Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Mikulik József. A reformátió meghonosúlása és első szervezkedés Gömörben
«*/i G)öigy jolsvai lelkész-alpereshez intézett leveliben kijelentette, mikép ^kishonti lelkészlársaival e^jült a fraternités kebeléből kilép és külön ffpertsséget alakit," A szakadás megtörtént, a 18-ik százfd elejéig helyre állitható nem volt és bizonyára czinifn okúi szolgált arra, hogy gömörben a m?gáia nandt ág, hitv. ev. egyház ha nyatlásánk indult. B) A murányi íraternitás rendez et e. Az esperesség alakulása, mint láttuk, a Fried Cyprián féle cikkelyek alapján történt. Nézzük már niust ezen „a kálvinista, mohamedán, ariánus és más sícia elkeiüiése és egyönletű tanitás és egyházi (p*pi) szolgálat behozatala" érdekében hozott 25 cikket. 1. A lelkész törvúiyesen fölszentelt legyen és birjon arról bizonyítványt. 2. A lelkész önkényesen el ne foglalja hivatalát, sem meghívás nélkül, a török hatóságtól pedig pártfogást ne kérjen. 3. Az evangélium tisztán tanítandó és minden szentség Krisztus rendelete szerint kiosztandó. 4. A hallgatóság gyakran intendő, hogy az Úr asztalához sűrűn járuljon, azt végső leheljeiéig ne halogassa. 5. Az istentiszteletet a lelkész egyházi ruhában vége/ni köteles. 6. Az oltár szentségéhez kovásztalan kenyér használandó. 7. Úrvacsora nélkül misét olvasni tilos és az istentisztelet érthető nyelven tartandó. 8. Az Ur testének felemelése (supra caput) és mutogatása, a mise éneklése, tárgyak és dolgok (sonka, gyertya stb.) beszentelése, minden körmenet, a feszület körülhurczoltatása. az ereklyék és az Ur testének (kovásztalan kenyér alakjában) tisztelete és a máglya gyújtás (Ker János napján) tilos. 9. A házasulandók intendők, hogy kihirdetésük közben az Ur asztalához járuljanak. 10. Az esketésnek csak háromszori hirdetés után lehet helye és ne éjjel, sem naplemente után sem mikor a nép ittas, hanem a délutáni istentisztelet alkalmával foganatosítandó. Csak a polgári hatóság engedélyével szabad a lakoma aian egy két óráig táncolni, a menyasszonyt pedig még naplemente előtt kell lárma és ugrándozás nélkül a ledrövidebb úton ós keresztyén módon leendő lakásába vezetni és tilos ott a tánczot újból kezdeni. 11. A keresztelést és a keresztszülőket kikérni az atya, távollétében egy rokon kötelessége, nem pedig a bábáé. A keresztszülőket kötelmeikre is kell figyelmeztetni és ha ittasok (a templomból) elküldendők. Keresztelő lakomát rendezni tilos. 12. A lelkész és a tanító ragaszkodjék híven a kátéhoz, mely úgy a templomban, mint az iskolában szorgalmasan tanítandó, a nagyböjti „salve" tót nyelven éneklendő. Mindkettő (lelkész és tanító) lelkiismeretes hűséggel járjon el hivatalában, mással pld. üzérkedéssel ne foglalkozzék, a korcsmába ne járjon és a hívekkel túlbizalmas viszonyba ne lépjen. 13. A lelkész felelt a superintendens 8) ós nem a polgári hatóság itél, a világi embert, ha lelkész ellen vétett, a polgári hatóság előtt kell vádolni, de ha ez elégtetek nem ad, az ügy a superintendens elé terjesztendő 14. A lanitó engedelmességgel tartozik lelkészének, ki első birája, második a superintendens. 15. Valamennyi egyházban egy és ugyanazon napokat kell ünnepelni. 16. A lelkészek csak a superintendens tudtával és csak három havi fölmondás után mehetnek el és bocsáthatok el. 17. Senki se merjen a lelkesznek az istentiszteletnél válaszolni vagy ót rossz hírbe hozni. 18. Pünkösd napjan vagy bármikor régi szokás szerint királyt választani, tánczolni és játékokat rendezni tilos. 19. Ünnep és vasárnapon az istentisztelet befejezéséig adás-vételt űzni és ételt-italt kiszolgáltatni szintén tiltva van 20. A lelkész aprószentek napján (in die innocentium) ne futkossók galyakkal az utczán és a feszületet se hurczolja körül, a pénzt, melyet ily módon szokás volt gyűjteni, a hívek ezen szertartások nélkül is adják meg. Hasonlóan tilos, hogy a fiúk ós lányok húsvét hétfőjén galyakkal járjanak körül. 21. a halottak feletti siránkozás, mely farkas orditáshoz hasonlít és az elhunyt viselt dolgainak elmondása tiltatik ; hasonloan vasár és ünnepnapon a hibás zsoltárok helytelen éneklése (jobb kettőt-hármat érthetően énekelni, mint öt ocsmány hymnust úgy, hogy senki sem érti. 22. A hibás és ocsmány zsolozsmák, kivált, melyekkel a szenteket szokás felhívni, csai< kijavítva énekelendók. 23. Minden lelkész köteles egy forint birság terhe alatt a gyűléseken megjelenni s az összehívó körözvényt továbbítani. 24 Minden iskolánál kell, hogy tanító legyen. 25. A káromkodás és hiába való esküvés a polgári hatóságtól pénzbüntetéssel, a lelkésztől pedig dorgálássa! sújtandó (Protocollum Bimanovianum pag. 21—29.) Felesleges munka volna ezen szabályok bővebb magyarázatába bocsátkozni, magyarázta azokat eléggé az utókor, melyet különösen a hitre vonatkozólag a határozatlan szövegezés csakhamar ki nem elégített, midón a régi bálványimádástól teljesen szabadulni akart. Igy történt, hogy már 1594-ben Rimán ovi János murányi lelkész ós •) Ez alatt 1704-ig mindig az esperest kell érteni.
