Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Mayer Endre. Theológiai főiskolánk új szervezése

liuszoriegyediK évfolya 27. szán\

. Orosháza, 1903. júliu

s 2-án. EVAIÏG. MMl ES ISKOLA Elöflsetés dija : Bgész érre . lÄkor. Fél évre. . . e . Negyedévre . 3 „ Kgy szám ára 94 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő: HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . le kor. Fél oldal... s , Negyed oldal . 4 Nyolczad oldal . SS % Theologiai főiskoláink új szervezése. (Válaszai Stromp Lászlónak.) (Folytatás.) Nem akarok ismétlésekbe esni s mivel arra úgy is nincs kilátásom, hogy a javaslat támadóját arról meggyőzzem, hogy fakultás csak egyetemmel kapcsolatban, mint egyetemnek egy szerves része élhet meg, csak annyit jegyzek meg a zsinati törvények 218. §-ára, hogy az egy lehetetlen dolgot illetőleg kedvezést fejez ki az egyetemes theologia részére, mert nyilvánvaló a tendentia a pozsonyi theologiának emelésére s a többinek legalább is a régi viszonyok között meghagyására, A zsinati törvények e § a helyett jobbat ad a •Glauf-féle javaslat s minthogy S t r o m p szerint a theol. tanárt tudományában csakis a hiteivek kötik, kár a §«hoz oly szigorúan ragaszkodnia, fogadja el a jobb, a theologiájara teljeseu ráilló s most is használatos akadémiát s ne haragudjék, hogy Sopron és Eperjes is erre a névre akar Glauf által kereszteltetni. Azon pedig kár törni a fejét, hogy a budapesti egyetemen állítandó prot. theol. fakultás mikép illeszthető a többi egyetemi karok közz.é, egy felől azért, mivel analógia van erre elég némethoni t gyetemeken. De bűnnek tekintem azt, ha valaki fantomnak deklarálva ily egyetemi fakultásnak lehetőségét, könnyelműen lemond ev. egyházunk arról a legfontosabb jogáról, hogy az állam tartozik részünkre egyetemen theol. fakultást állitani ós bátorítja ellenfeleinket az ügy megvalósítása elé gördítendő akadályok összehozatalára. Ez a fakultás egyházuuk oly követelménye, a mely a vallásszabadság, egyenlőség s viszonosságnak közvetlen folyománya, de egyúttal tápláló ereje, külső megnyilatkozása a tudományban és közjogi állását megvilágító s biztosító tényező. Nem a tiszai kerületnek, ueru egyeseknek vágya ilyen fakultás s nem is oly rövid életű az eszméje, hogy kicsinyeljük, hanem mellette szól a nagv közvélemény s egyházunk becsülete ; foglalkoztak vele őseink, foglalkozunk vele mi napjainkban s ha eddig nem sikerült, majd sikerül jövőben a megvalósítása. Pozsonynak nem kell tartania tőle, maradhat továbbra is akadémiának, mert senkinek sem lehet törekvése létező intézeteinknek megsemmisítése. Az evangéliumi tiszta tudomány s vallasos felvilágosodott3ág érdeke követeli tőlünk, hogy minél több helyen legyenek világosságot terjesztő intézeteink. Azonban sokkal fontosabb ós erósebb érvei vannak a ciükezőnek a tan és vizsgarendszernek élitélósére s mivel éppen ludasnak tart, sokkal élesebben fordul is ellenem. Előre veti ez árnyékát abban a pár sornyi jellemzésben, a melyben többek közt azt mondja a theol. tanárról, hogy majdan a javaslat §§-aiban contemplait theol. akadémián növendékeivel szemben is nem a személyes kölcsönhatás viszonyában áll, de a bürokrata nyakig gombolt tiszakerületi kabátjában, kinek működésében fő a rubrika ós csak a rubrika, mindenütt rovatolt leczkekönyvek ós vizsgálati anyakönyvi elbocsátó ós egyéb tudja Isten milyen űrlapok sat. sat. Mi Eperjesen ezen tiszakerületi nyakig begombolt kabát bürokratismusa alatt élünk s azokat az űrlapokat kitöltjük, mert ezek eddig is kötelezők voltak s a rend kedvéért kell valaminő űrlapnak lenni s van is mindenütt egyetemeken, fakultásokon s mindennemű rendezett viszonyok között élő iskolákban, de kérdezze meg hallgatóinkat s jöjjön el közzónk, vájjon tanítványaink között és közöttünk ez „a chinai iskolaügy beren• dezósónek mintájára szervezett gépies szabatosság" s nem az az általa vázolt .kölcsönhatás