Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Mayer Endre. Theológiai főiskolánk új szervezése

gek iránt is némi érzékem, igy csupán tapasztalásom s nem talán valamely apriorisztikus előítélet vezetett reá, hogy ezekre a fentebb említett gyakorlatokra nagy súlyt fektessek s mivel szerencsénkre Eperjesen van tanitóképezdénk s imatermünk felszerelve orgonával s oltárral, igy megvan a lehetőség arra, hogy teljes istenitiszteletet is tarthassunk s a liturgiái elemeket úgy próbáljuk, mint azok kint az éleiben előfordulnak. Itt is •hangsúlyozom, hogy ennek nagy gyakorlati értéke van és csak sajnálni tudom, hogy Pozsonyban oly inagy ellenszenvvel viseltetnek iránta és hogy a •Iheologusok ily irányú vezetesére nincs nekik megadva a lehetőség. Jól tudom és sohasem állitot*4am, hogy ezek a gyakorlatok kész gyakorlati embert nem nevelnek, de arról meg vagyok győződve, hogy azok a liturgiái, sokszor botrányos képtelenségek, a melyeket olykor templomainkban látunk és hallunk nem másnak eredményei, mint annak, hogy soha senki sem magyarázta meg az okát miért kell az egyik istentiszteleti cselekvénynél igy cselekedni s miért másként a másiknál. Mikor azt látom, hogy mivelt közönségünk is még az apró formahibákon is megütközik, akkor nem szabad e formák felett könnyen átsurrannunk. Ilyen útmutatás kell az ifjú nemzedéknek, még pedig pro. fessortól kell azt kapnia, a ki tudományával s pél. dájával a helyes eljárásra vezetheti sokkal inkább, mint a gyakorlati élet embere. Ennek jelentőségét a gúnyból felhozott Stromp „Vademeum'-ja sem rontja le, melynek talán ő készül útmutató első kiadásának szerkesztésére. Hogy azonban a gyakorlati theologia tanításának tudományos és gyakorlati értéke tényleg lehessen, nem egy esztendőn át, hanem felosztva két esztendőn át s kombinative kell tanítani ; annál inkább, mert egy tanár képtelen annyi órát ellátni s én remélem, hogy a javaslat ily irányban módosítható lesz. Ugyanazt fog kelleni egyébként más tárgyaknál is tenni, hogy a tanárok sok órával ne terheltessenek meg. Ha már a tantárgyak felosztása kihozza sodrából jó Strompunkat, nem csoda, ha a colloquiumok és vizsgálatok s ezekkel kapcsolatban a tanárok száma extasisba hozza s csak úgy dűl belőle a sok epitheton. Megengedi azonban, hogy egyáltalában nem érzem magam találva s a javaslatban valamint előző cikkeimben felhozottakat szükségeseknek s jóknak tartom a lelkészképzés javítása érdekében, még ha azt dresszurának nevéfczük is. A colloquiumokra nézve a javaslat úgy intézkedik, hogy „a rendes hallgató köteles az összes kötelezett tantárgyakból az első félév végén colloquálnil Itt először is azt látom, hogy csak az első félévben ós csak a Kötelezett és nem minden tárgyból kell kolloquálni, igy tehát nem állhat meg az az állítás, hogy 8—10 colloquiumot is kell egy egy félévben adni. Sajnos, hogy a javaslat nem közli a kötelezett és nem kötelezett tárgyakat külön-külön névszerint, Strornpnak megnyugtatására. Áttekintve a tanrendet én legfeljebb 6 féle colloquiumot találok, ha minden előadott tárgyból kell colloquálni s bizonyára kevesebb lesz, ha a nem kötelezetteket a számításból elhagyjuk. Vájjon szükségesek e a colloquiumok, vagy nem és mennyire találja valaki jóknak a szemina. riumokat, vagy nem, a felett vitába nem bocsátkozom. Strompnak az az eszménye: az ifjúság járjon el a tanárok előadására és azután ne törődjék az elő adásokonhallottakkal, hanem olvasson, tanulmányozzon s irjon akkor és arról, a mikor s a mi neki tetszik. Ez más szóval annyit tesz, legyen olyan az ifjúságnak, mint a budapesti egyetemi ifjúság, a melynek egy csekély resze pontosan jár előadásokra, de óriási része bukik a vizsgálatokon, mert nem tanult és nem tud semmit. Azt akarja tán meghonosítani, hogy legyen az ifjú 4 éven át a theologián ós se vizsgával se colloquiummal ne dokumentálja a tudományban való elóhaladását, hanem tetszése szerint élvezve a tanszabadságot semmit se tegyen akár 8 — 10 éven át a szegény szülő meg hadd fizesse a tanításnak költségeit?! Nekem ilyen tanrendszer nem kell I Azt gondolja Stromp, hogy az a 18 éves ifjú, a ki a theologiára jó a theologiának önálló tanulmányozására képes? Hát a kinek egy kis paedagogiai ismerete ós tapasztalása van könnyen belátja, hogy lehetetlenséget követel I Tiszta Ítéletet várni ott, a hol még Stromp professornak sincs tiszta Ítélete, valamennyire mégis csak sok Ep azért, mert önálló tanulmányozásra még képtelen az ily ifjú, nevelni kell ót, hogy majdan képes legyen S ha Stromp erőszakosan össze nem köti cikkeimet a Glauf féle javaslattal, ki is vehette volna cikkeimből ezt a törekvést a mennyiben én a 3 ik évfolyamra nem tettem semmi vizsgát, hogy ott már szabadabban mozogjon az itjú theologus, mert a 3-ik évfolyamban, komolyabbnak és képesnek tartom arra, hogy egyes theol. kérdésekkel