Evangélikus Egyház és Iskola 1905.

1905-02-09 / 06. szám

Huszonharmadik évfolyam. ; ' szám. Orosháza, 1905. február 9-én Előfizetés dija: Egész évre . . 8 kor. Félévre ... 4 ,, Negyedévre . . 2 ,, Egy szám ára 20 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. í-.Q.-r Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő : HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . . 12 kor. Fél oldal ... 6 Negyed oldal . 3 , Ennél kisebb . 2 Felekezeti türelmesség. Szent könyvünket többek közt az teszi mindenek felett becsessé, sőt a közéletben nélkülözhetetlenné, hogy mikor a körülmények, felebarátaink gondolkodásmódja, vagy a világ eseményei oly kérdések elé állitanak bennünket, mel}

Tekben emberi gyarlóságaink által befolyásolt értelmünk az egyedül helyes Ítéletet megtalálni nem képes : a végetlen bölcseségnek e könyv lapjairól fülünkbe hangzó igéi tökéletes világosságot derítenek körüInttnnk a kétség homályából reá vezetnek az egyedül célhoz vezető ösvényre, hogy elhatározásunk ugy önmagunknak, mint felebarátainknak s a közügynek üdvére váljon. lm a mindennapi élet azt a kérdést veti elibénk, mit cselekedjünk, ha felebarátaink részéről válaszul a mi szeretetteljes, testvéri türelmességiinkre rideg szeretetlenséggel, kíméletlen szükkeblüséggel találkozunk; mivel viszonozzuk sérelmünket, hogy gyávaságnak, élhetctlenségnek, önérzet hiányának vádja alá ne essünk. Mikor annak a gazdag embernek azt mondá Urunk Jézus: ,,adjad el mindenedet és osszad ki a,szegények közt", — az a szegény gazdag „elméne nagy szomorúsággal", ugy, hogy Jézus azt mondja tanítványainak : „Mely nehezen mennek be az Istennek országába, a kiknek gazdagságuk vagyon" (Márk 10, 23.) Gazdagok vagyunk mi protestánsok is. Igen, gazdagok keresztyéni szeretetben, mely a felekezeti türelmetlenséget nem ismeri. Ne szomorodjék el tehát a mi szivünk, ha a világ azt követeli tőlünk, hogy ebből a mi gazdagságunkból sokat, mindent áldozatul adjunk. Nyujtsuk oda a mi szivünk bőségéből sajnálkozás nélkül mind azt, a mit tőlünk kívánnak. Oly csodálatos tulajdonsága van ezen mi kincsünknek, hogy ha azt ő teljességében közöljük felebarátainkkal, nem hogy megfogyatkoznánk, sőt a mi gazdagságunk lesz az által dúsabbá. Minden dologra nézve eg}

7ik főszabály, miszerint az állandóságnak, biztos sikernek, boldogulásnak alapföltétele a tökéletesség. Ennek pedig egyik elengedhetlen tulajdonsága a következetesség. A keresztényi szeretet következetessége azt kívánja, hogy nyilvánulására semmiféle külső körülmények, semmi egyéni érdekek vagy indulatok befolyást, irányító hatást ne gyakoroljanak. Őseinket ugy a kereszténységben, mint a protestantizmusban azért ismerte el az akkori kor a, szellemi haladás vezéreül, mivel alapelveiket szigorú következetességgel valósították meg a mindennapi életben. Amazok nem tűrték volna meg kebelükben azt az embert, ki a gyülekezetben legbuzgóbb kereszténynek mutatkozott ugyan, de otthon csak épen ugy bánt rabszolgáival, mint a többi pogán}

Tok. Emezek nem fogadtak volna fel községükbe oly embert, ki gazdag ajándékokkal kedveskedik az egyháznak, de magán életét förtelmes cselekedetek jellemzik. Amazok is, mint emezek azt követelték, hogy az egyház tagjai kint és bent, mindenütt következetesen tökéletes keresztények, illetőleg protestánsok legyenek. Hasonlóképen nem lehet a protestáns ember most sem, nem lehet soha, semmi körülmények közt, senki iránt türelmetlen ; mivel ez ellenkezik a lelkiismeret szabadsággal,