Evangélikus Egyház és Iskola 1904.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Fischer Sándor dr. Székfoglaló beszéd
Huszonkettedik évfolyam. 14. szám. Orosháza, 1904. április 7-én. Előfizetés dija: Egész évre . . 12 kor. Félévre ... 6 „ Negyedévre . . 3 „ Egy szám ára 24 fill. EGYHÁZ ÉS ISI MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő : HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija : Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal . . . 8 ., Negyed oldal • 4 „ Nyolczad oldal 2 „ Székfoglaló beszéd. Tartotta dr. Fischer Sándor országgyűlési képviselő a győri ev. egyházközség újonnan választott felügyelője f. é. inárc. hó 25-én tartott rendes évi közgyűlésén.*) Nagytiszteletü és Tekintetes Egyházközségi közgyűlés ! Mély megindultsággal, hálatelt szivvel jelentem meg itt, a közgyűlés szine előtt. Vegyes érzelmek vesznek rajtam erőt ; megvallom az erősebb érzés az öröm érzése, — mert belátom nagytiszteletü Isó lelkész urnák, első felszólitása alkalmából hozzám intézett levelében foglalt azon állítás helyességét, hogv egy protestáns embernek, a legnagyobb megtiszteltetés liitsorsosainak bizalma ; e bizalmat megnyerve, azt hiszem, hogy természetes, hogy az örömmel is tölt el. De ha erős is az öröm érzése, mellette van az aggodalom, a kétség szava, váljon e bizalmat megérdemlem-e ? és. hogy meg tudok-e annak méltóan felelni ? Mivel válaszoljak erre ? Kerestem a megoldást es ime eme gyülekezetnek egy nagy szeretettel körülvett lelkésze, a dunántuli egyházkerületnek halhatatlan emlékű, nagynevű superintendense Haubner Máténak egy deductiójában találtam meg a kellő gondolatot reá. Haubner Máté azt állítja, hogy a szeretet bizalommal jár, a bizalom egyesit, az egyesülés növeli az erőt, az erő tudata lelkesít, a lelkesültség bátorít, a bátorság kitartást szül, és a győzelem a kitartóké. Nagytiszteletü és Tek. közgyűlés ! Bizonyos az, hogy megválasztatásomra érdemeim reá nem szolgáltak, ugy kell tehát lenni, •) J«oyzet. A gyűlésről szóló tudósítást 1. lapunk „Belíöld'* rovutábuu. hogy a rokonszenv, s igy egy érzelmi dolog, szabadjon ezt szeretetnek neveznem — vezette a választó közönséget, midőn bizalmával megtisztelt. Ezen bizalom most egyesit Önökkel. Frigyre lépek Önökkel, és ebből az összetartózandóságból meritek eret, jövő feladataim teljesítésére ; ezen erő tudata, érzése, fogyatékos tudásommal szemben is lelkesít, bátorít, és a jóságos Isten kegyelmével, mit alázattal kérek, e lelkesültségem, e bátorságom, talán megadja az erőt, a kitartásra, mely kitartással, ha győzni lehet, győzni fogok. Nem a magam érdekében, de egyházközségünk igaz javára, boldogulására. Ilyen érzelmek és gondolatok között foglalom el felügyelői tisztemet, és mondok a nagytiszteletü és tek. egyházközség közgyűlésének, előlegezett bizalmáért, hálás és forró köszönetet. Ha a jó Isten kiváló kegye, a most Önökkel közölt, reám nézve biztató képet, a jövőben megvalósítani engedné, vagyis az én szeméremnek a felügyelői állás betöltésére való képességet nyújtaná is, azért még a siker távolról sem volna biztosítva, azt csak az összes hivatali tényezők közt élő teljes bizalom, kölcsönös megbecsülés, ezen alapuló szoros összetartással lehet elérni. Nagy megnyugvásomra szolgál erre, az a biztosíték, melyet nekem, a nagytiszteletü lelkészi kar, melynek kiváló érdemei méltatására nem rendelkezem szavakkal, a hivatása magaslatán álló tanítói kar, és a mai választáson újból megbízást nyert régi, kipróbált, érdemekben gazdag tisztviselői kar és képviselő, testület, kegyes volt nymjtani, akkor midőn a jelöltségre vállalkozni mertem, akkor feltétel, most kérés alakjában fordulok hozzájuk:
