Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Veres József. Egy lépéssel előbbre
luszoqegyedik évfolyam 46. szán\. Orosháza, 1903. nov, 12-án, EVANG. EGYHÁZ ÉS ISKOLA Előfizetés dija : iígész évre . ISkor. Wél évre. . . « , Negyedévre . 3 „ Kgy szára ára fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. -•oseo Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő : HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija : Kgész oldal . le koi Fél oldal ... « Negyed oldal . A Nyolczad oldal . 2 Egy lépéssel előbbre. Milyen keserves a gyöngének a maga igazát uz erős ellenében bebizonyítani, milyen kétes az •elnyomottnak a maga jogát a hatalmassal szem•foen kivívni és milyen nehéz a szegénynek a maga érdekét a gazdag ellen megvédeni I Megint az 1848-i XX. törvénycikkről van szó. 1848-tól 1903-ig l Még mindig csak ott tartunk, hogy a törvény csak törvény : de nem valóság 1 — De mennyire van még mindig a valóságtól t 1848-ban a nagy korszak iirazságszeretete, lelkesedése és bölcsesége megalkotta a törvényt a hitfelekezetek egyenjogúságáról. 1868. csak egy kis részét merte új törvényben életbe léptetni, az áttérések szabályozásában, azt is félszegen, büntető hatálylyal nem látta el a törvényt, a segély pedig arra zsugorodott össze, hogy a protestáns felekezetek is kaptak az állam kegyelméből valami szégyenleni való csekély alamizsnát. Szégyenleni való t. i. az államnak is, hogy 20 évvel az 1848-i törvény megalkotása után, mely azt mondta ki elvül, hogy a felekezetek egyházi és iskolai szükségeit az állam fedezi: az egyik fe lekezelnél meghagyta a milliókat, a másiknak pedig csak filléreidet juttatott; szégyenleni való azon ban a protestáns felekezeteknek is, hogy hitvány alamizsnát kénytelenek voltak elfogadni s nem birtak többet kieszközölni Később a középiskolák állami segélye, a felekezeti tanítók, még később a felekezeti tanárok nyugdija, legutóbb a lelkészek fizetésének kiegészítése jelezte azt, hogy az állam adósnak érzi és vallja magát. Ám adósságát még mindig nem akarja kifizetni. Az 1848-i törvény még mindig nincs foganatosítva I Evek óta sürgeti az egyetemes gyűlés, még csak választ sem kap a kormánytól kórelmére! Végre a 48-as párt fölvette feliratába; az egyházi lapok, a politikai lapok közt a „Magyar Szó," sűrűn foglalkoznak vele; a közvélemény megmozdult. De milyen lassan, milyen nehézkesen. Menynyi balvélemény, mekkora elfogultság állta útját az elvek diadalra juttatásának I Most is megreszket a szivem, mikor vissza emlékezem azokra a napokra, mikor a 48 as párt tárgyalásra tűzte ki ezt a kérdést. Kossuth Ferenc engem bizott meg az ügy előadásával. Római kath. ós protestáns képviselők egyaránt aggódva nézték a helyzetet; hiszen p.lig mult még el a nagy egyházpolitikai harc keserűsége; nemzetünk története 300 óv óta tele van vallási villongás ós viszály csapásainak emlékével ; vallás kérdéseiben még az is elfogult ós érzékeny, a ki vallástalannak tartja magát; a választók ós képviselők vallási felfogása, pártállása befolyásolta az állásfoglalást. Kényes volt a helyzet, érzékenyek a kedelyek, fontosak az érdekek; mindenre figyelemmel kellett lenni. Az első feladat sikerült: o'yan alakban ós olyan érvekkel terjesztettem elő az ügyet, hogy a párt tagjai valláskülönbség nélkül egyhangúlag fogadták el az indítványt; megismerték a kérdést, a protestáns felfogást, a törekvés célját. Nem egy képviselő társamtól hallottam a vallomást, hogy az ügy és annak hordereje előtte ismeretlen volt, de az előadott érvek értelmében bátran, készséggel meri más vallású választói előtt is védelmezni. A képviselőházban azonban elvesztettük az ügyet. Szép vita folyt ugyan róla, hasznos is, szükséges is, de a miniszter ós a kormánypárt s*
