Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Kovács István. Gyülekezeti egyletek

csali annyira volt hajlandó menni, hogy megfon­tolás tárgyává teszi, vájjon nem lenne-e célszerű a szokásos allamsególyt törvényben fixirozni. A mit 1848. már törvényben kimondott, azt 1902-ben csak megfontolás tárgyává hajlandó tenni 1 A meg­fontolásnak nem is lett eredménye elhatározás. A protestáns közvélemény nem nyugodott meg. Igazát érezte, jogát nem hagyhatta, a szükség is szorongatta. Most már nem is miniszter, a ki a megfon­tolást. mint vivmányt adta a protestánsok elé, az ígéret nem ér már semmit A kérdés azonban napirendre volt hozva, azt eltemetni nem szabad engednünk I Ujabb sérelem is esett azóta rajtunk. A tiszt­viselők fizetésének fölemeléséről szóló törvényja­vaslat figyelmen kivül hagyta a felekezeti tanárok, tanitók és lelkészek fizetésenek kiegeszitésót. Ez végzetes csapás lett volna egyházunkra. Rá mu­tattam ennek rettentő következményeire itt a la­punkban, a képviselőházban, egyházi gyűléseken. Úgy látszott : hiába. A törvényjavaslat nem került tárgyalás alá, politikai zűrzavar egészen lefoglalta a közvélemény érdeklődését. Végre T i s z a István gróf miniszterelnök program nbeszéde egy lepéssel előbbre vitte az ügyet: tervbe vette, hogy a lelkészek, felekezeti tanárok és tanitók fizetését az állami tisztviselő­kével együtt rendezi, az 1848-i XX. t.-c. szelle­mében a prot. közös bizottság javaslatának figye­lembevétele mellett foganatosítja. Tehát megint oda kerül ez az ügy a törvény­hozás elé. Pártatlan igazság, őszinte jóakarat, ön­zetlen hazafiság mérlegelje majd: mit kell, mit lehet, mit illik adni a törvény szellemében I Lehet, hogy majd messze marad az ered­mény a reménykedéstől, lehet, hogy csak kortes­fogás a programmba vétel, nem pedig komoly szándék, — hagyján, még akkor is előbbre ment az ügy egy lépéssel. Mert azt mutatja, hogy a kormánynak nem lehet már figyelmen kivül hagy­nia a protestáns közvélemény óhaját, sőt számot kell vetnie a protestáns érdek politikai hatásával. Tisza Kálmán még nem is említette, Wekerle már szóba állott vele. Széli Kálmáu kormánya megfontolás tárgyává tette, Tisza István prog­rammba vette. Számon kérjük tólel De számon kérjük ez­után minden kormánytól! zörgetünk, kérünk, kiabá Junk, követelünk addig, mig célunkat el nem ér­jük s a hitfelekezetek közt az "egyenlőség ós vi­szonosság, az 1848-i törvény magasztos szelleme életbe nem lép ! ígéret volt tegnap, programm ma, valóság holnap, — lépésről-lépésre, de mindig előbbre kell ennek az ügynek mennie, ha Ussan is, de folytonosan. Törvény a könyvben, jog az életben, szellem a közvéleményben : lépésről-lépésre min­dig csak előbbre haiad az 1848 i XX. t.-c., a prot. egyház javára, a magyar nemzet dicsőségére. VEBES JÓZSEF. Gyülekezeti nőegyletek, ifjúsági egyletek, egyházi énekkarok ala­kításának, munkásságának jelen­tősége az egyúáziasság emelésénél a hivek körében. A világmozgató eszmék közül a 20. század kezdeten ügy látszik azon eszmék kerülnek a fel ­szinre, melyek nem annyira a külső egyházat, ha­nem annak éltető léikét, a protestantizmust van­nak hivatva fokozottabb tevékenységre serkenteni.. A ki figyelemmel kiséri az európai államok val­lásügyi mozgalmait, melyek országos torvények alkotasával igyekeznek az egyház hierarchikus ha­talma alól felszabadítani a lelkiismereti szabidsá­got s a népjogot: annak lelkét édes sejtelem, — a jövő szép reménye tölti el, mert az eszmények világában egy űjabb renaissance kornak hajnalát látja derengeni. Hazánkban is az ű. n. egyházpjlitikai törvé­nyek valóságos kultúrharcot indítottak s a nemze­tet két nagy táborba : a szabadelvűek és ultrámon— tánok táborába osztották. Ott a vezérelv a hazafi­ság és szabaaság, — itt a hierarchia és feuda­lizmus ! Magyarhoni ág. hitv. evang. egyházunknak ezen harcból nem szabad hiányoznia Mert vala­mint a 16 század ama világraszóló halalmával életre liivta a reformatiót s ezzel megteremtette a protestantizmust: úgy a jelen s/ázad is vezérlő eszméivel a szunnyadó protestáns öntudatot fel­kelti s fokozott tevékenységre buzdítja. Ez az ébredés menii meg egyházunkat a ha­nyatlástól, ez láttatja meg vele a várva-várt ígé­ret hónát I A protestáns öntudat felébresztése, s az egy­háziasság emelésére igen alkalmas tényezők egy­házunk körében a nőegyletek, ifjúsági egyletek és.egyházi énekkarok. * * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom