Evangélikus Egyház és Iskola 1904.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Hornyánszky Aladár. Pukánszky Béla
fordítás eszménye felé. Többi az exegesis körébe vágó tanulmányai speciális kérdéseket tárgyalnak. Egyizben a Pentateuch forrásainak, a Jahvistának, Elohistának, Deuteronomiumnak és Papi Codexnek jellemző sajátságait analyzálja. 1) Másik a „Négybetűs Istennév magyar fordításáról" értekezik 2) Egy harmadízben a Zsoltár magyarázat régvitatott fundamentális problémáját veszi vizsgálat alá, hogy vájjon a Zsoltárokban léptennyomon szereplő egyes szám első személy a gyülekezetről vag}' egyes személyekről értendö-e V : }) Rövidlélekzetü, csak néhány oldalra terjedő dolgozatok, amelyek azonban sokkal többet tartalmaznak, mint amennyit terjedelmökből sejteni lehet. 4) Nyelvészet, kritika, exegesis Pukánszky számára sohasem volt öncél. Mindennek egy nagyobb feladat sikeres megoldását kellett előmozdítania : Izráol vallása történetének teljes és biztos megértését. Ezért vizsgálta a nyelvet, ezért bajlódott a szövegkritika ezer aprólékossága val, a forráskritika bonyolult kéi ősével, az exegesis régi és újj| vitapontjaival. Vallástörténeti jegyzeteit csak 1890-ben dolgozta ki, ugyanakkor hirdetett először e tárgyról collegiumot. A menet a melyben az O-testámentomi vallás kialakulását felfogta és előadta, a Wellhausen-iskolától képviselt fejlődésmenet volt. Először jönnek a próféták, azután a Törvény. A vallásos eszmék világa nem zűrzavar, hanem fokozatos kibontakozás az alacsonyabbról a magasabbra. Sajnálatos, hogy irott kifejtéséhez az itt elért eredményeknek alig jutott. Fenmaradt cikkei közül csupán 5 foglalkozik vallástörténeti kérdéssel. Egy liturgikai 5) egy systhematikai tárgyú. 6) Utóbbiban azt igyekszik tisztázni, liogy mit tanit az O-Testámentom az anyag, l) Pentateuch főalkatrészeinek jellemzéséhez. Kivonat egy tnnár vizsgálati dolgozatából. (A pozsogyi akadémia 1WS(> —7. évi évkönyve 15—44 old.) 7) Kor. magvető 1892. 221—223 old. 3) Gyülekezeti és egvéni vonatkozások a Zsoltárokban (Ker. Magvetó 1896. 200 -210 old.) 4) Ide tartozik még néhány ismertetés : Az Ó-Testamentom újabb fordításai (Evang. Egyh. és Isk. 1892. 48. sz.) Jeremiás Jeruzsálem romjain. Pályadíjjal koszorúzott irásmagvarázó közlemény (Mi Otthonunk 1394. 2. 3. sz.) A Bibliai Lexikon ügyéhez cimû cikkét (Ev. Egyh. és Isk. 1898.) nem tudtam megszerezni. Nem tudom, mi van benne. *) Istentiszteletünk történetéből (Mi Otthonunk 1894. 383- 387. oldal). Az anyag, a bün és a halál eredete az O-Testamentom szerint (Ev, Egyh. ós Isk. 1898. 35. 36. 37. 38. sz.) különlenyomatban is megjelent. a bűn, a. halál eredetéről, a dogmatika alapthémáiról. A többi három a prófétáknak van szentelve. Az erkölcsi komolyság, a bűnbánat, az Istennel való egység hirdetőinek, eszméiknek és gondolataiknak. Ezek társaságában szeret legszívesebben időzni. Nemcsak azért, mert az izráeli vallástörténet gerince, a fejlődés gépezetének mozgatói és irányzói voltak. Vonzódásának kulcsa saját lelkének vallásos irányzata. ,,A mi a prófétákat eltöltötte, a mi valójukat átmelegítette s épen azért másokban is hasonló meleget tudott kelteni, az az élő vallás volt," amely Pukánszkyban is élt. ,,A próféták Istenének legbensőbb lényegét alkotta a szentség, az igazságosság és könyörületesség," amint Pukánszky is hitte és vallotta. 3) ,, Az ó-szövetség evangélistái" lelkéből beszéltek és lelkéhez szólottak. Gondolataik a.z ő gondolatai is voltak, de megtisztított és emelkedettebb formában. Erkölcsi világrendjük megegyezett az ő erkölcsi világrendjével. Ok mutatták meg neki az átmenetet a názáreti Jézushoz, „akiben a profetizmus új és dicsőbb alakban kelt életre _ aki Izráel prófétáit maga is elődeinek nevezi és tanításának számos alapgondolatát tőlük veszi." 2) Mint tudós Pukánszky nem tartozott az u. n. eredeti emberek közé. Uj igazságokat nem talált, új ösvényeket nem tört kutatása mezején. Hiányzott belőle az inventio, amely mélát olj'at, amit mások nem láttak megDe e hiány nem bántotta. Komoly gondoldolkozása megelégedett a charismákkal, a metyeket ez életre kapott és amelyeket értékesítenie kellett. Ismerni és bírni akarta az igazságot, lia azt nem maga találta is meg. Számára a léiweges az volt, hogy mi áll meg tudományosan ós nem az, hogy kitől jön. Ezért szívesen tanult, akitől tanulni lehetett. Munkáiban mindenütt maga meg') Az út, amelyen a vallásos igazságokhoz eljutnak persze lényegesen ki'dömböző. Pukánszky túlnyomókig a gon dolkzzás, a próféták az érzés ösvényén haladtak. Pukánszky ezc nem figyeli meg kellőképpen és egyéniségének megfeleloleg a prófétákat egyoldalúan fogta fel. Par excellence gondol dolkozókká teszi őket. aminő ö maga volt. Az értelem egyoldalú fejlettségébon van Pukánszky egyik erős, de egyik gyenge oldala is. J) A profetizmus lényeg" és jelentősége. (1887. szept. 7-én tartott székfoglaló, lásd az akadémia 1887-8-iki értesítőjét 4. old. Közölve a „Prot. Szemle" 1893. évfolyamában 51-80 old Ezekhiel (Ker. Magvető 1893. 1 — 13. old.) A monotheismugörögöknél és izraelieknél. iPro:. Esték II. füzet 1—30 old.) )
