tiszanagyrévi határban fekvő, saját szorgalmam által szerzett összes vagyonomból, kivételével : 1. a tiszanagyrévi telekjegyzőkönyvben 250, 116, 165, 164 és 260. r. sz. a. bejegyzett éspedig a külső puszta Sáp, Jurenák József, Rázsó család s a volt úrbéresek földjei között fekvő „külső tag" név alatt ismert tanyai összes szántóföldnek és a rajta lévő épületek­nek; 2. a „belső tagon" az úgynevezett örvényben fekvő réti kaszálónak (250. tk. r. sz. a.); végre 3. a községben, szérűskert név alatt ismeretes beit eleknek és a 63. tk. r. sz.a. jegyzett lakházamnak a hozzátartozó beltelekkel együtt; minden egyéb fekvőségek és ingóságok nyilvános árverés utján eladandók. Az ekként begyülendő összegből : a) a netalán még fentlévő adósságaim fizettessenek ki ; b) úgyszinte boldogult nőm hozománya, mely kevés kivétellel úrbéri kármentesítési kötvényekből állott, s mint ilyen hatezer, azaz : 6000 o. é. frtig leolvadt összeg, általa tett vég­rendelet folytán: Omaszta Zsigmond és Paulovicz Gábor gyermekei között egyenlően osz­tassék fel ; c) nemkülönben hozzám közel álló rokonaim : néh. Szinovicz János bátyám gyermekei : Terézia, férjezett Such Józsefné, Julianna férj. Valkó Jánosné, négyezer az az : 4000 o. é. frtban, vagyis fejenként kétezer, 2000 frtban fognak részesülni oly módon, hogy ők míg élnek, ezen összegnek csak kamatait élvezhetik, haláluk után pedig, az összes négyezer, 4000 frt Osztás Mária férj. Németh Lajosné , Such Ilka hajadon és Valkó Judit férj. Chova­2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom