Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Pröhle Vilmos dr. A ker. szeretet az igazi erkölcsiségnek egyedüli alapja

tekintetes egyházközségi közgyűlés, hogy egy, a közel múltban történt protestáns ünnepségre visszapillantva, Baksay Sándor most megválasztott református püspöknek beiktatása alkalmával egy véghetetlenül megkapó nyilatkozatát idézem. A püspök úr azt mondta: ,,Istenne kegyszerü szolgája vagyok, valamivel több, mint szolgatársaim, de semmivel sem nagyobb. Több is csak annyival, hogy nagyobbak, számosabbak és felelősséggel teljesebbek a feladatok, a melyekre elhivattam." En épen igy érzem Önökkel szemben, hog}

r több, de nem nagyobb vagyok, érzem a nagyobb, számosabb és felelősséggel teljesebb feladatokat és azért esdve kéa mindenható Istent, hogy nekem e feladatok teljesítésére elég erőt adva, ez alapon egyházközségünk boldogulása és felvirágzása minden irányban valóvá válhassék. A jó isten áldása egyházközségünkre és annak minden tagjára. A keresztény szeretet az igazi erkölcsiségnek egyedüli alapja. Dr. Pröhle Vilmos. Olvastatott a nyiregj'házi ág. hitv. ev. belmissió egyesület első böjti estélyéu. (Folyt.) Azonban tekintsük meg a dolgot más oldalról is. Ne foglalkozzunk tovább azokkal, akik még a Voltaire életére való hivatkozással is próbálgatják igazolni, hogy az igazi erkölcsösséghez nem szükséges a keresztj^énség mondván : lám az, aki gúnyt űzött Istenből, éveken át fáradozott egy szerencsétlen, elnyomott család megmentésén ; s hozzá elhallgatják azt, hogy tettének minden rúgója a hiúság volt. Mellőzzük ezeket egyelőre s vessük fel inkább azt a sokkal tanulságosabb kérdést: mi lehetne az, amire az erkölcstan, mint a bölcseletnek egy gyakorlati ága, összes tételeit felépithetné? Nyilván valami olyannak kell lennie, ami az emberben benne van, ami lényeges eleme belső életének ; mert hiszen ha valami az emberen kivül fekvő dolgot veszünk fel erkölcsi alaptörvényül, akkor kényszert gyakorlunk rája, elvesszük szabadságát, ami pedig egyéni mivoltától fosztja meg s igy erkölcsös életre képtelenné teszi. Ilyen lényeges megnyilvánulása az ember belső életének pedig az értelem és az érzelem világa. Az akaratot itt nem vehetjük figyelembe, mert az már a két előbbin épül, s a bölcselők különben is azt mondják róla, nem szabad. Lássuk, mily eredményekre jutunk, ha az értelemre akarjuk épiteni, az erkölcsi világot? Az emberi értelem önmagában, elválasztva minden egyéni vonatkozástól, mint a hog}

T el is választható, nem ismerhet egyebet, mint a célszerűséget. A cselekedetek célszerűsége azonban egyének és viszonyok szerint változó s igy egyetemes elvvé nem emelkedhetik. Egy másik lényeges hibája pedig az volna az ilyen rendszernek, hogy az értelem fejlettségi fokára nézve ősidőktől fogva igen nagy a külömbség ember és ember között, s ha elfogadjuk azt, amit Szókratész mondott, hogy t. i. az erény tudomány, akkor az okosabb és tanultabb ember lesz erényesebb, ami által oly veszedelmes állapotok kerülnek az erkölcsi világba, mint amilyeneket az anyagi világban a születés, a vagyon, a rang különfélesége teremtett. Hogy ez tényleg ily eredményekre vezetne, azt elég ékesen igazolja az ókor lángeszű bölcselőjének, Platónak, erkölcstani rendszere. Belátva azt, hogy az erkölcsösségnek megvalósítását nem lehet teljesen az egyén eszétől függővé tenni, mert az bomlást hozna minden emberi társadalomra, azzal próbálta helyreütni a hibát, hogy a legfőbb jónak megvalósítását az állam feladatának nyilvánította, s annak látható megnyilvánulásait, az egyes erényeket, külön választva, a különböző képességű és foglalkozású jDolgárok között elosztotta, Igy valóságos erkölcsi kasztrendszert teremtett meg, szerencsére csak képzeletben, amivel azonban világos bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy még a tehetség legmagasabb foka, a lángész, sem elég biztos zsinórmértéke az igazi erkölcsnek. De van ennél nagyobb baj is az ókor erkölcsi rendszereiben, ami abból ered, hogy ama rendszerek az értelemre épülvén, a célszerűség szempontjából nem terjednek ki minden emberre egyaránt.