Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Mayer Endre. Theológiai főiskolánk új szervezése
mely erős, ledönthetlen bástyája volt egyházunknak a mull nehéz harczaiban. Tanú rá kisded egyházmegyénk, melynek büszkén vallom felügyelőjének csekélységemet, tanú egyházmegyénk lelkészkedó papságának hivatásérzete, hogy csak a vallásos buzgóság tudja megragadni és életrekelteni, az apáinktól — örökségképen — ránk szállott azt a vallásos érzést, mely — habár szunnyadozva is — ott van minden protestáns ember lelke mélyén s erőre vár, hogy a hitközönyt megtörje, az élő hitet a mennyire lehet terjeszsze. Tagadhatlan — nagytiszteletú és nagyságos egyházmegyei közgyűlés — hogy az egyházunkra váró sok és nehéz feladatok sikeres megoldhatása érdekében, nem nélkülözhetjük az államhatalom támogatását. Jogos ós igazságos követelésünk : az 1848. évi XX. t.-c.-ben lefektetett elveknek mielőbbi megvalósítása. Hisz e törvény annak idején, az egyházi adók teljes megszüntetését ígérte. Joggal követelhetünk tehát legalább annyi segélyt, hogy megszüntethetők legyenek az egyházi adózás terén mutatkozó túlságok; mert szerény nézetem szerint, nem nézhetjük tovább tétlenül híveink adózási képességének már-már elviselhetetlenül való igénybe vételét. Ezekben kívántam rámutatni — nagytiszteletű és nagyságos egyházmegyei közgyűlés — azokra a komoly tünetekre ós jelenségekre, melyek közegyházunk láthatárán mutatkoznak és idevonatkozó fejtegetéseimhez, csak azt a buzgó óhajtást fűzöm, vajha : siker koronázná ev. egyházunk lelkészi karának azt a fáradozását, melylyel a cura pastoralis csüggedést nem ismerő gyakorlása által, a protestáns világi elemet alóltságából felrázni célozza, — egyházi és világi vezéreinknek pedig az 1848. évi XX t-c. elveinek megfelelő állami segély mihamarább kieszközlése körüli fáradozása eredméuyteljesebb lenne, — hogy igy a múltban sok megpróbáltatásokon keresztül ment egyházunk, rendelkezhessék mindazon feltételekkel, mindazon szellemi ós anyagi eszközökkel, melyek egy szebb, boldogabb kor eléréséhez okvetlen szükségesek. Theologiai főiskoláink új szervezése» (V álaszul Stro m p Lászlónak. (Folytatás.) II. Legsúlyosabb vádja Strompnak abban nyilatkozik, „hogy a javaslat cynikus kigúnyolása ós semmibevétele egyetemes egyházunk nemes tradícióinak, a melyeket theol. szakoktatásunk fejlesztése érdekében teljes egy évszázad óta ápolt." Hogy ez állítását igazolja, elmondja az egyetemes theol. akadémia keletkezésének történetét visszamenőleg egészen az 1808 ós 1809. évekre. Távolról sem lehet szándékom ezt a törekvést kicsinyelni, avagy helyteleníteni. A 19. századnak a 18. századdal szemben megadatott legalább a törvényes alap ós lehetőség arra, hogy egyházunk a tanügyi reform terére lépjen s a külföldi pedagógusok eszméit, melyek a 18 század üldözései miatt megvalósíthatók nem voltak, a nemzeti törekvésekkel egybehangzóan sikeresebben vehesse át s mintegy átugorva a i8. századot, a 17. század hagyományai értelmében s szellemében épitse tovább iskolaügyünk épületét Nemes felbuzdulásalelkes munkásság s kitartó küzdelem mutatkozik minden téren s igy természetes a theologiák új szervezése iránt való érdek ódós s a theologiai tudományoknak a többi tudományok mellett való elóbbrevitele érdekében megindult mozgalom. Azonban egyoldalúan fognók fel az egész dolgot, ha a mint azt Stromp teszi, csupán a pozsonyi theologiai intézetnek theol. akadémiává s illetőleg fakultássá való fejlesztését tekintenők, mert ez a mozgalom az egész egyházban s minden főiskolában érvényesül A mint Pozsony mindent elkövet, hogy emelje theologiáját, megteszi Eperjes s követi a példát Sopron is; mindegyik a maga módja szerint kevesebb, vagy több sikerrel, a mint azt a viszonyok megengedik. Valóban szomorú lenne helyzetünk, ha 1 egyházunk annyira elerőtlenedik, hogy legvitálisabb érdekeiről csak úgy könnyedén lemondott volnál Ennek a hagyománynak megvilágítása végett az eperjesi Oollegium történetéből a következő történeti adatokat kell felhoznom : Az eperjesi Collegium evang. egyházunknak egyetemes iskolája volt kezdettől fogva, mert a midőn az 1665—6. évben megalakult, nem más volt az alapitója és fenntariója, mint az akkori magyar evangélikusok egyeteme, a melynek nem voltak ugyan egyetemes gyűlései, de egyenlően érzett s cselekedett, a mikor közös ügyekről volt szó Az iskolát »Status evangelicorum superioris Hungáriáé" alapította, tehát az ország azon részében lakó evangélikusok, a kik a tulajdonkópi Magyarország zömét képező Felsőmagyarországon laktak, lévén az ország többi része részint török járom, részint az erdélyi fejedelmek uralma alatt.-.
