Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1874. szeptember 2

- 2 Danko János Rohacsek János Osztroluczky Geiza Kubinyi Árpád ; A bányai egyházkerületből : Szeberényi Gusztáv superintendens Sárkány János Sárkány Sámuel Pékár Lajos Lőrincsék János Dedinszky János J esperesek Kramár Béla Bachát Dániel Belokorszky Gábor Doleschall Sándor Thebusz János j Jeszenszky Károly j lelkészek Vladár János | Tatay István ) . . . Breznyík János j ^S- tanáro

k Radvánszky Antal ker. felügyelő Fabiny Teophil Mártonfi Károly Kemény Mihály Szontagh Pál Vörös Pál Hunfalvy Pál Pulszky Ferencz Tavaszi János Keblovszky Lajos Felix Ákos b. Podmaniczky Frigyes b. Podmaniczky Levente Ivánka Imre Pulszky Ágost. Zsilinszky Mihály Willim János ; esp. felügyelők A tiszai egyházkerületből : Czékus István superintendens Hoznék Náthán I Kalchbrenner Károly ) Szalagyi Mihály ( főesperesek Bartholomeidesz János ) Krno Andor $ Mikola György esperes Farbaky József ) lelkészék és Zelenka Pál ) ker. jegyzők. Terray Béla ) 111./ lMarkovich Pál \ lelüészeü Kramarcsik Károly tanár s ker. főjegyző és több egyházi s világi urak, továbbá ezen gyűlés egyházi főjegyzői. Bánó Miklós esp. felügyelő Latinák Rudolf „ „ Péchy Tamás „ „ Szentiványi Miklós „ Bánó József collég, felügyelő Szontagh Bertalan Latinak Márton Mesko Pál Lichtenstein József Szirmay Ödön Radvánsky Géza Radvánszky Béla Győry Elek ezen gyűlés világi és Haan Lajos Mely alkalommal : 1. (Gy.) Az egyetemes gyűlés tagjai s a református atyafiak köldöttei mindenek előtt a templomban gyülekezvén össze, Isten szént lelkét a gyűlés működéséhez segitségűl hivó buzgó ima után főt. Karsay Sándor superintendens ur következő, jegyzőkönyvileg is megőriztetni határozott, buzditó szónoklatban emlékezett meg egyetemes kormányzatunk százados évfordulójának ünnepélyéről. Oltári igék : 1 Péter, 2, 5—9. „Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nép vagytok és oly nép, melyet Isten sajátjának tart, hogy annak hatalmas dolgait hirdessétek, a ki titeket a sötétségből az ő csodálatos világosságára hivott." Tisztelt gyülekezet, atyámfiai az Urban ! Az apostol ezen felhivó szózatával üdvözöllek titeket e szent helyről ez ünnepélyes alkalommal ; mert ezen apostoli szózatban feltalálom mindazt, a mit nekünk ma, egyetemes összegyűlekezésünk évszázados ünnepén, hivatásunk érzetében, lelkiépülésünk czéljából fontolóra kell vennünk. Az alkalom ugyan is, mely bennünket, édes hazánk területén lakó evangyélmi hitrokonokat évenkint egyszer, egyházunk szervezete szerint itt a haza központján, annak mintegy kebelén, összegyűjt, anyaszentegyházunkra nézve nagy jelentőséggel bir. Mert mindenkori