Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Hornyánszky Aladár. Pukánszky Béla

kott mértéket. 1) Valódi fanatikusa a tudo­mánynak, ihletett apostola az önállóságnak és szabadságnak különös erővel érezte elma­maradt viszonyaink nyomasztó hatását. Eve­ken át a hallei egyetemnek tagja. Tholuck­nak tanitványa és intimusa. tudta mit jelent egy valóban tudományos intézet, tudósoknak és az igazságot szomjúhozó ifjúságnak gyül­helye. A tudós ne kenyérkeresetet lásson fog­lalkozásában, hanem egy benső, olthatatlan vágynak kielégitését, mely vágv a] szakadat­lanul az igaznak és csakis az igaznak für­készésére és terjesztésére kényszeriti. A fő­iskolai hallgatóság emelkedjék túl a gimná­ziális légkörön, Ne legyen szolgai elsajátitó, hanem fáradsággal és szabadsággal kutatója a valónak, mert csak az birhat minden em­ber számára értékkel, amit kitartó munka árán önmaga szerzett meg magának. Ép ezért a tanár és tanitvány viszonya ne legyen az alárendeltség, hanem az egy közös cél felé törekvő munkásoknak viszonya. így gondol­kozott és ennek megfelelőleg járt el Schnel­ler. Ahol csak alkalom nyilt, maga kereste a tanítványaival való baráti érintkezést. Cso­dálatos tehetségével, mely mindenütt életet tudott kelteni, a közömbösöket munkára ser­kentette, a kezdőket előhaladásra buzditotta. Emelkedett gondolatait, vágyait, széles látó­körét belevitte abba a mozgalomba, amely ép ekkor egy tudományos főiskola létesitése körül forgott. Midőn a keresztülvitel stádiu­mába jutott a kérdés, Schneller abban fára­dozott, hogy a kellő munkaerők rendelke­zésre álljanak. A megalakitandó főiskola szakintézet kivánt lenni, melyet természete­sen csak szakemberek vezethettek. Hat ren­des tanárra volt szükség és oly egyéneket kellett sorba állitani, kik e hivatásra alkal­masok és az intézetnek szinvonalat minden irányban biztositják. Az ó-testamentomi tan­széket még az 50-es évek óta Kámosi látta ') Alig van theológiai disciplina, amelyben Schneller ne birt volna kellő járatossággal. A philosophikumok legkülönbö­zőbb ágaiban szakember volt és mint a művészeteknek finom értője és interpretatora költészettel, zenével, festészettel, szob­rászattal, építészettel különös előszeretettel foglalkozott. Nagy érdeklődést tanusitott az összehasonlító vallástörténet iránt. E téren úttörő volt Magyarországon. Minthogy e Studium a németeknél éppenséggel nem cultiváltatik, az angoloknál ós hollandoknál járt iskolába. Buzgó tisztelője volt Max Müller­nek és Kuenennek. Ezektől megtanulta, hogy a keresztyén theológus theológiai tanulmányának egyik elengedhetetlen kö­vetelménye, hogy az általános vallástörténet eredményeivel tisztában legyen. el. Geniális nyelvtehetséggel megáldott em­ber, Ewaldnak kitűnő tanitványa, de ki mint tanár és előadó éppenséggel nem vált be. maga is nyugalomra vágyott, hogy egyes­egyedül irodalmi munkásságának szentelhes­se erejét és idejét. Sürgősen kellett intéz­kedni, hogy egy megfelelő egyén vegye át a nyugalomba készülőnek terhét. Schneller választása Pukáns^kyra esett. Az akkori hallgatóság körében eg} Tetlen~egy se volt, aki oly komolysággal és szolidsággal telj esitette volna munkáját, mint éppen ő. Beteges szervezete kezdettől fogva megtaní­totta arra, hogy az életet ne a könnyű olda­láról fogja fel. Már ifjúkorában meglepő ri­gorositás mutatkozott gondolkozásában és cselekvésében. Lassú munkás volt; de amit elvégzett, abban meg lehetett bizni. Teljes energiával nyúlt a dolgokhoz és semmit se vett csak úgy félvállról. Képessége is aján­lotta őt e pályára. Nyelveket elég könnyedén­tanult. A gimnáziális években nagy buzga­lommal foglalkozott a classicus studiomok­kal. Mielőtt a theológiai pályára lépett vol­na, egy esztendőt a budapesti egyetemnek bölcsészeti facultásán töltött elmélyedve gö­rög és latin Íróknak müveibe. Schneller fel­ismerte benne az ő tervei számára alkalmas egyént. Sűrű érintkezésbe lépett Pukánszky­val és a viszony közöttük vajmi hamar ba­ráti viszonynyá fejlődött. Pukánszky megér­tette Schneller ideális törekvéseit, gondolko­zásuk találkozott egymással. Ez időre min­denkor nagy hálával gondolt vissza. Schnei­lert szellemi atyjának tekintette, akinek a ma­ga fejlődésében legtöbbet köszönt. A buzdí­tásra a theológiai cursus utolsó évében lel­kesedéssel feküdt neki az O-Testamentom tanulmányozásának, sőt ugyanekkor a későbbi zsidó irodalom termékeivel is foglalkozott. Egy itteni zsidó tanítótól órákat vett a his­na, hidras és Talmud olvasásából. Schneller eközben megtette a kellő lépéseket, hogy az egyetemes egyház a létesítendő theológiai akadémia ó-testamentomi tanszékére Pukánsz­kyt designálja. Fáradozása sikerrel járt. Theo­lógiai studiumának harmadik esztendejét is befejezve Pukánszky, az egyetemes egyház külön ő számára nagyobb ösztöndijat szava­zott meg azon meghagyással, hogy töltsön

Next

/
Oldalképek
Tartalom