Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Hornyánszky Aladár. Pukánszky Béla

lágot. Számuk mintegy 20

1.) Különös figyelmet érdemel ezek között „Az ó-testámentomi exegesis feladatáról" szóló tanulmánya, saját studiumának és tanszékének apológiája

2). Egyik dolgozata se tükrözi vissza oly hiven az ö .egyéniségét, mint éppen ez. Itt együtt találhatók összes sajátos vonásai, a határozott és methodikus gondolkozás, a világos és biztos látás, a szabatos előadásmód, a széles tudás, higgadt és mindenirányú mérlegelés, a nyugodt hang, a szerénység ós egyszerűség, a vallás iránti fogékonyság, a hivatásért való lelkesülés és egyedül az igazság felderítésére irányuló törekvés. A cikksorozat válasz egy elhamarkodott támadásra. Az ütközési pont az a jelszó, amelyet manapság is szeretnek némelyek hangoztatni. ..Le a zsidóval !" hirdették egyes buzgólkodók. „Van-e még a héber nyelv tanitá.sának a mai viszonyok között elméleti és gyakorlati haszna?

4' kérdezte kételkedve az egyik, — nincs, felelte határozottan a másik. A zsidó nyelvvel való foglalkozás a theológián „idővesztegetés," ,,ósdi maradvány, melynek kiküszöbölése illetve kisebb mértékre való leszállítása" csak hasznára válnék a theológiai nevelésnek.

3) Pukánszky más, komolyabb és okosabb megoldását tudja a felületesen elintézni kivánt problémának. Részletesen átvizsgálva az ó-testámentomi kutatásnak történetét, arra az eredményre jut, hogy e disciplina jelenlegi feladata és célja Israel vallásának megismerése és előterjesztése. Mint ilyen a legszorosabb kapcsolatban áll az Ujtestámentom stúdiumával és igy a keresztyén tlieológia szerves és elengedhetetlen alkatrésze. Izráel vallása nélkül nincs evangélium, O-testamentomi tudomány nélkül nincs új-tastámentomi vizsgálódás. De a vallás történetét a források nyelvének ismerete mellőzésével tanulmányozni csakis a dilettantizmus nagyranövelését jelentheti. ,,A héber nyelv ') Ezek közül 3 szakmáján kivül eső thémával foglalkozik : Irodalmi központosítás (Ev. Egyház és Isk. 1888. 20. sz.) A Theol. Szakkönyvtárról (Ev. Egyh. és Isk. 1893. 23. sz.) Egy püspöki körlevél a mult százév végéről (Ker. Magvető 1894. 169-171. old.) *) Ev. Egyház és Iskola 1892. év. 20, 21. 22. 23. 24. 25. szám. (Különlenyomatban is megjelent.) Lásd hozzá Schneller referátumát a pozsonyi Akadémia 1891—2. évi értesitőjének 30 s köv. oldalán. ') Weber cikke Ev. Egyh. és Isk. 1889. évf. 42. szám. Paulik cikke 1892. évf. 17. és 19. szám. kiküszöbölésével Izráel vallása történetének egyik legrégibb, legmegbízhatóbb s leggazdagabb forrását zárnók el, ép azt, a melyben a nemzeti génius jelleme legközvetlenebbül nyilatkozik meg." ,,Az orvosság tehát nem az, hogy nem tanitni és nem tanulni, hanem jól tanitni és jól tanulni." Alkalmi cikkek azok is, amelyeket az O-Testámentom revisiójával kapcsolatban bocsátott közre.

1) Ezekben Lagarde tanitván}

Ta, az O-Testámentom nehézségeinek szakszerű ismerője szólal meg. A gyakorlott szövegkritikus, ki tisztában van a szent iratok sokszor felette coniplikált bajaival, a modern exegeta, ki tudja, hogy mi minden szükséges az O-Testámentom költői és prófétai termékeinek heh

Tes megértéséhez. Hozzászólásaiban tanácsokat osztogat, fio-velO 7 Ö.7 meztett, int és óv csak azért, hogy minél tökéletesebb alkotás kerüljön ki a revisorok műhelyéből. Pukánszky maga is részt vett a munkában. De csak néhány alárendelt jelentőségű szakaszt (Dánielt ós egy pár zsoltárt( juttatott neki a szerkesztőség. Nem vette zokon. Sokkal jobban érdekelte a vállalat és sokkal kevésbbé volt hiú, semhogy saját személyének sérelme miatt az ügy ellen emelte volna kezét. Utólag azonban sajnálta, hogy elvállalta a közremunkálkodást. Aggályai támadtak, hogy hiányos az előkészület, hogv ily hatalmas munka elvégzésére még nem lett volna szabad vállalkozni. Mikor készen volt az egész revideált forditás, igen kíméletesen nyilatkozott róla. Utolsó dolgozata, melyet a pozsonyi papi conferentiának szánt, de a melyet ott már elő nem terjeszhetett, a, biblia-revisio értékével foglalkozik.

2) „Különösen az ifjabb nemzedék számára — irja itt egyebek között — a vallástanítás szempontjából az ujabb forditás sokkal tökéletesebb segédeszköz, mint a régi volt s ezért köszönettel tartozunk ama hatalmas társulatnak, a mely létesültét lehetővé tette. De helyes megitélé&éhez tartozik azon tudatnak ébren tartása, amit a revisorok kifejeztek, hogy ez csak átmenet, egy lépés a ') A Károli-féle forditás revisiójáról (Ev. Egyh. és Isk. 1888. évf. 11., 12., 13 sz.) A Károli emlékünnepre (Ev. Egyh. es Isk. 1890. 37. sz.) A Károli-féle forditás revisiójáról (Ev. Egyh. és Isk. 1896. 1. szám. *) Az ó-testamentom revideált forditásáról (Theol, szaklap I. évf. 77-84 old.)