Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Vasi közép egyhm.

tositékot talál az E. A. értelmében az egyhmegye által gyakorlandó ellenőrzésben és mivel nem kívánja a gyülekezetek törvénybiztositotta azon jogát csorbittatni, hogy a hüségökre bízott alapítványokat kezeljék. A minisztérium azon leiratára nézve, hogy az iskolai vagyon telekkönyi állapotának szándékolt módosítása mindig előzetesen bejelentessék hozzájárulás végett a kormánynak, az egyházmegye csak akkor kiván nyilatkozni, ha az egyetemes egyház alkotmány és jogügyi bizottságának véleménye, melynek elkészítésére ez a bizottság felhívatott az egyetemes gyűlés által, hozzászólás végett az egyhmegyékhez leszármaztatnék. A Zsedénvi díjra az egyhmegye a hegyháthodászi tanítót ajánlja, ki ez idő szerint gyógykezelés alatt áll valamely kórházban és a kinek tiszttársai szinte megszavazták, mint arra leginkább reá szorultnak, az egyhmegyei felügyelő által a rendelkezésükre bocsátott 50 koronát. A körülbelől hetven pontot kitevő tárgysorozatot a kgvűlés reggeli 9 órától togva tél egyig letárgyalta, miután a bizottságok és az élőéi tekezlet, a tárgyakat jól előkészítették s kész határozati javaslatok állottak rendelkezésre. De tanácsos is volt az ügyeket igy készen kitállalni, mert íme téltizenkettőkor immár eljött az idő, melyben elpárologtak egymás után a kezdetben szép számmal jelen volt kgyűlési tagok és eloszlottak még a lelkészek is, kiki a magáéba és az ikerelnökséget és a jegyzőséget csaknem egyedül hagyták ; de nem voltak egyedül, mert hárman-négyen még velök voltak. Atyámfiai ! férfiak ! több érdeklődést ! nagyobb kitartást! jobb példaadást! r. I. Lelkészválasztás. A tótkomlósi egyházközség f. hó 12-én tartott közgyűlése az elhunyt lelkész — Csermák Kálmán — helyére Hrdlicska Lajost választotta meg nagy szótöbbséggel. Külföld. Oroszországban mint Luthardt „Alig. Ev. Luth. K.-Zlg"" c. lapjának mult számában olvasom, közel 150 ezer a siketnémák száma, vagyis ugyanannyi, mint az egész nyugati Európában összesen és együttvéve, úgy hogy Oroszországban esik 100 ezer lakosra 150. Nyugateuróban csak 70 siketnéma eg\én. llozájárul még az is, hogy Oroszországban a betegeknek csak 2°/

u-a nyert gyógykezelést a speciális intézeteken, s csak l8í>8-ban alapította az eddigelé sok áldással és sikerrel működő „siketnémák kuratóriumát

4'. Legújabban arra való tekintettel, hogy a siketnémaság fulbajokra vezetendő vissza, az orosz egyetemek összes orvosi fakultásain fülgyógyászati tanszékeket szerveznek, s ezzel a betegségek lehető gyógyítását a falvakra s a vidéki kórházakra nézve is megkönnyítik. A\ Ev. social is kongresszus, május hó 24—26. napjain Boroszlóban tartotta szokászos évi nagygyűlését, a melyen Harnack berlini tanár és ismert nevü egyház- és doginatörténetiró magvas elnöki megnyitója után Trölisch heidelbergi tanár „a ker. ethikáról és a mai társadalomról", JFn7//£dortmundi lelkész ,,a munka szervezéséről az egyéniségre való hatásában", Berhard berlini tanár „a modern bérrendszerről s a socialis reform szükségességéről és Dyrenfurth berlini kisasszony s Wilbrandt berlini tanár ,,a nők otthoni foglalkozásáról" tartott előadást. Az elnöki megnyitójában az illusztris theol. tanár a keresztyénségnek a socialismushoz való viszonyát fejtegette, s azt vitatta, hogy a socialis kérdés elsősorban nemis gazdasági, hanem ethikai kérdés. Solingenben Meinet lelkésznek, a Kitschl-féle történeti morál-theológia e legfiatalabb és legharciasabb hívének Krisztusról és a XX. század felfogásáról tartott előadásaihoz egész felolvasási cyklus fűződött, a mely nemcsak a modern theol. felfogás, hanem a ker. vallásos tudat részéről is kihívta az érdeklődést. Meinel előadásaihoz mindenek előtt fűzte Lepsius lelkész a Krisztusról szóló fejtegetéseit eképen : Arra a kérdésre, hogy ki volt a Krisztus, csak 2 felelet lehetséges. Az egyik a zsidóságé s a mohamedánismusé, mely benne csak embert lát s a kerésztyénségé, mely az ő istenségét vallja. Előbbiekkel tart a Meinel-féle modern theológia is, a midőn Harnacknáí,,az evangéliumból az istenatyasága s a felebaráti szeretet parancsa mellett aliminálja Krisztus személyiségét; s egy másik képviselőjénél kizárólag a hősök kultusza értelmében fogja föl e személyiséget". Mind a két felfogás törli a természet feletti csudás jelleget Jézus életéből, mi mellett csakis „egy rajongónak tragédiájáról és messiási utópiájáról" lehet szó. Krisztus istensége sark és alapköve, a mi ker. hitünknek, mely hitünk modern világfelfogásunkkal ellentétbe soha sem kerülhet. Lepsius szerint a modern theologia egyik legnagyobb tévedése abban van, hogy nem ismeri istennek büntető igazságosságát, mely ponton Nietzsche élet- és világnézetével találkozik. Különben a biblia egyezik a modern természettudománynyal az ő egységes világnézetével, mig viszont a modern theologia Lepsius szerint a dualismus veszedelmében szenved. A vallásos égyházi és tudományos theol. érdeklődést még jobban keltették föl azok az előadások, a melyeket Solingenben több lelkész és tanár tartott a közel mult hónapokban. Igy Müller lelkész az őskor, hitről értekezett, s annak lényegét a feltámadás hitében látta : Jól mondotta, hogy a jövőnek ideálja az leend, hogy „az egyes ember életerős személyes hite személyes theologiát is teremt". OL követte Trölisch hiedelbergi theol. tanár, a ki „a vallásnak és a természettudománynak egymáshoz való viszonyáról" tartott nagyérdekű előadást. A zsidóból reformátussá lett Ladenburg boroszlói tanár támadásaira utalva