Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Jausz Vilmos. A bibliai olvasókönyv

HuszonegyediK é 5. száir\. Orosháza, 1903. január 29. YHAZ IS ISKOLA. Elöflzetéa dija : Egész érre . ISkor. Kél évre. . . e , Negyedévre . 3 „ Egy szám ára fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖNs+oaüxrx Kiadótvilajdonos és szerkesztő : VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő : HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . le kor. Fél oldal. . . e Negyed oldal . 4 Nyolczad oldal . £5 „ A bibliai olvasókönyv. Egyúttal felelet Bereczky S. „Az iskolai biblia" cz. cikkére Bereczky Sándor űr végre e lap 1. számában nyiltan is hozzászólott e fontos vallásoktatási kérdéshez és én őszintén megörültem azon bevezető nyilatkozatnak, hogy : „az álnevű támadásra teljes nyíltsággal felelek." E lap m. é. 49. számában közzétett cikkem ugyan csak elveket támad, a kérdés elvi tisztázásához kiván hozzájárulni és — e lap olvasói mind tanúim lehetnek — nem mutatja azt, hogy engem a dolog „felbőszített." Amaz álnév is Bereczky úrra néave nem volt álnév, mert ama cikket ugyanakkor majdnem szószerint beküldtem a Luther-társaságnak teljes nevem alatt. Sok esetben, sajnos, épen a név és móltóság dönt és nem az ok, és lia ezt saját nevemről nem tehettem föl, mégsem akartam az elvi kérdésbe semmiféle személyes momentumot keverni. Addig, míg elvi kérdést vitatunk, mindenkinek joga van az álnévhez ; Bereczky úrnak kötelessége volt kitenni a nevét, inert személyeket támad. Mégis örültem a „teljes nyíltság*nak. De az öröm rövid ideig tartott. Én félénken, távoltartottam az elvi kérdéstől minden személyi vonatkozást; ellenben Bereczky úr, mielőtt még felelne, jónak látta az ügyet az elvi magaslatról lehúzni arra a színvonalra, a melyen ő jól érezheti magát; jónak látta előrebocsátani az ily értelmű bevezetést, ne higyjetek neki, mert ő „pro domo" beszólt. Még inkább elcsodálkoztam azon, hogy ő vállalkozik a Hetvényi, Adorján és Jausz által szerkesztett Bibliai Olvasókönyv történetének megírására. Megköszönhetnék e figyelmet, ha nem volna benne csak olyan köszönet mint abban, hogy Janssen a reformáció történetéről is irt. Bocsánat e hyperbolikus hasonlatért, de Bereczky urat nem sértheti az, hogy a menynyivel kisebb a Bibliai Olvasókönyv ügye a reformációnál, annyival kisebb ember is ó Jansseanól. Mégis megköszönöm a figyelmet azzal, hogy történetét kiegészítem még néhány adattal, melyek még a „teljes-nyíltságához hozzátartoznak. Igaz ezt meg ó nem fogja megköszönni, mert annyiban van ő benne Janssen vonás is, hogy kitűnően ért némely fontos tény elhallgatásához. Az evangélikus vallástanárok értekezlete ezelőtt negyedfél évvel elfogadta azon elveket, melyeket mi, megelőző 2—3 évi stúdiumunk eredményeként előterjesztettünk és egyikünk külön füzetben részletesen megokolt, és megbízattunk ily könyv szerkesztésével Ez volt az első — nagy hibánk I Mert micsoda is az a „vallástanárok értekezlete Hiszen még azt is megteszik, hogy összejönnek ! Összejönnek saját költségükön, tanácskoznak azon, hogy mtképen tarthatna lépÓ3t a vallásoktatás is az általános oktatásügy fejlődésével 1 Rajztanárok, tornatanárok szövetkezhetnek, tanácskozhatnak, de a vallástanárok, a kiknek kezében van egyházunk jövője, ne mozduljanak! Vagy talán az a bűnük, hogy nem tetszett nekik egy olyan vaüásoktatási tanterv, mely már meglévő s kész tankönyvek alapján állíttatott egybe; ellenben egy olyan, ezután csak készítendő tankönyv mellé állottak, a melynek elveit előzetes stúdium és megvitatás után állapították meg? Nem voltam jelen amaz értekezleten, de Bereczky úr ott volt és a jegyzőkönyvet ő is hitelesítette. Úgy hallottam azonban, hogy Bereczky úrnak akkor még nem volt nézete. Miután könyv elkészült, két vallástanár alaposan megbírálta, az egyik több ives levélben, a másik szintén terjedelmesen, megokolt javaslatokban. A mit e két bírálatból értékesíthettünk a könyv javára, azt értékesítettük. S a »tervezet" az egyetemes tanügyi bizottság elé került. A terve-