Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Stettner Gyula. A liturgiára vonatkozó újabb „negyvennyolc”

Liturgus : In nomine Patris et. Filii et Spiritus sancti. Gyülekezet : Amen. (Az úgynevezett ,, lépcsői ma" a vulgata szerint a 42-dik, a mi számitásunk szerint a 43. zsoltár liturgus és minisztráns által alternatim elmondva, valamint az ezt követő „Gloria Patri et Filio et Spiritui sancto", melyre a minisztráns felel : ,,Sicut erat in principio et nunc et Semper et in saecula saeculorum. Amen". — elmaradt). Lit. Adiutorium nostrum in nomine Domini. Gyül. Qui fecit coelum et terram. Lit. felhivja a gyülekezetét imádkozásra és bűneinek bevallására (invitatorium). Confiteor Deo omnipotenti . . . Misereatur vestri omnipotens Deus . . . Gyűl. Amen. Lit. (Absolutio) : Jndulgentiam, absolutionem et remissionem peccatorum tribuat nobis omnipotens et misericors Dominus. Gyűl. Amen. Oly vasárnapokon vagy ünnepnapokon, a mikor az Ur vacsorájának kiszolgáltatása egésziti ki az isteni tiszteletet, a közönséges isteni tiszteletet megelőző gyónáshoz ebből az előkészitő részből lehetne a liturgiái elemeket felkasználni. Az adiutorium után következnék a Szent igére alapitott rövid gyónási beszéd. Az absolutiót megelőznék a nálunk általánosan szokásos kérdések a gyülekezet feleleteivel („valljuk", — ,,bánjuk", — „hiszszük" —). Más alkalmakkor ez a rész eleshetnék. 18. A római liturgia szerint a fő istenitisztelet kezdődik az „iutroitussal", mely alatt a zsoltárokból") vett igét értjük, a melynek kezdő szava szerint egyes vasárnapok külön elnevezéssel is jelöltetnek (Estomihi, Invocavit, Remeuiscere, Oculi, Sactare, Inclica, Jubilate, Cantate, Exandi). Az iufroitus (a Kyriével és glóriával) több tekintetben egyezik a „praefatióval", a mely a római liturgia legünnepélyesebb részére, a szorosb értelemben vett „miseáldozatra" előkészit. A mi liturgiáink az ünnepélyesebb isteni *) Vagy a prófétákból. tiszteletet a praefatióval kezdik, a glóriával folytatják. 19. Az isteni tiszteletet megnyitó ének után a lelkész üdvözli a gyülekezetet, mely az üdvözletet viszonozza. Lit. Dominus vobiscum. Gyűl. Et eum spiritu tuo. L. Sursum corcîa. Gy. Habemus ad Dominum. L. Gratias agamus Domino Deo nostro. Gy. Dignum et iustum est. L. Vere dignum et iustum est, aequum et salutare, nos tibi semper et ubique gratias agere, Domine sancte, Pater onmipotens, aeterne Deus . . . Gy. Sanctus

, sanctus, sanctus Dominus Deus Zebaoth! Pleni sunt coeli et terra gloria tua. (?.... Hosianna in excelsis . . . ?) Hallelujah ! Hallelujah ! L. Gloria in excelsis Deo et in terra pax hominibus bonae voluntatis ! Laudamus te, benedicimus te, gratias agimus tibi propter magnam gloriam tuam. Domine Deus, rex coelestis, Deus pater omnipotens ! Domine, Fili. unigenite, Jesu Christe ! Domine Deus, agnus Dei, Filius Patris, qui tollis peccata mundi miserere nobis ; qui tollis paccata mundi, suscipe deprecationem nostram ; qui sedes ad dexteram Patris, miserere nobis ! Quoniam tu solus sanctus, tu solus Dominus, tu solus altissimus, Jesu Christe, cum sancto spiritu in gloria Dei Patris. Amen. 20. A „Kyrie eleison ! Christe eleison Kyrie eleison

r'-nak a liturgiákban a „gloria" előtt van helye. A római eg3'házban e szavakat azért mondják, vagy éneklik görög nyelven, hogy isteni tiszteletökben a görög egyházzal való eg} ség is kifejezést nyerjen. Evang. liturgiák is megtartották a Kyriét (görögül vagy a nép n}

Telvén). Nálunk nem szokásos. Pótolja egyébiránt a 19. sz. alatti záróimában ismétlődő „miserere nobis !" 21. A liturgus szavait „Gloria in excelsis Deo !" a gyülekezet (vagy énekkar) is folytathatná : „et in terra pax hominibus bonae voluntatis. Hallelujah !" Lit. Laudamus te — sat. mint fent a 19. sz. a. 22. A praefatio és glória után, melyben a gyülekezet állva vett részt, következik a