Evangélikus Egyház és Iskola 1905.

1905-02-09 / 06. szám

Külföld. Német búr-árvaház. A német evang. sajtó kezdeményezésére alakult búr-segély egyesül et elhatározta, hogy országos gyűjtést indít egy búr-árvaház javára, mely örök időre hirdesse szerencsétlen protestáns testvéreiknek a német protestánsok rokonszenvét és áldozatkészségét, másrészt meg gyakorlati hasznánál fogva valóban segítsen is némileg a búrok nyomorán. Az egyesület most közzéteszi az eddigi gyűjtés eredményét, mely szerint mult évi december hó közepéig 17.000 márka gyűlt össze; mely összeg január l-ig ca. 20.000 márkára szaporodhatott. Ez összeghez Bajorország maga 5000 márkával járult. A szükségeit összegnek ez körülbelői csak egy harmad része. Ez idő szerint Kritzinger generális (kit csak Európa közbevetése mentett meg a haláltól, melyre Ítéltetett) és Hcerden lelkész körutat tesznek Európában azért, hogy személyesen győződjenek meg arról, mennyit várhatnak még a búrok prot. testvéreiktől. — A begyült ősszegből 10,000 márkát juttatnak a ruttenburgi Krüger-egyházközségnek egy építendő iskolára és árvaházra, holt most legnagyobb a szükség. A Bonifatius-egyesület hivatalos közlönye Bécsben a következő érveléssel gyönyörködteti hallgatóit: ,,Általánosan ismert dolog, hogy azon európai országok, melyek a XVI. század folyamán Rómától elszakadtak (a Bonilatins-egyesület is a Los von Rom ellen alakult), mindaddig, mig katholikusok voltak a szentség csodálatos virágaival dicsekedhettek .... A katli. egyháztól elszakadva, ez országok virágtalanok maradtak. A szentség forrása kiapadt. Nézzétek a protestáns naptárakat, ezek, ha szentekről egyáltalában még megemlékeznek, úgy azok még a kath. korból valók . . . Ha a prot. országokat ügyelem met kisérjük, a melyek elszakadásuk előtt szenteket szolgáltattak egyházuknak, de azóta egyetlenegy szentet sem voltak képesek felmutatni, mig a kath. világ a mai napig megajándékozta ilyenekkel, úgy mindenki, a kiben egy kis jóakarat van kézzel foghatja, hogv hol található az igazság. Ha a prot. hit ugyan olyan jó volna, úgy szintén kellene szenteket szolgáltatnia stb (Le a kalappal tehát Róma előtt, a mely ily számos virággal ajándékozta meg a világot ! Mert igaz ugyan, hogy az első keresztyéneknél mindenki szent volt, akiben a szent Isten lelke lakozott, de hát ez bizonyáré csak kilogás akart lenni, ,,a szentség csodás virágainak" eléggé el nem Ítélhető hiányával szemben és Róma büszkén hivatkozhatik arra, hogy ezt a társaságot szerencsésen túlhaladnia sikerült. W.). H. A baptisták vallábfelekezeti statisztikáját 3 évenként szokták összeállitani. Ilyenkor az összeállítást az egész földkerekségen található baptistákra terjesztik ki. Ez összeállításból közöljük a következő adatokat : Az 1898—1901. évig terjedő időközben a baptista egyházközségek száma 58029-ről 71488-ra

r. a lelkészek száma 41870-ről 51245-re, az egyházhivek száma 5454699-ről 6976788-ra s a vasárnapitanulók száma 2586692-rcl 2779568-ra emelkedett. Az egyházbivek számának 5 és fél millióról 7 millióra való emelkedése abban leli magyarázatát, hogy az utolsó statisztikai összeállításba Krisztusnak tanítványai'-, az u. n, „Disciples of Christ" 1235796 taggal is fölvétettek. Az utolsó 3 év alatt a valódi baptisták mindössze csak 300 ezer taggal szaporodtak. A^baptisták közlönye, a német.,

Wahrheitszeuge, kimutatása szerint az egész földkerekségen, a még meg nem keresztelt híveket is ide számítva, közel 20 millió ember hódol a baptista hitnézeteknek. Eőelve az egyéni megtérés és útjának szabályozása. Az egyéni keresztyénség ápolása és fejlesztésében maradandó becsű szolgálatokat teljesített és teljesít máig is a baptismus a Krisztus evangeliuma ügyének. unitáriusok keresztyén jellegéről folyik most a vita a német protestánsok között. A protestánsegylet s a liberálisabb felfogású protestánsok egy percig sem tagadják meg azok keresztyén vagy pláne protestáns jellegét. Erre vonatkozólag a lipcsei Alig, ev. Luth. K.-Ztg" jelen évfolyamának 1. számában azt irja: Néhány hónap előtt sokat beszéltek arról, hogy Angliában egy ordinált papnő lépett a szószékre s nagy feltűnést keltett mindenfelé. A „Chr. Welt" örömmel konstatálta, hogy az a papnő Petzold kisasszony személyében (szül. 1876.) az ő olvasóihoz tartozik. Sőt azt is hallotta, hogy a modern theologusok s köztük Harnack berlini tanár és ismert nevü dogmatörténetiró tanítványa és követője. Különös jelentősége van a dolognak annyiban, hogy Petzold kisasszony nem egy keresztyén egyházközségnek, hanem az unitárius vallásfelekezetnek alkalmazottja, vagyis azé a szektáé, a melyik tagadja a háromságot és ezzel a keresztyénséget (sic!) S ezzel az egész tudósítás elvesztette a maga ingerét, mivel semmi közünk ahoz, hogy kit alkalmaznak a nemkeresztyén denominátiók papnak vagy tanítónak. Tudjuk, hogy nálunk némelyek az unitáriusok prot. jellegét is hajlandók megtagadni s .ez már nagy vallási elfogultság, a melynél csak a gyanúsító politikai el fogul tség csúnyább. Az osztrák prot. történeti táisulat mult hó 25-ikén ülte meg Bécsben a prot. theol. fakultás nagytermében 25 évi fennállásának lélekemelő jubileumát. Witz főegyházi tanácsos elnöki megnyitójában utalt a társaság eddigi működésére és örömmel konstatálta azt, hogy senkit sem bántva s tisztán a történeti igazságot keresve javára szolgált a tudománynak s az ev, egyháznak, mi mellett, az osztrák császár jóindulatáról is hálásan emlékezett meg a társulattal szemben. Majd Loesclie tanár, az ismert nevü Luthertudós mint a társulat évkönyvvének szakavatott és érdemes tagja a további mun-