Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - b) Név nélkül vagy álnév alatt - Ultramontán dogmatika

Huszonkettedik évfolyam, 5. szám, Orosháza, 1904. február 4-én. IVANL EGYHÁZ ÉS ISKOLA Előfizetés dija-. Egész évre . . 12 kor. Félévre ... 6 ,, Negyedévre . . 3 „ Egy szám ára 24 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. T-.Q.-T Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő: HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal ... 8 ., Negyed oldal . 4 ,, Nyolczad oldal 2 „ Ultramontan dogmatika. Napjainkban gyakran esett szó Liguori Alfonzról (1696—1787) a redemptorista-rencl alapitójáról. Nevezettet főleg a múlt század pápái tisztelték meg a legkülönbféle módon. VII. Pius 1816-ban boldoggá avatta; XVI. Gergely 1849-ben szentté avatta. Végül IX. Pius, aki tudvalevőleg theologiai területen elsőrendű ignoráns volt, 1871-ben a „doctor occlesiae" címmel ruházta fel. Azóta már katholikus részről is akadtak egyesek, akik kimutatták, hogy bizony Liguori a theologiiai tudomány terén nem alkotott semmi különöset, hanem csak a régibb alkotásoknak volt igen szorgalmas reproducálója. Ez azonban nem akadályozza az ultramontanizmust abban, hog}

T Liguorit az egyházi ég elsőrendű csillagának ne tekintse. így nem lehet csodálni, liogy ujabban a következő mű jelent meg a redemptorista rend és a pápa engedélyével a könyvpiacon : ,,S. Alphonsi Mariae de Ligorio ecclesiae doctoris opera dogmatica ex Italico sermone in Latinum transtulit, ad antiquas editiones castigavit notisque auxit Aloysius Walter. Romáé 1903. Ara 25 márka. — Lássunk úgy találomra néhány szemelvényt. Meglehetősen érdekes már az is a mit Liguori a tisztitóiü{bcn idöqö lelkek visszatéréséről mond. Szerinte ezek e világon látogatásokat eszközölhetnek. Bizonyitékúl Szent-Agoston két állítására hivatkozik. Ezenkívül azonban a viszszatérésnek több esetét is'felemlíti. így utal Szent-Szevér kölni püspökre, aki

( papjainak egyike előtt megjelent és kijelentette előtte, hogy a tisztitó-tüzben van. (II. kötet 546. 1.) Kitűnően értesüli Liguori az Antikrisztus személyére nézve. Anyja egy zsidó szajha, apja természetesen szintén zsidó. Hazája Babylon. Kora ifjúságától kezdve az ördög szállotta meg és mindig gonosz volt. Ezenkívül azonban igen okos és a varázs művészetben rendkívül járatos. Szente-séget színlel és igy sikerül neki az, hogy a templomokban Istenként imádják. Tetszhalottnak tetteti magát, hogy feltámadhasson. Székhelye Róma lesz, vagy a mi valószínűbb Jeruzsálem. Világuralma pontosan 3 évig és 6 hónapig tart és halála után kerek 45 nap múlva lesz a végitélet napja (II. köt. 548—553. 1.) A mű szerzője a jövendő asztronómiájában is bámúlatosan járatos. A végitélet napja után a világégés következik be. Ez azonban meg n?m semmisiti a világot, hanem csupán szebbé varázsolja. Ebben a stádiumban a nap. a hold és a csillagok már nem fognak mozogni többé, de szilárdan állanak majd a nekik kijelölt hetyen. Ebben a jobb világban állatok és növények sincsenek már. (II. kötet 595—598. old). A leginkább meglepők azonban Liguori geologiai közleményei. Szerinte a föld közepén valóságos lángoló tűzzel "telt tér van, melyben a pokoli kínokra ítéltek tartózkodnak. Nézete szerint — tekintettel a tűzhányó Vesuvra, Aetnára stb. — ez a pokoli tér nem is lehet valami nagyon messze a föld felületétől. Itt a legborzasztóbb hőség a legdermesztőbb hideggel váltakozik, ezenfelül pedig minden tűz mellett nagy sötétség uralkodik és csúnya bűz árad szét. (II. köt. 599—604). Nyilvánvaló, hogy égető szükség volt arra, hogy Walter Alajos redemptorista barát a munkát anno Domini 1903. újból ki-