Evangélikus Egyház és Iskola 1904.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Hornyánszky Aladár. Pukánszky Béla
kott mértéket. 1) Valódi fanatikusa a tudománynak, ihletett apostola az önállóságnak és szabadságnak különös erővel érezte elmamaradt viszonyaink nyomasztó hatását. Eveken át a hallei egyetemnek tagja. Tholucknak tanitványa és intimusa. tudta mit jelent egy valóban tudományos intézet, tudósoknak és az igazságot szomjúhozó ifjúságnak gyülhelye. A tudós ne kenyérkeresetet lásson foglalkozásában, hanem egy benső, olthatatlan vágynak kielégitését, mely vágv a] szakadatlanul az igaznak és csakis az igaznak fürkészésére és terjesztésére kényszeriti. A főiskolai hallgatóság emelkedjék túl a gimnáziális légkörön, Ne legyen szolgai elsajátitó, hanem fáradsággal és szabadsággal kutatója a valónak, mert csak az birhat minden ember számára értékkel, amit kitartó munka árán önmaga szerzett meg magának. Ép ezért a tanár és tanitvány viszonya ne legyen az alárendeltség, hanem az egy közös cél felé törekvő munkásoknak viszonya. így gondolkozott és ennek megfelelőleg járt el Schneller. Ahol csak alkalom nyilt, maga kereste a tanítványaival való baráti érintkezést. Csodálatos tehetségével, mely mindenütt életet tudott kelteni, a közömbösöket munkára serkentette, a kezdőket előhaladásra buzditotta. Emelkedett gondolatait, vágyait, széles látókörét belevitte abba a mozgalomba, amely ép ekkor egy tudományos főiskola létesitése körül forgott. Midőn a keresztülvitel stádiumába jutott a kérdés, Schneller abban fáradozott, hogy a kellő munkaerők rendelkezésre álljanak. A megalakitandó főiskola szakintézet kivánt lenni, melyet természetesen csak szakemberek vezethettek. Hat rendes tanárra volt szükség és oly egyéneket kellett sorba állitani, kik e hivatásra alkalmasok és az intézetnek szinvonalat minden irányban biztositják. Az ó-testamentomi tanszéket még az 50-es évek óta Kámosi látta ') Alig van theológiai disciplina, amelyben Schneller ne birt volna kellő járatossággal. A philosophikumok legkülönbözőbb ágaiban szakember volt és mint a művészeteknek finom értője és interpretatora költészettel, zenével, festészettel, szobrászattal, építészettel különös előszeretettel foglalkozott. Nagy érdeklődést tanusitott az összehasonlító vallástörténet iránt. E téren úttörő volt Magyarországon. Minthogy e Studium a németeknél éppenséggel nem cultiváltatik, az angoloknál ós hollandoknál járt iskolába. Buzgó tisztelője volt Max Müllernek és Kuenennek. Ezektől megtanulta, hogy a keresztyén theológus theológiai tanulmányának egyik elengedhetetlen követelménye, hogy az általános vallástörténet eredményeivel tisztában legyen. el. Geniális nyelvtehetséggel megáldott ember, Ewaldnak kitűnő tanitványa, de ki mint tanár és előadó éppenséggel nem vált be. maga is nyugalomra vágyott, hogy egyesegyedül irodalmi munkásságának szentelhesse erejét és idejét. Sürgősen kellett intézkedni, hogy egy megfelelő egyén vegye át a nyugalomba készülőnek terhét. Schneller választása Pukáns^kyra esett. Az akkori hallgatóság körében eg} Tetlen~egy se volt, aki oly komolysággal és szolidsággal telj esitette volna munkáját, mint éppen ő. Beteges szervezete kezdettől fogva megtanította arra, hogy az életet ne a könnyű oldaláról fogja fel. Már ifjúkorában meglepő rigorositás mutatkozott gondolkozásában és cselekvésében. Lassú munkás volt; de amit elvégzett, abban meg lehetett bizni. Teljes energiával nyúlt a dolgokhoz és semmit se vett csak úgy félvállról. Képessége is ajánlotta őt e pályára. Nyelveket elég könnyedéntanult. A gimnáziális években nagy buzgalommal foglalkozott a classicus studiomokkal. Mielőtt a theológiai pályára lépett volna, egy esztendőt a budapesti egyetemnek bölcsészeti facultásán töltött elmélyedve görög és latin Íróknak müveibe. Schneller felismerte benne az ő tervei számára alkalmas egyént. Sűrű érintkezésbe lépett Pukánszkyval és a viszony közöttük vajmi hamar baráti viszonynyá fejlődött. Pukánszky megértette Schneller ideális törekvéseit, gondolkozásuk találkozott egymással. Ez időre mindenkor nagy hálával gondolt vissza. Schneilert szellemi atyjának tekintette, akinek a maga fejlődésében legtöbbet köszönt. A buzdításra a theológiai cursus utolsó évében lelkesedéssel feküdt neki az O-Testamentom tanulmányozásának, sőt ugyanekkor a későbbi zsidó irodalom termékeivel is foglalkozott. Egy itteni zsidó tanítótól órákat vett a hisna, hidras és Talmud olvasásából. Schneller eközben megtette a kellő lépéseket, hogy az egyetemes egyház a létesítendő theológiai akadémia ó-testamentomi tanszékére Pukánszkyt designálja. Fáradozása sikerrel járt. Theológiai studiumának harmadik esztendejét is befejezve Pukánszky, az egyetemes egyház külön ő számára nagyobb ösztöndijat szavazott meg azon meghagyással, hogy töltsön
