Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - VIII. Temető - Krahulez Samuné

azt vitatta, hogy a na turalista-atheista világfelfogás korunk természettudósainál ma már nem található s a világ psycliikai magyarázatának engedett he­lyet. Ily felfogás mellett aztán elég tere nyilik az istenhitnek és a vallásnak. Mi több, még az ultra­montánok is mozgolódtak Weinel Krisztus előadá­saival szemben Bonaventura páter személyében, ki a protestánsok által is sürün látogatott előadást tartott ,,a keresztyénség lényegéről". Ebben Harnack felfogását birálta a positiv keresztyénség szellemé­ben az evangéliumról, s azt hangoztatta, hogy a Krisztus istenségének vallásában a positiv irányú prot. theologusok a kathoJikusokkai találkoznak, ldőközileg maga Weinel is több előadást tartott apologétikai irányban az istenhit történetéről, bírá­latáról és positiv megállapításáról. Az előadások sorozatát bezárta Seil bonni theol. tanár ,,a pro­testantismus feladatairól a XX. században". Abban azt hangoztatta, hogy vallanunk kell a hiterős ke­resztvénséget a modern világban s bizonyságot kell tennünk az istennel való személyes életünkről. Ma 3 főalakja van a keresztyénségnek, u. m. az ultra­montanismus, a bibliai keresztyénség s a szabad keresztyénség. Utóbbié a jövő, mely a fejlődés tör­vényeivel s a modern életalakulásokkal összeegyez­tethetők (Kopernikus, Kant). E keresztyénség a XIX. század nagy szellemeivel és Jézus felfogásával egye­zőleg hirdeti a szellem uralmát a természet, a faji ellentétekkel szemben a humanismus s a tömeg­uralmával szemben a személyes lélek uralmát. Ez a szabad protestantismus nem iskola, gyülekezet vagy tiieologia, hanem személyes életuralom a hí­vőkben. Az igazság érzékén, a szabad kutatáson s a lelkiismeret hatalmán nyugvó szabad protestan­tismusé a jövő. Örvendetes dolog a keresztyénség lényegére és védelmére vonatkozó ez az apologétikai mozgolódás, mig mink itt Magyarországon a létün­ket és életünket illető napikérdésekkel vagyunk túlságosan elhalmozva. Eperjes. Dr. S\lávik Mátyás. Irodalom. Székely Árpád „Beszéd és értelemgyakorlat leckékben" cimű munkájával, mely a sajtót a na­pokban hagyta el, a népiskolai tanítók könyvtára egy kötettel szaporodott. A gyakorlati tanítói dol­gozatok az iskolaügynek előbb Viteléhez igen szük­ségesek s a mennyiben e könyvnek átlapozgatá­sából annak gyakorlatiasságát látjuk, a mit a szerző a gyakorlatból — mindennapi tapasztala­tából meritett s azt e könyvben igen csélszerüen — s módszeresen dolgozta fel ezáltal munkáját becsessé tette ; méltó arra, hogy a tanítóság között elterjedjen. Szerző az anyagot 56 leckében dolgozta fel. Az első leckék rövidebbek, a későbbiek terjedel­mesebbek. A mi lényeges része-az anyagnak, az mind benne van s célszerűen, több részében min­taszerűen van kidolgozva. A leckék között verse­ket és erkölcsnemesitő meséket tárgyal a szerző. Meséi szépek és tanulságosak, legnagyobb ré­szük Benedek: Magyar mese és mondavilága után vannak kidolgozva. A versek Posától, Iletyeitől és Hermán Ottónétól valók. Ezeket a gyermekek bizonyára kedvvel fogják tanulni. A szerző igen nagy gondot fordított munkájában arra, hogy ugy a kérdések mint a magyarázatok a módszertan követelményének megfeleljenek. A könyv végén igen szép dalocskák vannak Kapitól s egyébb szerzőktől. A könyvet Kovács Gyula adta ki Nagybányán s nála, valamint minden könyvkereskedésben be­szerezhető. Ára füzv 2-40 kor. kötve 3 kor. Az „Ev. e. Szemle" csodabogarai. .,Nem a név, hanem az elv választ el egymástól, azért nem tágíthatunk. Amint azt a régi jelszó is mondja : principiis obsta !" Tehát Dr. Daxer ugy tudja, hogy a latin költő az idézett szavakban azt mondja, hogy ,,az elvekben álj ellent'-, holott talán arra figyelmez­tet a klasszikus, hogy kezdetben vegye az ember elejét a bajnak, mert későn jön a gyógyszer, mi­dőn a baj már elharapódzóit. „A felekezeti iskola életkérdés. Itt az egyháznak a hátulsó lábára kel­lene álnia." Ezt a lap szerkesztője írja. 0 tehát az egyházat a négylábúak osztályába sorolja. Prosit! Az 1848 XX t. c.-ket a 83-ik lapon „elsárgult papír­nak, ócska vasnak" mondja. Szép ! TEMETŐ. Krahulecz Aladár ev lelkész és neje szül. Schmidt Mária mély fájdalommal jelentik mint fia és menye úgy a saját mint az összes rokonság ne­vében a felejthetetlen jó édesanya, anyós és nagy­anya özv. Krahulecz S amimé szül. Rigó Teréz úrnő­nek, f. évi junius hó 12-én reggel fél 6 órakor, életének 82 évében, hosszú kínos szenvedés után történt gyászos elhunytát. A rákoskeresztúri ágostai hitvallású evange­likus egyház megilletődéssel jelenti szeretett hű lelkipásztorának Nagy tiszteletű Dubovszky Nándor lelkész urnák folyó hó 5-én, éjjeli fél 1 órakor, éle­tének 67-ik, fáradhatatlan és áldásdus működésé­nek 41-ik évében, hosszas szenvedés után történt elhunytát. Üzenetek. Kézirat visszaküldésére nem vállalkozunk. Többeknek. Köszönettel vettük az ^Önisme­ret" — „Önvád" stb. cikkeket, tel is fogjuk hasz­nálni, de arra kérjük azoknak iróit, hogy egy kis türelemmel legyenek, mig cikkeikre rájön a köz­lés sora. — H. L. Köszönjük, Valamely legközelebbi számba. — K. P. — Strb. Köszönettel vettük. — K. S. Kiszorult. A jövő számban hozzuk. — K. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom