Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Hornyánszky Aladár. Pukánszky Béla

Huszonkettedik évfolyam. 2. szám. Orosháza, 1904.január 14-én. Előfizetés dija: I Egész évre . . 12 kor. Félévre ... 6 ,, Negyedévre . . 3 „ Egy szám ára 24 fi 11. « MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. -r-.Q.-rKiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Fe'elös szerkesztő : HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal ... 8 ., Negyed oldal . 4 ,, Nyolczad oldal 2 „ Pukánszky Béla. Felolvastatott 1003. dec. 8-án a Pukánszky-siremlék leleplezésének ünnepén Pozsonyban. Pukánszky kevés liijján húsz esztendeig tartozott alma materünk kötelékeibe. Három éven át hallgatója, tizenöt éven át tanára volt az intézetnek. Mindkét minőségben büszkén vallotta öt magáénak az a közösség, amely kebelébe fogadta. Nemcsak tudományával excellált, de jellemével és emelkedett gondolkozásával is. Munkálkodásának aránylag rövid ideje alatt a legszorosabb kapcsolatban tudta magát intézetünkkel. Elete az akadémiának szentelt élet volt. A mit tett, dolgozott, alkotott azt mondhatni kizárólag ennek szolgálatában tette, végezte, alkotta. Midőn ezelőtt négy esztendővel váratlanúl elhunyt, mindenki érezte, hogy a pozsonyi theologia egyik legbecsesebb és legbuzgóbb tagját veszitette el benne. Akadémiánk idáig nem volt abba a helyzetbe, hogy nyilvánosan felújítsa az ő emlékét. Kétszeres örömmel ragadja meg tehát a mai alkalmat, hogy szélesebb körök előtt bizonyságot tegyen arról, ki volt Pukánszky minekünk, ki volt ö a magyar lutheránus thcológiai tudománynak ? Midőn Pukánszky 1878-ban Pozsonyba jött theológiát tanulni, alma materünk még mindig egyszerű lelkészképző tanintézet volt. Egy a másik kettő mellett. A fentartó testület, a pozsonyi egyház, bármily nehezére esett is, kénytelen volt eltűrni a theológián azokat az ósdi állapotokat, amelyek messze időkből származtak reája. Lyceum és theológia szerves egészet képezett. Utóbbi mint főiskola kiegészítette az előbbit, anélkül azonban, hogy meg lett volna egy főiskolának szabadsága, önállósága és tudományos szervezete. A cursus három évre terjedt, de ki tanulmányainak végére kivánt járni, a negyedik esztendőben a külföldön kereste azt, amit idehaza nem talált meg. A három theológiai tanár a gimnaziális osztályokban is tartozott segédkezni, viszont lyceumi tanárok a theológián is doceáltak. A tanrendben elsőrangú fontosságú diseiplinák ép úgy hiányoztak, mint a tudományos előkészítéshez nélkiilözhetlen semináriumok. De az átalakulás ideje nem volt már messze. Székács még 1869-ben az egyetemes gyűlései*** egy önálló, teljesen felbzerelt theológiai akadémiának felállítását indítványozta és az összes jelenlevők kitörő lelkesedéssel fogadták azt. Az 1810-ben kimondott szó most végre alakot is ölthetett.

1) Minthogy egy egészen új főiskolának szervezése a pénz hiánya folytán egyelőre kilátás nélküli volt, be

: -kellett érni egy meglevő intézetnek fölkarolásával és átalakításával. Szóba csak Pozsony jöhetett. Sem Sopron, sem Eperjes nem nyújthatta azokat a segédeszközöket, amelyekkel Pozsony

7 rendelkezett. Es sűrűn folyt a tanácskozás és alkudozás az egyetemes egyház és Pozsony között, hogy a theológiai főiskola minél hamarább- és minél tökéletesebb formában életbe lépjen.

2) Az akadémia ügyének mások mellett egyik leglelkesebb munkása Schneller volt. Mint tudós és mint tanár a legkiválóbbak közül való, kik egyházunkat valaha szolgálták. Látóköre messze fölülmúlta a megszo') „Az 1810-ben augusztus hó 20-án tartott egyetemes gyűlésen a négy superintendentia elhatározta, hogy Pozsonyban egy theológiai akadémiát, illetőleg theológiai facultást állit fel és az egyetemes felügyelőt megbízza, hogy e megállapodást tudassa a nádorral és ennek révén igyekezzék erre nézve az enpedélyt a királytól kieszközölni." Markusovszky. A pozsonyi lyceum története 1896. p. 549. *) Markusovszky, 537 s köv. 546, 549 s köv. old.