Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Stromp László. Theologiai oktatásügyünk reformjához

E csodálatos amphibiumon kivül a javaslat egyéb bölcsészeti propaedeutikai tudományról — kivéve az egy-egy semesterenként 3—3 órára szorított paedagogikumokat — nem tud semmit. Évek óta foglalkozom e tárgyakkal, ismerem azok tartalmát s terjedelmét s megvallom, irigy csodálkozással tekintek fel előadói társcégünk szakértő genialitására, a mely képes arra, hogy pl. a n eveléstörténetet egy semesterben, 3 órában elvégezze, a mikor pl. csak egy Comeniussal, vagy egy Melanthonnal stb. heteken át lehet és kell is foglalkozni. Nem kétlem, hogy elvégre is a neveléstörténeti anyagot össze lehet vonni annvira, hogy egy 3 órás semesterre kifutja : de mentsen meg minket a jó Isten az ilyen akadémiai tudo mánytól I Azt, hogy a vallástörténetnek mi jelentősége van a prot. theologián, az előadó társ cég — ügy látszik — nem is sejti. Azért egyszc. röen kiküszöböli azt, annyival is inkább, mert e gonosz tudomány alkalmatos arra, hogy a theologusokat gondolkozásra késztesse, a mi ugyan cs ik keresztyén világnézetük tisztább kialakulását vonná maga után: de kell is itt világnézet, keli is itt tudományos meggyőződés litt klerikus kell, uniformizált theologiából kikerült uniformizált lelki világgal. Igen érdekes az is, hogy bár evangéliumi egyházunk és tudományunk a hit által való meg igazulás materiális elvén áll, a melyet consequenter kiegészít az Ige egyedüli normaiiv tekintélyének normális elve, hogy bár tehát igy egész theol. szakoktatásunk gerincét az új-szövetségi exegesisnek kell képeznie, annak Glauf—Maytr társcég még csak az első óv második felében szakit 3 órácskát, összesen pedig 5 semesterbe veszi fel 3—3 órában, vagyis azt összesen heti 15 órára redukálja, holott az ma nálunk Pozsonyban 8 semesteren át heti 5 órában (az exegetikai melléktárgyakon kivül) tehát összesen az egész theol. kursuson heti 40 órában adatik elő. Tekintve már most, hogy pl. csak a római levélnek beható H a theol. tudományos képzés szellemének Biegfelelő előadása egy egész éven át heti 45 órát biztosan igénybe vesz, a mit tán Mayer kollegám is el log ismerni, hasonlóan pl. a János evangélium, meg is kérdem, vájjon ama 15 óraban mit fog tanulni a theologus az új-szövetségi magyarázatból? A kortörténetről, erről a legfontosabb exegetikai segédtudományról a javaslat "ugyancsak mit sem * tud. Mit is keresne .az egy oly tantervben, a mely a tudományos tanulmányom elvét ajkán hordozza ugyan, de — miként láttuk — a valóságban megtagadja, több, exkommunikálja azt! Hát még a hittan! Eddig én úgy tudtam, hogy.a hittan rendszerbe foglalása a ker. hitigazságoknak, a melyeket a tudományos exegesis segélyével az Isten igéjéből merítettünk. Tehát itt a tanmenet ez volna: 1. alapos új-szövetségi exegesis, 2. ennek alapján az exegetika tartalmi eredményeinek tudományos egybe foglalása az ú. n. bibliai theologiában s 3. még csak e bibliai theologiai alapon emelkedhetik fel aztán a hittan rendszerópülete. A Mayer—Glauf féle legújabb theologia azt jobban tudja. Ád az első éves theologusnak a második félévben 3 órán át egy kis exegetikai kóstolót, mindjárt rá a második tanévben bevezeti ót a hittanba, hogy majd a harmadik évben végül a bibliai theologiát adja a kezébe. E minden paedagogikai lélektant és methodikát kigúnyoló fonák tanmenet egyenesen lehetetlenné teszi a ludományos theologiai szakoktatást; nem is való az egyébre, mint hogy a tneologus, a midőn a harmadik évben az új-szövetségi bibliai theologiában a bibliai igazságokat és tanelveket foglalja öszsze, azt már a hittan szemüvegén át végezze I En megvallom, hogy Glauf előadón nem is csodálkozom, mert ó itt szalválva van ... de igen is Mayer kollegán, a lu ex professione foglalkozván a theologiával s úgy tudom, annak épen ext>gelikai és systematikai részeivel : ilyen képtelen szinben mutatja be tanulmányának leszűrt eredményét. Nem szándékom itt az egész tantervet apróra bonczolni, azt hiszem ez a csak úgy belemarkolás útján kikapott szemelvény is meggyőz mindenkit arról, hogy itt egy valóban igen vézna és idétlen paedagogikai csemetével van dolgunk, a melynek életet nem jósolhatunk ! És erről mondja a javaslat idevágó indokolása, hogy itt az a szempont volt vezérlő, hogy „a theologiai képzés színvonalát nem leszállítani, hanem emelni kell, különösen pedig a gyakorlati lelkészet terén a mindennapi életben szükséges tudnivalókkal ós használatokkal.",. Nos ez indokolás méltó koronája magának a javaslatnak. Világos belőle először is a hypokrisis, a mely még a theologiai képzés emelésének meri nevezni azt, a mi annak egyenesen silány