Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - b) Név nélkül vagy álnév alatt - Ultramontán dogmatika

adja, mert hiszen az a 25 márkát testvérek közt is megéri. („Das Freie Wort" 7905. évf. 18. s\áma után.) A Magyarországi evangelium szerint reformált és ágostai hitvallású evangelikus egyházak véleménye az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtásáról. Összeállította: az ev. ref, egyetemes konvent s az ág. ev. egyház egyetemes gyűlésének, a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekben kiküldött vegyes bizottsága, a Budapesten. 1903. november J9-én tartott közös gyűlésében.* (Folytatás.) B) A kegyuraságból folyó szolgáltatások. Magyarországon, sajnos, még mai napság is érvényben áll az a jogszabály, hogy az úgynevezett kegyúr, tekintet nélkül hitvallására, tekintet nélkül arra, hogy valamely birtoknak nem mint örökös, hanem mint készpénzen vásárló jutott birtokába : köteles a róm. kath. egyház személyi és dologi kiadásaihoz hozzájárulni, sőt sok helyütt azokat kizárólag sajátjából fedezni. Hogy ezen sérelmes állapot az 1848. évi XX t.-c. 2, §-ban kimondott elvvel homlokegyenest ellenkezik, azt kimutatnunk nem kell. Midőn tehát az 1848. évi XX. törvénycikk végrehajtását kívánjuk, követeljük a kegyurasági viszonynak megszüntetését, még pedig oly módon, hogy az ebből eredő jövedelemfogyatkozás kárpótlása kizárólag azon vallásfelekezet híveire hárittassék. amelynek egyháza a kegyúri jog megszüntetése folytán elvesztett jövedelmet élvezte. A kegyurasági viszonyból kifotyó terhek nemcsak jogtalanok, hanem gazdaságilag is súlyosan terhelik a magyar földbirtokot, és különösen erősen igén}

Tbe veszik a magyar városok évi költségvetését, amendiez természetesen a protestáns lakosság is hozzájárulni köteles. — A városok ezen kegyúri terhek viselése alatt görnyedvén, a katholikus egyház céljain kivül más culturális célokra alig képesek valamit fordítani, holott a segélyezésben az 1868. évi 53. t.-c. 23. §-a éátelmében igazságos arány szerint minden ottan létező vallásfelekezet részesidendő lenne. Milliókat adóz az ország lakossága a kegyurasági terhekre. — Példaképen csak a főváros költségvetésével kívánunk foglalkozni. A főváros a kegy urasági jog cimen fedezi a fővárosban létező róm. katholikus egyházak összes személyi és dologi kiadásait. — Az 190 3 évi költségvetésben elő van irányozva : 1. róm. kath. egyházi személyzet járandóságaira 128,248 kor. 2. Plébániák házbérére 74,900 kor. 3. Fűtőanyag, faátalány és templomfentartási költségre 5464 kor. 4. R. k, egyházak építésére és nagyobb javítására 475,172 kor. 5. A ferencvárosi róm. kath. plébánia világításának kárpótlására 2000 kor. Ezenfelül a főváros által az összes vallásfelekezetnek kiadott 300, 200 kor. egyházi és hitoktatási segélyből kap a róm. kath. egyház 151, 800 kor. kap tehát a fővárostól összesen 837,584 kor. Ha hozzávesszük még, hogy ezenfelül a város több róm. kath. nevelőintézet, árvaház és más közmtézeteket tetemes segélyezésben részesít, hogy a fenti összegben a kórházakban alkalmazott róm. kath. lelkészek fizetése nincs befoglalva, hogy a rendkívüli építkezési kiadás évről-évre emelkedik, hogy plébániák bebútorozására a főváros minden uj választásnál sok ezer forintot költ, hogy idegen földről bevándorló szerzeteseknek (lazaristák) ingyen telkeket ajándékoz, akkor bátran állithatjuk, hogy a főváros kerek összegben évenként egy millió koronát áldoz a róm. katholikus egyház céljaira. — Mil}

T elenyészően csekély ehhez képest az a 89,800 korona segélyösszeg, amellyet a protestánsok kapnak! Es amint igy van ez a fővárosban, igy van a vidéki városokban is. — A kegyuraságból folyó igaztalanság érezhető küliinösen a kincstári birtokokon is. — A mezőhegy esi ménesbirtokról már megemlékeztünk, ugyanezek az állapotok léteznek Máramarosban, ahol a máramarosszigeti piaristák társháza és az apácák, továbbá 10 róm.