Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1861. augusztus 28
12 készülő ifjakat, miszerint az Isten igéjét áldásosán előadhassák s terjeszthessék ; igen üdvösnek találla a tanterv azon intézkedését, hogy az élő nyelvek tanítására nézve, a helybeli viszonyokra kellő tekintet legyen ; — s azon reményét s óhajtását nyilatkoztatja, hogy az egyházi hivatalra készülő ifjak, azon egyházkerületekben, — hol lót s német egyházak léteznek, a tót s német nyelvbe alaposan beavattassanak. Á vélemény II. r. 5-dik pontjára azon módosítás tétetik , hogy a 2-dik osztály pensuma a 4-dikkel cseréltetik fel; egyébkint a terv helyben hagyatik. A vélemény II. r. 6. 7. s 8 pontjaira nézve a terv elfogadtatik. Az átalános javaslatok 1-ső pontjának azon része, hogy az érettségi vizsga „az illető superintendens elnöklete mellett kerületi bizottmány, tehát egész autonom orgánum előtt w tétessek le, — oda módositatik, hogy a „superintendentialis elnökség mellett kerületi s illetőleg esperességi bizottmány előtt." A 2-dik pontra : a bizottmány által az egyetemes felügyelő oldala mellé javaslatba hozott iskolai bizottmány most egyelőre függőben hagyatik. A 3-dikra : a tanárokat vizsgáló bizottmány felállítása iránti javaslat elfogadtatik azon módosítással ; — hogy ezen bizottmány elnöke az egyetemes felügyelő, természetes tagjai a kerületek főnökei, választolt tagjai pedig szakértő férfiak legyenek, — ugy, hogy minden tudományszak képviselve legyen. Továbbá határoztatott, hogy ezentúl minden alkalmazandó tanár a tanári vizsgálatot köteles légyen letenni ; mely az eddig a superintendensek elölt letenni szokott jelelti vizsgálattól különbözvén, az, ki tanár akar lenni, papjelelti vizsgálatot letenni nem tartozik. A bizottmány tagjai a jövő évben fognak kineveztetni az egyetemes gyűlés által; kik tehát tanárokká képesítetni akarnak, a jövő évben egyetemes felügyelő urnái jelentsék magukat. A tantárgyak órák szerinti beosztásának 5-dik pontjára : az át nem helyzett tanulónak uj javitó vizsgálat melletti felvétele csak ugy lészen megengedhető, ha a javitó vizsgát saját iskolájában lette le. Az iskolai igazgatóságra nézve ajánlatosnak találtatván, hogy az változó legyen ; mert ha teher, viselje azt más is; ha pedig kitüntetés, szinte részesüljenek benne mások is; ugyanazért határoztatott, hogy iskolai igazgatónak a patronatus minden három évre szabadon válassza a tanárok közül azt, kiben a bözbizodalom öszpontosul. Továbbá a költészettan az 5-ik, a szónoklattan pedig a 6 dik osztályban rendeltetik előadatni ; mindkettő elméleti tanítására is utasitatván a tanári kar. Ezen módositasokkal a javaslatba hozott tanrendszer az egyházkerületek meghallgatása s észrevételeik megfontolása után elfogadtatván ; annak az itten megállapított módosításokkal leendő szerkeztésével Hunfalvy János ur megbízatott s az ekkép megállapított tanrendszer egész kiterjedésében ezen egyetemes gyűlés jegyzökönyvébe foglalva s azzal együtt kinyomatva, az egykázkerületeknek azon utasítással határoztatott megküldetni; miszerint az főiskoláink 1-ső és 5-dik osztályára nézve azonnal e. f. évben egészen ; a többi osztályokra nézve pedig a szükséges átmenetellel léptessék életbe. Mely tanrendszer következő : „Szoros egyenlőség s merev egyformaság a mi gymnasiumainkban nem óhajtatik : mindazáltal mind általában egyházunk, mind különösen a tanuló ifjúság érdekében szükséges a helyi körülményeken és különös érdekeken felülemelkedő szerves egyetemességet felállítani, mely az egyes intézeteknek szabályzatul és követendő zsinórmértékül szolgáljon. Ez okból a következő határozmányok állapitatnak meg: 1. Teljes gymnasium azon iskola, mely a növendéket mind alakilag mind tartalmilag a magasabb tudományos képzettségre, vagyis az akadémiai és egyetemi tanfolyamokra teljesen előkészíti, ugy hogy abból közvetlenül az akadémiára vagy egyetemre mehessenek s a theologiai, jogi, orvosi stb. tanfolyamokat megkezdhessék. Az ily teljes gymnasium nyolcévi tanfolyamból s ugyancsak nyolc külön osztályból áll. A létező tanodák megtarthatják
