Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Fischer Sándor dr. Székfoglaló beszéd

kegyeskedjenek szándékom őszinteségét, cél­jaim tisztaságát mérlegelve, az egyházi köz­igazgatás terén való kevesebb tudásomat, jó akaratú támogatásukkal kiegésziteni, és egy­háznnk közérdeke szempontjából is. engem teljes bizalmukkal megtisztelni, Nagy tiszteletű és Tekintetes közgyűlés ! A felügyelői székfoglalások alkalmával több izben előfordul, hogy az ujj onnan megválasz­tott felügyelő programmot ad jövő műkö­dési terveiről, én ennek a szokásnak nem hódolok, nem pedig azért, mert egyházköz­ségünk életében, hála hivatalelődeim kiváló érdemeinek, és bölcs előre látó gondoskodá­sának, egyházközségünk minden egyes kerü­lete tagjai áldozatkészségének, oly rendszer és irányzat uralkodik, melynek bolygatására ezúttal vállalkozni egyházközségünk érdeke ellen való lenne. A tapasztalat, de főleg a mindig haladó kor követelményei azonban okul szolgálhatnak arra, hogy eddigi beren­dezéseinken változtatásokat, ujjitásokat kell eszközölni. Az ily követelmények előtt sze­met hunyni nem szabad és nem is fogok. Nagyon természetes, hogy ezen változ­tatások, uj létesítményeknél, mindig különös gondot kell fordítanunk anyagi erőinkre, és hogy azok, legszabadabb autonómiánk, alkot­mányunk, minden arra hivatott faktorának, hozzájárulásával léptessenek életbe. Nagy tiszteletű és Tek. közgyűlés! Ez utóbbi tételemből azt hiszem méltóztatik látni, hogy erős érzékem van az önkormány­zat iránt, meggyőződésem, hogy vallásunk legszélesebb körökre fektetett autonómiája, fent maradásunk, létünk, ereje — ezt nem csak a legmesszebb menőleg tiszteletben kell tartani, de annak szabványait szemünk elől téveszteni sohasem szabad. Biztosithatom a t. közgyűlést ezt én magam részére a leg­főbb törvénynek ismerem és mint egyház­községünkben az autonomia tisztelete eddig is érvényesült, azt a jövőben is, saját hatás­körömben legodaadóbban íentartani fogom. Nagj Ttiszteletű és tek. egyházközségi közgyűlés ! Midőn felügyelői állásomban elő­ször van szerencsém szavamat a t. közgyűlés­hez intézni, nem mulaszthatom el, hogy a vallásosságról pár szót ne szóljak. Nekünk protestánsoknak, hithűeknek, hitbuzgóknak, vallásosaknak • kell lennünk, hiszen a hit boldogit, de tartózkodnunk kell a felekezeti­ességtől, megtartjuk hiven a magunkét, de nem biráljuk a másét, sőt tiszteletben keli tartanunk más felekezetű felebarátaink vallási meggyőződését, ezt nem csak vallá­sunk egyik főalapját képező felebaráti szere­tet tana igy kivánja, de az okosság is követeli, avagy hogy fogadnánk, nem utasitanánk-e vissza vallási életünkbe bárhonnan jövő illetéktelelen beavatkozást? Én azt hiszem, igen, és ha igy van, nem szoros kötelessé­günk-e tartózkodnunk bármely más felekezet­nek kül- vagy beléletét csak érinteni is ! A felebaráti szeretet, a szamaritánusi cselekedetek gyakorlása szent vallásunk ékessége, minden idevágó, ehez tartozó részét munkakörömnek, a legmelegebb érdeklődés­sel és erős kötelesség érzettel fogom teljesiteni. Különös gondomat fogja képezni, nayy­tiszteletü es t. közgyűlés a tanitás, nevelés ügye. az igen tisztelt tanitói karnak jogos érdekeit is szem előtt tartva, törekednünk kell arra, hogy iskoláink színvonala a lehető leg­magasabb legyen, mert akkor teszünk hon­fiúi és egyházi kötelességeinknek leginkább eleget, ha a hazának egyházunknak, hasznos, értékes, munkás polgárokat nevelünk. A vagyoni kérdésekben, az egyetemes törvényeink és egyházközségi szabályaink által reám ruházott kötelességek teljesítésé­ben a legrigorózusabb felfogás vezet, a vagyon­állománynak sértetlen fenntartását, a jöve­delmeknek a közgyűlés által jóváhagyott költségvetések szerinti hovaforditását, a va­gyon jövedelmének lehető fokozását szoros köteleségemnek ismerem. Nagytiszt, és tek. közgyűlés ! Ezekben kívántam gondolat világomat és magamat Önöknek bemutatni, hogy ezek alapján, a megválasztásomért újból köszönetet mondva, kérjem, hogy felügyelői teendőim teljesítésé­ben jóindulatulag támogatni kegyeskedjenek. Még csak azt kell megjegyeznem, hogy én egyházközségünk minden egyes tagjának egyházi közigazgatásunkból származó bármely ügyében mindenkor készségesen rendelke­zésére állok, és oda fogok törekedni, hogy jogos érdekeik csorbát ne szenvedjenek. És most engedje meg a nagy tiszteletű ós

Next

/
Oldalképek
Tartalom