Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Mikulik József. A reformátió meghonosúlása és első szervezkedés Gömörben

latolt" haiaigok hely (De csakhamar újakat, szere/lek és végié Bebek Fererc is 1555. loi ül nem liogy ü'dözte volna, hanem ellenkezőleg pártolta az fv»i geliemi hitet, legalátb bizonyos, íogy rabló kalaLdjaival felbíg)ott és igy fia Bebek Gjöígy,

6) mint menje Patéc^y Scfia 1555. kőiül az tv. hitbuzgó hive \ olt. Külciibii), La Btlek Feiei czbui az evangelicwi hitnek kegyetlen üldözője trn:td

t, nolt az isteni gudviselésiek gciidja iá, Logy a muiányi várk*piiánjckban eics tnraszai is legyenek. Eltó helyei) cmlitendő aiok Lőzt S a 1 ni Miklós gróf, ki 1549 ben Muiányvárát Basótól elfoglalta és úgy mint a murányi várkf pitánjságban utóda: niederlaissi Marsehkó Menjhért nen csak maga is luihtr üiuait val.'otfa, lauem e tanok terjesztője es Vdője is volt és rniulán a török 1556-ban e vidéket adófizetőjévé tette és az évi adóval és „basa ajándékokkal" igen, de a meghódolt nép meggyőződésével épen nem törődött: az ág. hitvallás Gömöiben oly annyira gyökeret vert és oly általános lett, hogy 1570. körül már versenytársat. sem tűrt maga mellett és a róm. kath vallásnak majdnem teljesen történt kiszorítása után a „sacramentáriusok* nak is hadat üzent. B) A gömöri ág. hifV. evang. egyház hit. vallása, bel- és külviszonyai e korszak, b a n. Már fennebb említettem, hogy Gömör vármegyében a hitjavitás nem egy férfi műve, nem is történt mindenütt egyformán vagy egy elvre megállapított közös hitvallás alapján, hanem lassan, fokozatosan, máskép itt ós máskép ott, úgy, hogy aztán egyik községben még hiven ragaszkodtak némely róm. kath. szertartáshoz, melyet a szomszéd községben már mint „bálványimádást" elvetettek. Ez maga után vonta, hogy a hitvallás, az isteni tiszteletnél és egyházi szolgálatnál behozott szokás annyiféle volt, a hány község létezett, mi aztán szerfelett nehezítette azok feladatát, kik később ezen sokféle véleményt egy kalap alá hozni igyekeztek. Igazolja ezt a gömöriek által elfogadott ós Ferdinand királynak is bemutatott Stockei féle Confessio pentapolitana is. Már ezen hitvallás maga is világosan mutatja, hogy az ág. h. ev. egyház tana e korban a róm. kath. fölfogáshoz igen közel állott, pedig Stockei Lénárd Luther és Welanchton tanítványa és hit dolgában bizonyára azoknál a gömöri rém kath plébánosoknál szabad elvűbb volt, kik Luther tanait elfogadták ugyan, •) tí. György, B. Ferencz fia, úgy inint neje Patócsy Zsófia, ruircsak hadi tiényben tündökölt, hanem a hitjavitás min ét is eiôœozditoita ; 1669—62 gömöri íői>pán ; Batoghvára mellett elfogatott, Konstantinápolyba hurozoltatott, honnaa kiszabadulván, 1667-ben elhunyt. Melius Péter egyik müvét Bebek, szül. Patőcsy Zsófiának, „az evangélikusok patronájának" ajánlotta. de íófczint a^hiveK által Wi.jizeiitve, mzint önkényt még sok tekinteiLen a légi szentekhez is hivek maridtak. ; " Később azonban miden a köznép is a hitszónoklatok — és felolvasókból, különösen pedig Luther irataiból az evargelicmmal megismerkedett és a plébánosokból lett „luiherái.us lelkészek" helyét is evaig. iskolákban képzett és . külföldi — a wittenbeigi és biegai — egyetemeken fölszentelt hitszónokok foglalták el: az ev. vallás nálunk is tisztább és a régi salaktól mentebb lett. Még jobban tisztultak a nézetek, mikor úgy 1550 körül a helvét hit Gömörben is meghonosúlt és a lutheránus hitvallásban a „régi bálványimádást" találta, a „külső szertartások'

4 megtartását korholta és az evang. egyszerűséget magasztalta Hogy oly körülmények között elődeink is kisebb nagyobb egyszerűségre törekedtek és a még megtartott szertartásokból nem egyet elhagytak, igen természetes, mert a bálványimádás szemrehányása nagy dolog volt és a magasztalt egyszerűség az egyszer nyugtalanná tett lelkűknél . . . hódított:, és ennek éle csak úgy volt megtörhető, ha a lutheránus hit is végkép szakított a régi sallanggal ! A gömöri ág hitv. evang egyházak kezdetben a róm. kath hierarchia keretében ós az esztergomi érsekség kebelében maradtak, utóbbitól különben e kornak végén sem szakadtak el teljesen, jóllehet akkor már áthidalhatlan mélység tátongott a régi és javított egyház között. Egyházaink közt e korszakban semmiféle összeköttetés nem lóvén, mindegyik külön és önállóan rendezte be magát, külön hitvallást ós külön szokásokat követett. Az egyes egyházak ólén állott a lelkész, ki maga felett hatóságot nem ismert,

7) a róm kath. hierarchia tekintélyére és hatalmára támaszkodván a vallás, erkölcs és oktatás dolgában korlátlanul intézkedett, azokba senkinek befolyást nem engedett és a jogfolytonosság alapjára állva követelte magának mind azt, mi ót akkor, midőn még róm. kath. plébános volt, illetőleg róm. kath. jogelődét illette. Jaj volt a községnek, ha megtagadta a dézsmát ós jaj a polgári hatóságnak, ha a vallástalan ós erkölcstelen embert a lelkész kívánsága szerint meg nem büntette. A hitjavitás fegyvere: a tanítás, ós megdönthetlen vára: az iskola, szintén a lelkész kezében volt, ki a közoktatásnak irányt adott ós a tanító7) A róm kath. érsek alatt állottak ugyan lelkészeink, de a ííiggés csak névleg állott fenn, a mennyiben az ^eretnek lelkész édes keveset törődött azzal, a mit neki az érsek vagy az érsek nevében meghagytak, bár szükség esetébea pl. ha hivei nem fizették, az érsekhei fordult segítségért. Megjegyzem, hogy e korszakból kevés adat maradt reánk, de a későbbi emlékek kellő világot vetnek erre is, mely okból egyszer s mindeakorra a később elmondandókra utalom az olvasót.