Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1862. szeptember 2
el nem ismeri, a m. k. Helytartótanácstól két rendbéli k. intézvény érkezvén, mindegyik august. 13-ról 1862, 51,023 és 51,024 sz. a., melyekben egyházi testületünk arról értesíttetik, mikép Geduly Lajos ur dunáninneni sup. a fentebbi jk. 11-dik pontja alatt kötelességévé tett patensszerű egyházak látogatásának megkisértésétőli tartózkodásra utasitatott; a dunáninneni egyházkerület épségének helyreállítására és a Lőcsén fennálló ágost. hitv. ev. állam gymnasiumnak az egyházhozi viszonya rendezésére vonatkozó ügyek iránt pedig, az ebbeli legfelsőbb elhatározások bevárandók: továbbá, hogy a 12-dik pontbeli azon határozat, melynél fogva Kuzmányi Károly patensszerű sup. által papnak felavatott egyének törvényes lelkészeknek el nem ismertetnek, — megsemmisítetik annálfogva: mivel ezen határozat az 1860-dik évi maj. ]5-én kelt legmagasabb kéziratba és az illető gyülekezetek s lelkészek vallási, ugy mint polgári érdekeibe ütközik. Sajnosan veszi az egyetem ezen kegyes kir. Helytartótanácsi intézvényekből azon leverő értesítést, hogy ismételt legalázatosabb folyamodásaira s felterjesztéseire ezúttal is ő Felsége kegyelmes határozatának bevárására utasittatik; holott a patens által az egyház belsejében előidézett szakadások és közjogainkon s egyházunk autonómiáján ejtett sérelmek orvoslásáért már évek óta vigasz nélkül sóvárgunk; és nem hogy helyzetünk javulna, sőt törvényes állásunk ellen a patens ürügye alatt, a harcz ujabb meg ujabb merényletekkel s az államra nézve is veszélyes izgatásokkal folytattatik és terjesztetik ; minthogy pedig azon egyház, mely törvényes alapon nyugszik, sértett jogai orvoslását a magas kormánytól jogosan igényelheti ; megbizatik az elnökség, hogy legfelsőbb helyre felterjesztett sérelmeink orvoslását tovább is szorgalmazni méltóztassék. A mi pedig a mult évi jk. 12-dik pontjában foglalt határozatunkat illeti, minthogy ez egyenesen az egyházi testület belsejére vonatkozó tisztán egyházi intézkedést tárgyaz, s annak meghatározása : minő kellékekkel legyen felruházva a mi törvényes lelkészünk ? — ön belkormányzati jogunkhoz tartozik ; azon kegyes intézvény tehát, mely ezen határozatunkat megsemmisití, egyházi belkormányzási jogainkba ütközik; ez iránt óvását ezen egyetem kijelentve tovább is jogaihoz ragaszkodik. — Ennek kapcsában : Ugyanazon jk. 6-dik s 11-dik pontjaira a dunáninneni egyházkerület részéről fájó kebellel jelentetett, mikép ezen egyházkerület körében még most is rágódik egy a fentirt pátens által előidézett veszedelmes seb. Ugyanis mult évben alig volt 10. patensszerű egyház s reményleni lehetett, hogy ezek is meg fognak szűnni ; azonban fájdalom, nemcsak a béke helyreállítva nincs; — de a patens miatti súrlódások s tusák azóta ingerült viszállyá fajultak, melyeknek valódi s eredeti oka jeJen század 3-dik tizedében a magyar és sláv elem közt már akkor megkezdett panslavisticus mozgalmakban gyökerezik, melyeknek terjesztői s vezérszereplői: a patensszerű lelkészek, az egy ideig elszunynyadt ábrándos vágyaikat feléiesztendők, megragadták a pátenst, melyen keresztül vonuló főeszme vala: a világi elem kizárásával a vezérszerepet az egyházban a papság kezébe juttatni ; noha ez, egyházunk szellemével meg nem egyeztethető lett volna; — de nekik kedvező lévén, azt eszköz gyanánt használák fel arra, — hogy a felső vidéken a hatalmat birtokukba kerítsék s ezzel kényök szerint működhessenek ; s a patens ürügye alatt döntő befolyást szerezvén maguknak a népre s a vezéri szerepet részükre biztosítván, a panslavismust terjeszthessék. Az 1860. évi October 20-diki cs. k. diploma után beállott politicai változások következtében, ezen párt egy ideig megállapodott; de a mult 1861. évi Nov. 5-ke óta ismét nagyobb merészséggel lépett fel, s ennek következménye, hogy jelenleg ezen egyházkerületben 7. pátensszerü egyház
