Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - IV. Értesítők - Sátoraljaújhely missziói egyház

nelybeli és vidéki egyháztagok évi 840 kor. illetéke a congruás lelkészi állás csekély dijazását sem fedezi, s mivel ezenkivül alig van valami már biztos jövedelme az egyháznak. 1903-ik évi költségelőirányzata 1407 kor. 96 fillér deficittel záródik, pedig csak az elkeiülhetetlen kiadások vannak felvéve. Igy megy az évről évre, ügy hogy az egyház csak úgy állhat fenn, ha az Alkotmány 305. §-a szerint a közalapból évről-évre állandó tervszerű megfelelő segélyt kap, s a könyörülő szeretet munkásai, a gyámintézetek ós eddigi más pártfogói továbbra is irgalommal istápolják. A nagy múlttal a nemes hivatással biró, de mostani helyzetében nehéz viszonyok között élő, s a lét és nem Jót válságával kü^dó egyház méltó arra, hogy a közegyház pártfogása biztosítsa fenntartását. Megemlítjük még, hogy a 70 lapra terjedő s a sátoraljaújhelyi ág. hitv. evang. egyház lelkészi hivatalában kapható évkönyv ára 1 korona, s annak tiszta jövedelmét az egyház, adósság törlesztési alapjának gyarapítására fordítja. Zsidó egyházi élet. E b lapok csaknem minden száma közöl egy-egy vallásos szempontból közérdekű kivonatot, részletet a különböző egyházi lapokból, különösen a ref. és róm. kath. lapokból, sőt — noha felette ritkán — ha jól emlékszem az unitáriusok közlönyéből is, esak éppen a zsidó íelekezeii lapokból nem Pedig ók e téren is tevékeny szerepet játszanak Nem lesz talán érdektelen s felesleges dolog, ha a nt. szerkesztő urak becses engedelmével — néha néha ismertetést irok az ő felekezeti lapjok alap ján az őket foglalkoztató eszmékről és ,tervekről, az ő óhajaikról és törekvéseikről — szóval egyházi életükről. Van ott is sok érdekes és tanulságos dolog. Érdemes az elolvasásra, az érdeklődésre, a gondolkozásra I A Delitzsch-fóle vita — az ó testamentum szent könyvóról lóvén szó — természetesen élénken foglalkoztatja a zsidókat is. Az ezen vita során egyik német lapban megjelent azon cikk alapján, mely szerint felette kórdeses dolog, hogy jártaké valaha a zsidók Egyptombsn, — a Budapesten megjelenő , Egyenlőség" c zsidó felekezeti és társadalmi hetilap március 1-én megjelent számának vezércikkében foglalkozik e kérdéssel, ugyanazon cim alatt, mint az emiitett német lap cikkének cime : Voltak-e egyáltalában a zsidók Egyptomban? A kérdés fontosságánál fogva az „Egyenlőség" felkérte Mahler Ede „európai hirű aegyptolo gust, kihez szakkérdésekben a külföld tudósai (maga Delitzsch is) sokszor fordulnak fölvilágosi tásért", hogy nyilatkozzék a kérdésről. Mahler szerint — ki jelenleg az aegyptológia egyetemi tanszékének tanára Budapesten — a kérdés nem -új ós nem csak egyszer volt a legélénkebb vita tárgya még szaktudósok között. is. Minden kétségnek véget vetettek azonban a legkiválóbb aegyptológusok korszakalkotó munkái. „Épen a régi Pharao ország geográfiái ós ethnografiai vi— viszonyainak kikutatása vezettek olyan eredményekre, a melyek a Mózes II. könyvében foglalt leirással, a legfeltűnőbb ós a figyelemre léginél tóbb módon fedezik egymást." Sót — mint irja — akadtak tudós kutatók, kik még azon országútat is feltalálták, a melyen a zsidók Egyptomból való kivonulásuk alkalmával a szent földre mentek. A kutatások eredményei teljesen igazolják a biblia adatainak helyességót szemben a görög és római klasszikusok nagyrészt valótlannak bizonyult adataival szemben. Szerinte még a mai zsidóságnál is számos olyan kulturelemre akadunk, a melyek minden kétséget kizáróan lényegükben egyptomi er detre vallanak. Végeredményképen kijelenti, hogy „a ki még ma is kétségbevonja azt, hogy a zsidók Egytomban tartózkodtak, az. csak azt árulja el, hogy az aegyptolog kutatások eredményeiről nincs tudomása" — Különben veszedelmet rejtőnek nevezi a Delitzsch által szétszórt magot, mert olyan problémák fejtegetése, a melyek még tudományos vita tárgyául szolgálnak, nem a közönség elé való, különben testet öltve jelenik meg előttünk Goethe varázsló inasa A mester meg tudja fékezni a szellemeket, de az. inas nem I" — Bizony bizony igazat kell adnunk a szerkesztő fenti cikkét bevezető azon szavainak, hogy a tudomány terén is lá/.asan munkálkodók s. épen azért könnyen szélsőségekbe esők" évezredek által megszentelt hagyományokhoz és igazsá* gokhoz nyúlnak avatatlan kézzel és meg nem értett, föl nem fogott, vagy rosszul értelmezett följegyzések alapján igyekeznek azokat megdönteni Elmondja az „Egyenlőség" nézetét ugyancsak a Deiitzsch-féle vitából kifolyolag a közbesz óló ,n émet császár theologiájáról" is. Ismeretes a császári level, melyben siet a németek uralkodója kijelenteni, hogy Delitzsch felfede zéseinek eredményét csak az ó-tesiamentomra. fogadja el. Ennek alapján egy Mendelssohn-féle hasonlatot variálva ügyesen irja, hogy azt már látta, hogy erős földszintes házra emeletet építettek, de hogy lebontsak a földszintet és meghagyják az emeletet, — azt még nem látta. Az ó testamentumra lett épitve az új, s igy tei mészélesen az új test. vallói az ó test. alapián állanak. Ámde hogy valaki eldobja az ó testamentumot s csak az újat fogadja el, ,ezt a tételt csak a legújabb theologus, II. Vilmos császár hirdeti.' — Érdekes, hogy a zsidó i r ó Jézus szavai alapján figyelmezteti az evangélikus császárt, hogy hiszen „isteni eredetű, szent és sérthetetlen az ó testamentum! kinyilatkoztatás minden szava Jézus szerint is." A „galicziai proletárhad" bevándorlása ellen a csak imént tárgyalt törvényjavaslat kapcsán a