Evangélikus Egyház és Iskola 1905.

1905-02-09 / 06. szám

kásságja állapította meg a programmot. Különö­sebben ismertette az egyes koronaországok s egész Ausztria prot. történetírásának jelen állását s kitej­tette, liogy a jövőben a társulatnak a,.Monumenta Ausztiiae evangelica" közzétételére kell-gondolnia. A német és szláv prot. egyházrendezetek s az egy­házpolitikai, gazdasági általános művelődéstörténeti és benső egyházi adatok és források publikálása leend a feladat, mely vállalatnak eminens tudomá­nyos jelentősége mellett a jelenkorra nézve magasz­tos gyakorlati és apologétikai érdeke is van. Majd Dr. Schur a főegyházi tanács üdvözleteit tolmácsolta a társulattal szemben s felolvastattak az osztrák és szomszédos német egyletek, társulatok és egye­sek nagyszámú üdvözlő iratai és sürgönyei. A tár­sulat jubileuma alkalmából a theol. fakultás Koch grnundeni lelkészt causa honoris a doktori cimmel tüntette ki, a mit a jubil. ünnepi gyűlésen Sellin dékán olvasott fel, mig maga a társulat Loserth gráci és Kvacsala hazánkfiát és dorpati egyetemi tanárt, nemkülönben Bossert naberui és Scheußer klotzschei lelkész tiszteletbeli tagjaiul választotta. Közelebbről Koch lelkésznek nagy érdemei vannak az osztrák prot. történetírás terén, mivel ő neki köszönhetni a regensburgi városi levéltár adatai­nak kutatása és közzététele. Jubileuma alkalmából a liirsulat egy érdekes osztrák egyháztört. adatok­ban és tanulmányokban gazdag évkönyvet adott ki, sőt annak emlékére egy II. Miksa, II. József és 1. József császár képeivel ellátott diszes emlék­érmet is veretett. Őszintén örvendünk osztrák prot. testwreink e lélekemelő egyházirodalmi mozgoló­dásain ! A? „Evang. Bundmunkássága az 1904. év­ben is egyháztársadaluli és irodalmi tekintetben egyaránt gazdagnak mondható. Egyik legvitatottabb kérdése a politikához való viszonya volt. Kaftan kiHi gonerálsuperintendens (össze nem tévesztendő a hasonnevű nagyhírű berlini tanárral és hittani irú\al!) vetette föl a kérdést a lipcsei „Alig. Ev. Luth. K.-Ztg" hasábjain. Szerinte az! Ev. szövetség a német Protestantismus egyik leghatalmasabb Uóiuaellenes harcosa, a melynek lőfeladatát az összes protestánsoknak pápásellenes tájékoztatásá­ban látja. Nem egy ev. centrumpártról vagy vala­mely uj politikai párt szervezéséről legyen itt szó, hanem arról, hogy a szövetség tagjai a választások­nál kövessék ultrainnntánellenes elveiket az állatni souveranitás, a valódi paritás, a 106. §. eltörlése az államegyház helyére a népegyház s az állami felügyelet alatt álló felekezeti iskola hangsúlyozása tekintetében. Kaftan eme egyházpolitikai elvekkel Me ver zwickani supérintendes is egyetértett a „Wartburg" hasábjain, mig Wahl langeni lelkész a „lleichsbote" hasábjain azt hangoztatta, hogy az evang. szövetségnek lényegével és eddigi történe­tével ellenkezik annak bármely politikába való'be­avatkozása, sőt megnehezítené annak egyházkö­zösségi munkásságát. Ezzel szemben a „Deutsch Ev. Korresp," azt hangoztatta, hogy a német Pro­testantismus készséges csapatjai épen a Bund s ezen alapul épen az ő népszerűsége. Megnyi­latkozott e kérdésben Bund elnöke is Wintzin­gerode gróf személyében, ki azt vitatta, hogy a Bund a politikai élet pártküzdelmébe ugyan bele nem avatkozhatik, de azért hatnia kell an­nak az egyesek pártpolitikai állásának is szabá­lyozására. Ily ét telemben előadást is tartott Bá'r­winkel erfurti superintendens a Bund mult évi drezdai nagygyűlésén, a hol azt hangoztatta, hogy még a látszatát is kerülnünk kell annak, mintha a Bund politikai szövetség volna, vagy pártpolitikát folytatna, A pártpolitika távol maradjon tőle min­den ténykedésében és viszonyaiban. A kérdéshez különben legújabban Baumgarten kiéli tanár is szól lőtt gyakorlati theol. havi folyóiratainak egyházi krónikájában, a hol azt hangoztatta, hogy a protes­tantismusnak sokat vitatott egységi és központosí­tási hiánya és kötelező tekintélyében való fogyaté­kossága annak benső lényegében találja magyará­zati alapját. Közvetett, lassan haladó és bensöleg ható munkásságra van kizárólag utalva. A politi­kai parlamenti hatalom után való vágyakozása nem más, mint összezavarása az evangéliumi igazság­érzetnek a kath. hierarchiai hatalmi érdekkel. De a Bund az elmúlt évben nemcsak elvi kérdések megvitatásával foglalkozott csupán, hanem a posi­tiv munkásság terén is tündökölt. Nevezetesen az apologitikai jellegű prot. irodalom ápolása, fejlesz­tése és terjesztése az ő ..röpirataival" és kiadvá­nyaival az ő legfőbb feladata. Igy közrebocsátotta a testes kötetü „prot. zsebkönyvet", mely hatal­mas tájékoztató a ker. vallásfelekezetek tanellenté­teleinek kérdéseiben, továbbá közrebocsátotta ' a XIX. században a német prot. egyliázbe való átté­résekről szóló Kochs-féle pályaművet, s új pálya­kérdést tűzött ki azon a cimen : Németország ró­mai kath. napisajtója 1870. óta. Mindezek azt bizo­nyítják, hogy az evang, szövetség hivatása magas­latán áll a német ev. prot. érdekek energikus kép­viseletében. Őszinte rokonszenvvel kisérjük annak további lelkes, munkásságát ! Eperjes. Dr. S\lávik Mátyás. Irodalom. Dr. Luther Márton élete az ifjúság és nép számára irta Grundier A., fordította Szabadi Béla. Kiadja a „Londoni vallásos iratokat terjesztő tár­sulat" Budapesten. Ára 30 fill., " 10 drb. portomen­tes küldéssel 2-70 korona. a csinosan kiállított könyvecske 32 sűrűn nyomtatolt oldalon igyekszik a nagy reformátor alakját és szellemét közelebb vinni „az ifjúság és

Next

/
Oldalképek
Tartalom