Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Mikulik József. A reformátió meghonosúlása és első szervezkedés Gömörben
leimében „kijavított" hymnusokon kapva kaptak,») — a korponai szabadság, melynél fogva Dobsina, Bozsnyó, Cselnek, Jolsva és más helységek lel készöket szabadon választották, ki aztán a néppel és az általános áramlattal úszni kényszerült, ha bár püspökétől ellenkező utasítást is vett; az a körülmény, hogy a gömöri plébániák az esztergomi érsek székhelyétől lávol estek ; a plébánosok a tizedért csak bizonyos censust (mérsékelt évi bért, pactatái) fizettek, máskülönben pedig függetlenek voltak éri hogy az országos zavarban más ügyekkel úntig elfoglalt főpap a tőle, akkor még teljesen el nem pártolt egyházközségekkel bíbelődni rá sem ért; és végre az összeköttetés a korán lutheránussá lett. Szepességgel Ä hitjavitás egyszer megindulván, föltartóztatlanul haladt előre, az 1523. évi L1V., valamint az 1525. évi V. törvénycikk, melyek a lutheránusok kiirtását és megfenyitését rendelik el, ép úgy papiroson maradtak, mint az 1548 IX. t. c., mely a sacramentáriusok — kálvinisták — kiűzését parancsolja. Nevezetes jelenség a történelemben, hogy a nagy eszmék gyökeret vernek, a változás, melyet előidéznek meghonosul: ha a világi hatalom még oly erővel is száll sikra ellenök ; és még nevezetesebb az, hogy az isteni gondviselés a nagy változások számára előre és szinte észrevétlenül egyengeti az utat úgy, hogy aztán elterjedésöket a máglya és szurony sem képes megakadályozni. Ki mondja meg, mikor vette kezdetét a Megváltó evan gelioma? mikor a merész barát tana? mely minden ember számára egyaránt föltörte a tudomány és kutatás hét pecsétét? mikor a nagy francia forradalom, mely a népjog és népszabadság eszméivel ingatta meg a korhadt trónokat? A termé szetben nincs ugrás, de a történelemben sincs és meg vagyok győződve arról, hogy a „szabadság, testvériség ós egyenlőség" nagy szavaira is a Megváltó Krisztus tanitotta a franciákat és ha Luther Márton ki nem csavarja a papok kezéből a kiváltságot, melynél fogva a tudományos ismeret és kutatás kizárólag az ó kezókben volt: Camille Desmoulin sem ismeri a három nagy szót Igen, a történelemben sincs ugrás. Gömöris látjuk, hogy a hivek többsége észre sem vette a lassan ós fokozatosan beállott nagy változást és róm. kath. plébánosnak nézte, ki már az evangeliomi tanok szerint tanított, szónokolt egyik szertartást a másik után elhagyott. Az egyházak még külsőleg róm. kath. plébániák voltak ugyan, de valósággal már Luther tanainak hódoltak ; az evangeliom igazsága már meghódította a kedélyeket, jóllehet itt-ott több megmaradt a régi sallangból: mert az újitás nem rohamosan, sem egy*) Az akkori jámbor kor a szent énekeköt, úgy mint ma a népdalokat igen kedvelte, felkarolta éá terjesztette : ssent énekkel kezdték, szent énekkel végezték a napot ós munkaközben is szent énekeket dúd>ltak. szerre, hanem lassan, fokozatosan, mindeng rerőszakos felforgatás nélkül, de annál biztosabban ment végbe. Nem valamely hatalmas kényúr véres fegyvere, hanem a meggyőződés és fölvilágositás küzdött az ev. tan mellett és én valószínűnek tartom, hogy épen a gömöri plébánusok voltak azok, kik Kechéti Márton veszprémi püspök és Bebek Imre fehérvári prépost példáját követve Luther tanait hirdetni kezdték ós megnősüllek, mert csak úgy érthető, hogy Gömörben „minden apostol nélkül* oly hamar ós oly koián gyökeret vert a hitjavitás. Igaz ugyan, hogy Fischer András 9) 1529. körül és Lendischer György 4) 1542. körül Gömörben megfordultak, de ezek már az üldözés elől mintegy biztos helyre, tehát „hitsorsósaik" közé menekültek, mikor ide jöttek, a mint tény is, hogy 1640 körül Gömörvármegye majd minden jelentékenyebb helységében ev. egyházat találunk, — mit nem annyira akadályozni, mint inkább kincstárának megtöltése végett megfenyíteni akart Bebek Ferenc, 5) ki azon bőszült föl, hogy fivére, a már emiitett Bebek Imre 1530—34. körül nemcsak megnősült (magához veven a dobsinai vagy csetneki születésű Kreta Ilonát,) hanem ezen lépése után atyai örökségét is követelte magának és a gömöri főispánságra is számot tartottBebek Ferenc 1532-ben megrohanta Csetneket és miután az erődöt (kastélyt) be nem vehette, a város polgárain kegyetlenkedett és az ev. egyház — harangját ragadta el, majd 1540. körül megtámadta Ratkót, Jolsvát ós Kövit, honnan szintén az evangélikusok által „tehát profán célokra" használt harangokat rabolta el ós Fischer Andrást Krasznahorka-Varalljára fogságba hurcolta, hol ezen az újra keresztelés gyanújával is terhelt túlbuzgó férfiút a vár legmagasabb csúcsáról ledobatta. Fischer András vértanúságot szenvedett, de az általa bejárt és hitökben megerősített egyházak kiheverték a bajt, az elrabolt ós „pénzzé átváltoz») Ezen férfiú születési évét ós honosságát nem ismerjük, valószinú, hogv a Szepessógen lelkószkedett, mig eretneksége mia't elűzetett Bolyongása közbea Lőcsén, Iglón és Svedléren .tanított 1 és az újrakeresztelők felekezetéhez hajolván többeket úira keresztelt is, a miért 1529-bea Katzianer János cs. kapitány parancsából Csicsváron ei is fogatott, de a vizbe fulasztástól, mire Ítéltetett öntisztázása által megmenekülvén ismét folytatta eretnek tanitását Svedléren, honüaa aztán mint „va ami lato," Gömörbe menekült ós itt is ólt, mig 1542-ben Bebek Feren :z elfogatta ós a krasznahorkai vár csúcsáról ledobatván, vértanúságot szenvedett. *) Fischer András tanítványa volt, Késmirkbaa egy lelkészt esketett meg ós böjti napon is húst evett Ezen e etneksége miatt száműzetvén végre 1544 táján Rozsnyóra menekült, hol hosszabb ideig lappangott úgy, hogy Bebek Ferencz kézre nem keríthette. 6) Bebek Ferencz gömöri főispán volt, ki testvérét az eretnek fehérvári prépostot B Imrét, mert vele az ősi jószágokban osztozni akart ós a gömöri főispán cimót is felvette, haddal támadta meg ós a Szepessógre űzte. Mint Zápoiya János hive sok „profán célra," az evangélikusok által használt harangot rabolta el a környék faluiból, mely harangokból aztán pénzt veretett Zápolya halála után Fe dinándhoz állott, de kalandjait, a törökkel is szövetkezve folytatta, mtórt 1656-ban a haza ellenének nyilváníttatott, móltóságaitól megfosztatott és kivégeztetett.
