Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Mikulik József. A reformátió meghonosúlása és első szervezkedés Gömörben
lakosokra és birtokosokra kivetett községi járulékokat csak akkor minősiti „nem pótadó térin ész e tű" nek, ha ezen járulékok fejében speciális előny, pld. az ingatlant szolgáló vízvezeték «satorna, utcza kövezet és tisztítás stb. származik az ingatlan tulajdonosára vagy haszonélvezőjére. Ide vonatkozólag a m. kir. közigazgatási bíróságnak 1890. évi 3120 sz. elvi jelentőségű határozatának indokolása javunkra szolgáló jogelvet fejez ki. Az eset abból állott, hogy egy államhivatalnok — a ki épen úgy mentes a községi pótadó alól, mint a lelkész vagy tanító —panasszal fordult a közig, bírósághoz, mert háza után utczaseprési és öntözési illetéket vetett ki M. város. A bíróság nem adott helyt a panasznak — s ez helyes is, mert az efféle kimutatható előnyt biztosító járulék csakugyan nem bír „pótadó természetével* s az indokolásban egyebek között ez áll: „...minthogy a panaszos által közegészsógileg élvezett előnyök ellenértéke cimén követeltetnek a járulékok . . . panaszának nem volt hely adható." Nyilvánvánvaló, hogy a községháza épités ilyen kifejezetten személyes természetű előnyt, vagy ellenértéket nem képez s ilyen esetben a mentesség bizonyára kimondatott volna. Az elmondottak alapján tehát a cikkem elején közölt »kérdés*-re a következő a felelet: Községháza épités alkalmából a községi pótadó alól m e n t e s é s 1 e I k é s zi vagy tanítói javadalmazást képező telkek meg nem terhelhetők. A községi törvény épen biztosítja a mentességet. Ha ezt a törvényt valamely községjogerősszabályrendelettel kijátszotta volna, nyitva áll a jogorvoslat útja s szilárd meggyőződésem, hogy a m. kir. közigazgatási biróság a törvény szellemének megfelelően védelmet fog nyújtani az érdekelt lelkészeknek és tanítóknak s ki fogja mondani, hogy az ilyen építkezés céljából felvett törlesztés kölcsön fedezésére szolgáló községijövedelem Bpótadó természetű." Amennyiben ilyen járulékok lelkészektől ós tanítóktól törvényellenesen beszedettek volna, a fizetéstől számitotthárom éven belől azokvisszaköveA reformátió meghonosulása és első szervezkedése Gömörben. Részlet Mikulik Józsefnek „A gö;nöri ág. hitv. ev. esperesség története* cimii s jelenleg Dobsinán lakó özvegye adományából az eperjesi ev collegium tulajdonát képező kéziratos müvéből. I. Korszak. Az ág. hitv. ev. egyház meghonosulása Gömörben 1520—1577. A) Mikor, ki által és hogyan került G ömörbe az ev. hitvallás? Minthogy Gömörvannegye Hunyady Mátyás trónraléptével a husziták kezében volt, bízvást föltehető, hogy a német ós tót lakosság Husz tanaival megismerkedett. Valószínű ugyan az is, hogy a nép a „cseh zsebrákok" kipusztítása után a régi szentekhez visszatért, de az egyszer elhintett mag megtermékenyítette a talajat, melyen aztán Luther és Melanchton tana annál gyorsabban és annál szebben kelhetett ki. Hogy ezen föltevésem nem hiú, igazolja Péczeli Zsigmond, 1) ki irva hagyta: „A pápista korban szokás volt, hogy a plébános a feszülettel áldozva futkosott körül karácsonykor, mi bálványimádás lévén, jámbor elő deink e helyett azt hozták be, hogy az evang. lelkész poharat — kelyhet — küldött körül ós igy gyűjtött magának egy forintot ós egy-két garast." Azt hiszem, nem csalódom, ha a feszület ellen felemiitett pohárnál, a huszita kehelyre gondolok. Az isteni gondviselés tehát Gömörben is előkészítette a Luther hirdette tiszta evangeliom útját és gondoskodott az új tanok terjesztéséről eszközül használván arra a megjavított hit ellenségeit is X. Leo pápa bullája, mely - az evaugéliomi tant tilalom és átok alá fogta, 1521-ben Gömörben is Szakmáry György egri püspök tanácsára minden szószékről kihirdettetvén, a nép figyelmét a tiltott gyümölcsre fordította és ezentúl a német egyetemeken megfordult tudósok, a Németországgal ösz • szekottetésben levő kereskedők vagy a Németországból ide erkezett zsoldosok alig győztek a sok kérdezősködésre válaszolni ós igy a „bátor barát" tanai, a husziták által és az akkor elterjedt tudá kosság útján is előkészített népnél fogékony keblekre talált. Ahhoz járult: a könyvnyomtatás, mely Luther és Melanchton iratait sokszorosította ós hamar az emberek köztulajdonává tette ; a költészet, mely az új tanokat úton-útfélen elénekelt dallamokba öntötte (nem kell feledni, hogy ez időben majd minden jelentékenyebb helységben jó iskola ós minden iskolában egy csapat, mondhatnám éneklésből — cantálásból -- élő tanuló volt, kik az új énekeken, kivált pedig az új tanok értelhető k. DE. MIKLEB KÍBOLY, jogakadémiai tanár. M Péczeli Zsigmond (Peez Zsigmond; Azmanas Azmaui. Silóziában Nissán született, 1572—85. dobsinai tanitó, majd 1585—1626 ig dobsinai lelkéaz volt.
