Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Bereczky Sándor. Néhány szó a bibliai olvasókönyv kérdéséhez

TO! Strick félét vetlem volna példíul Csakhogy az eredményen ez semmit nem változtatott volna, mert a tanügyi bizottság javaslatának minden pontjáról ki lehet mutatni, hogy a benne foglalt elv a hosszú viták eredményekép mai nap használatban levő Bibliai Olvasókönyvekben alkalmazást talált. Lássuk csak röviden. Hogy a szemelvényeket az iskola minden fokozatán használják, azt J< usz úr is megengedhetőnek tartja. Hogy e könyv mind az 0-, mind az Új-szövet ségre Kiterjeszkedjék, erre nézve példa Voelker— Strack teljes Olvasókönyve. Hogy terjedelme ne legyen nagyobb 600 garmond nyomású oldalnál, erre is példa Voelker—

Strack teljes Olvasókönyve, mely 614 oldalra teljed. Az apokrifus könyvekről szóló pontra példa ugyanez » könyv. A néme Bibliai Olvasókönyvek a közkézen íorgó revideált szöveget használják fel, mihelyt lesz nekünk ily szövegünk, mi is alkalmazzuk ad. A szöveg két hasábos nyomására példa a Schäfer—Krebs-féle Bibliai Olvasókönyv, az 5-ös számozásra a Voelkpr— Strack-féle, a teljes számozásra a Würtembergi és Schäfer—

Krebs féle Bibliai Olvasókönyv. Szólnunk kell még a jegyzetekről és magyarázatokról, ezek a Voelker—Strack-féle könyvben részint az egyes oldalok alján, részint a könyv végén láthatók, de ha a jegyzetek csak az oldalok alján állnak, az által a szemelvények iskolai könyve jellege még inkább kitűnik. Látjuk ebből, mily alaptalan volt Jausz úr fent idézett állitása. Hol van az megirva, hogy ez elvek elvonásához öt esztendei tanulmány szükséges? Vagy a Bibliai Olvasókönyvekben alkalmazott elvek csak akkor felelnek meg a Bibliai Olvasókönyv eszméjének, ha Jausz úr vonja el azokat? Marad vitatárgyul az egy cim. Én ebben a kérdésben a béke kedvéért szívesen engedek. Ezt azonban Jausz úr a bizottsággal intézze el, miután a bizottság javaslatában emiitett cimet nem én javasoltam. Sokat azonban a kérdésnek kedve szerint való elintézése sem változtat a dolgon, mert az iskolai biblia általános értelmében a bibliai olvasókönyv akkor is csak iskoiai bibliai marad. BEBECZKY SÍNDOH. A prot. vallásos öntudat fejlesztése. Általános a panasz napjainkban, hogy társadalmunk szelleme megromlott. Eme romlottságot bizonyítja a naponként előforduló^sok sikkasztás, csalás, öngyilkosság, mig az egyéni megbízhatóság, a kötelesség hű teljesítése s ,az erkölcsösség különös érdem számba'megy. KOJunkát az erkölcsök meglazulása, a felületesség, a haszonlesés, „a cél szentesíti az eszközöket" elv uralja. S mig a léhűtő felületesség büszkén és fennhéjázva hordjp. fejét és sokszor feltűnő sikerhez jut, addig a romlatlan szivű, jóra és nemesre törekvő ember háttérbe szGml és vajmi rilhán ér el sikert. De nemcsak társadalmunkat jellemzi e beteges állapot, hanem családi életünket is Családi szentélyünkbe is befurakodott már korunknak önző, kufár szelleme s a regi tiszta, nemes és egyszerű erkölcsök helyébe az érdek lépett. Látjuk ezt különösen a Házasság kötéseknél. Sok férfi ma csak a vagyont, a leány az állást nézi s mindketten az anyagiakat. Az ideális, a szívnek legszentebb érzelmein alapuló szerelem helyébe az önző elv lé* petí, hogy minél kényelmesebben, vígabban — hogy ne mondjam —• ragyogva megtudjanak élni a készből. S mert szerezni, takarékoskodni nem tudnak, mert nem tanultak, s mert a világ ezernyi folyton növekedő igényeit másként kielégíteni nem képesek, vagy a", elődök tisztességgel, szorgalommal és becsületességgel gyűjtögetett vagyonát tékozolják el, vagy pedig — a mi még szomorúbb — idegenhez nyúlnak. Pedig a mi legsajátságosabb, sót talán eddigi állításaimnak ellentmondásként is látszik, az a tény, hogy az emberek sohasem iparkodtak nagyobb mohósággal újabb és újabb ismeretekre szert tenni, mint épen napjainkban. Ha csupán az ipari ügyességek nagy sikereit szemléljük is, bámulunk az emberi szellem óriási vívmányain, annyira, hogy talán nem is csodálhatjuif, ha ezek mellett az emberiség más, magasztosabb ós nemesebb érdekei hátiérbe szorulnak. Eszembe jut itt az őskori görögök hitregéje a gigászokról, a kik hegyeket hegyekre halmozva, megostromolták az egek Urának királyi székét, hogy trónjáról letaszítsák; ha e regét koru.ik vi szonyaira alkalmazom, nsm üre* játékát iátom benne a képzeletnek, hanem ez is azt a goidolatot fejezi ki, hogy a gyarló ember mennyire igyekszik lerázni magáról ama felsőbb hatalmat, mely vágyaiban korlátozza s nem engedi élni akként, a mint azt érzékei óhajtanák. Az ismereteknek túlságos hajhászása elbizakodottá tette korunkat is s az eszményiekért — az örök kincsekért — való küzdelem helyébe, az anyagiak túlbecsülése és önző szeretete lépett s ennek eredménye ismét, a világi dolgok szeretete s az élvezeteknek kiaknázása. Ennek az irányelvnek követése teszi igazzá ama fentebbi állításomat, hogy társadalmunk szel-