Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1861. augusztus 28
11 szüksége most is fennforogván ; annak éleibe hozatala óhajtandó volna ugyan ; de annak kivitele egyesek vállalkozására bizatik. 21. Székács József sup. ur. jelenti, mikép azon alkalommal, midőn a mult 1860. évben egyetemes egyházunk ügyében Bécsbe küldötteink jártak, a költségek fedezésére összeadott 838 ftból 91 !| 2 krból levonván 166 ft. 3 kr. költséget, még felmaradt légyen 672 ft. 88 1 j 2 kr., mely az egyetemes gyűlés rendelkezése alá terjesztetik : Ezen összeg további rendelkezésig az egyetemes pénztárba beadatni határoztatott. 22. A népnevelési tanügy tárgyában innét a tegnapi napon kiküldött bizottmány véleményét beadván, — mely szerint ez a nyíregyházi tanitó képezdei igazgató Noszág János ur által ezen egyetemes gyűlésnek benyújtott „tervezetet a magyarhoni ág hitv. ev. népiskolák szervezetére" az elérendő czélnak minden tekintetben megfelelőnek találván, azt elfogadtatásra ajánlja : Ezen tervezet az egyházkerületekkel lehető észrevételeiknek a jövő egyetemes közgyűlésre leendő beadása végeit közöltetik; minden kerületnek annyi példányban, a hány esperesség van, megküldetni s ezen példányok költsége a fenntebbi pont szerint az egyetemes pénztárba beteendő 672 ft. 8S 11 2 krból fedeztetni határoztatott. 23. Hasonlóan a gymnasialis iskolák szervezése tárgyában készült tanári javaslatra az egyház kerületekből beérkezett észrevételek megvizsgálására s összeállítására a tegnapi napon kiküldött bizottmány jelentését s véleményét beadván s ez felolvastatván : Annak II. r. 1. pontjára, a vallás tanítást illetőleg, melyre nézve a tiszai egyházkerület a vallástanórákat az algymnasiumban 3 helyett 2-re, a VII. s VIII. osztályban pedig, a javasolt 2 óra helyeit, háromra kivánja megállapilatni ; a többi superintendentiák pedig minden osztályban három három órát kivánnak, s a tantárgyakra nézve is eltérnek a tanári javaslattól, s különösen a bányakerüleli superintendentia azt is óhajlja, hogy a vallásos érzelemnek egyházi énekek általi ébresztésére, mindennap délelőtt és délután, a tanítás kezdessék meg és fejeztessék be egy vers eléneklésével. A vallástanításra nézve ezen egyetemes testület a tanári javaslatol fogadá el, ezen kitételnek „« jelesb szakaszok Jánosból u ekként lett módosításával „János válogatott szakaszaiAz éneklést illetőleg pedig, azt a vallástanítás eszközéül tekinti ugyan ezen testület; de miután azt nem minden tanár képes vezetni, minden tanárra nézve kötelezőnek meg nem állapíthatja; hanem ahoz értő tanárra bizatni s a vallás tanitás óráiban gyakoroltatni határozta. A vélemény Ií. r. 2. pontjára az 1-sö gymnasialis osztályban a latinnyelv tanítását annyiban kötelezett tantárgynak fogadta el az egyet, gyűlés, hogy annak inkább csak anyaga, mint alakja, u. m. csak olvasás s vocabularium tanitassék ezen osztályban ; de a grammatikai formák s a nyelvrendszer ezen osztályban magyar nyelven tanitassék ; a beosztás a választmányra bizatván. A vélemény II. r. 3. pontja , vallyon a görög nyelv tanulása az V-dik osztálytól felfelé, minden tanulóra nézve kötelező legyen-e, vagy az ifjak tetszésére hagyassék? hosszabb vitatkozásra szolgáltatott alkalmat; s miután ezen kérdés mellett s ellene szóló érvek bővebben kifejtettek s fontolóra vétettek, a többség a kötelezettség mellett lévén, — azon okból; mivel a görög nyelv minden classicai műveltség egyik főtényczője s ugyanazért annak tanulása a gymnasium fogalmával azonos, — s azt minden müveit nemzetek gymnasiumaiban kötelezett tantárgynak bevéve találjuk ; de a proleslanlismus is nagy részben ennek köszönheti kifejlődését : ezeknél fogva ezen nyelv tanulása, mint kötelezett tantárgy az V-dik gymn. osztálytól kezdve felfelé minden osztálvban tanilatni határoztalott. A vélemény II. r. 4. pontjára : az ágost. egyet, egyház azon nézetből indulván ki, hogy az iskolák képessé tegyék az egyházi pályára 8*
