Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Mayer Endre. Theológiai főiskolánk új szervezése
Ha az iskola akkori szervezetét tekintjük, igaznak kell tartanunk I. Leopold császárnak azt a vádját, melynek következtében az iskola építését be is tiltották, hogy nem csupán gimnáziumot, hanem aka-démiát is akarnak építeni, a minez nincsen enge délyök. Tanrendje s osztályokra osztása teljesen emlékeztet a strassburgi Sturm-féle iskolára s akadémiára (L. Hörk J. az eperjesi Collegium tört. 16 és 17 oldal ) Az iskola akkor gazdag volt s kitűnő pártfogóinak és védőinek oltalma alatt virágzott s fényesen felelt meg hivatásának. A Tököli é9 Rákóczi téle szabadságharcokban mindenét elvesztette; épület, templom, nagy fekvőségei idegen, nevezetesen jezsuita kezekre kerültek. Az 1707. évi rozsahegyi zsinat külön is foglalkozott az eperjesi iskolával s a kánonok közül a 25 ik nemcsak elismerte egyetemes egyházi jellegét, hanem utasításokat is hozott arra nézve, mikép kíván -gondoskodnia mindenéből kifosztott iskolának szükségleteiről. A Rákóczy szabadságharcának leveretése végzetes volt reá ; a kuruczok kipusztitásával kipusztították a főiskolát is s a hol előbb prot. lelkiismereti szabadság uralkodott s az igazság fénye ragyogott, oda most már véglegesen behur czolkodott a jezsuita türelmetlenség és babonás sötétség. Hosszú sötét éjszaka borult Eperjesre ... Nevezetes évfordulót jelez az 1785. esztendő, a mikor is 11. József császár engedelmével hosz szas küzdelem után sikerült az evangélikusoknak a maguk építette templomot es collegiumot a fiskustól árverésen megvásárolni s újból evang. egyházi rendeltetésének átadni. Nyomban megindult a nagy munka mindenfelé, hogy a/, iskolát egyetemes erővel tartsák fel s tegyék képessé arra, hogy a haladó idők követelményeinek megteleljen. Legelőször a tiszai kerület hoz döntő határozatot az 1804. évben, a mikor kimondja, hogy a főiskolát a maga pártfogása alá veszi s mint a felső magyarországi statusok legközvetlenebb utódja fennmaradásáért mindent megtesz. Ettől fogva kö vetkezetesen mindenkor a legsúlyosabb vis/.onyok között találjuk a collegiuini pártfogóságot, a tiszai kerülettel a collegium fenntartásáért való harciban egyesítve s mig a 19. század elején csak egy rendes tanárt tud alkalmazni a theologián, addig a szabadságharcz után már kettőt, 1854-től hármat s végül 1884-től fogva 4 tanárt alkalmaz; az évfolyamok számát 1854-ben kettőről háromra, 1885-tól fogva pedig az egyetemes theologia tan rendjéhez alkalmazkodva 4 évfolyamra emelte. Ezen egész idő alatt theologiánk nemcsak az egyetemes egyháznak a tanulmányi rendre, s mértékre vonatkozó utasításait igyekezett minden tekin tetben megtartani s egyetemes jellegét ilyképen is •dokumentálni, hanem részt vett mindennemű taiiácskozmányban, a melyeknek megtartását a lelfcész-nevelés érdekében szükségesnek véltek. Részt »vett az acsai értekezleten s közreműködésével hozatott meg a határozat az egyetemes theol. akadémiának létesítése céljából. Midőn anyagilag kép. telennek érezte magát a kerület arra, hogy az eperjesi theol. intézetet saját erejéből a kor igényeinek megfelelő szervezetben fenntartsa, fordult az egyetemhez s a nagy közönséghez a fenntartás megköunyitése végett; a 80-as évek elején pedig felajánlotta Pozsony ellenében egyetemessé való tételét. AL egész küzdelmen végig vonul az a cél : fenntartani az intézetet az egyház javára. E küzdelemben m'ndig tudta, hogy nem a maga s nem a kerület, hanem az egész egyetemes egyháznak javát szolgálja; küzdött, bizott s reménykedett, mert hitte, hogy okvetlen el kell jönnie egy jobb időnek, a mely a jelen mostoha állapotnak véget vet s a collegiumot újból egyetemessé teszi, mint 1666-tól kezdve az alapító ősök ily eszményeként, habár rövid ideig, de tényleg volt. A soproni theologiának s főtanodának történetét nem ismerem ily részletesen ; de azt hiszem, hogy az is mindig iparkodott az egyetemes jellegnek megszerzésére illetőleg megtartására ; természetellenes volna, ha nem igy alakultak volna viszonyai. Minden iskola az egyetemes egyházat is szolgálja; a theologiák meg különösen szolgálják, mert egyetlenegy sem mondotta ki azt, hogy csupán kerületének ifjait neveli lelkészekül, vagy azt, hogy tanítványainak csupán kerületében szabad lelkészi állást elfoglalniok. Mindaddig, mig a pozsonyit egyetemes theologiai akadémiai rangra nem emelték, egyformán egyetemieknek tartották magukat kerületi jellegük daczára. Itt vannak a természetellenes válaszfalak alapjai lerakva ; igy lettek a soproni ós eperjesi theologiák degradálva s létükben többé-kevésbbé megtámadva. Felmerült az is, hogy az eperjesi 2 évi tanfoíyamú theológiává tétessék s ennek legékesebb szószólói a pozsonyiak valtak élükön Schnellerrel. Hogy honnan vették hozzá az ideát, azt nem tudom ; de az bizonyos, hogy páratlan a maga nemében, hisz még a faipariskolát is teljesnek s nein csonkának szervezik. Az 1884. év óta vagyok Eperjesen s szerény tehetségem szerint mindig küzdöttem a degradálás ellen s törekedtem arra, hogy a természetellenes válaszfalak leromboltassanak s az eperjesi meg a soproni theologia ugyanilyen rangra emeltessenek, mint a pozsonyi; más szóval mivel ezen theologiák ép úgy szolgálják evang. egyházunkat mint a pozsonyi, theologiai tanáraik nem kisebb képesítéssel, nem keveseob akarattal s lelkesedéssel és talán nem kevesebb sikerrel szolgálják az egyházat, ez okból méltányos és jogos az a törekvés, hogy egyforma elbánásbaa részesüljenek az egyház egyeteme részéről. Ennek a törekvésnek szolgálatában állok és állani fogok mindenkor, mert ebben semmi partikularizmus nincseu A mit eddig tettem ez ügy érde T
