Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Tiszai ker.

E támadások köít a le^k • • nebb és a legaiaptalanabb az, mintha én az ISIS évi XX. t.-c. végrehajtását megakadáiyo/,rii i iram volna avagy akarnám. Tartózkodás nélkül kijele 11— t e m, hogy én az 184$ évi XX t. - c i k k e t egyházunk létét biztosiió alaptörvénynek tartom s egyhazunknak e törvény szellemében való fokozatos segélyezését, az állam kormány és a törvényhozásra nézve, a protestáns egyházak iránt tartozó m e 11 ó z h e 11

e n feladatnak i s m e r e m. Éti talán excusálni magamat nem akarom, mert arra nincs is okom. Kimondom azonban nyiltan, hogy én célunk elérésére azt az utat ós módot tartom ma is helyesnek, melyet a mi egyházkerületünk indítványozott még 1895-ben, hogy t. i. igényünkét mint országos egyház, hivatalos úton igyekezzünk érvényesíteni. Ez maradjon tehát továbbra is tiszai egyházkerületünknek álláspontja !" Szentiványi e kijelentéséhez Zelenka püspök, Kubinyi G-eza és Meskó László felügyelők szólottak. A püspök a következőket mondotta : „Természetesnek fogja találni a t. közgyűlés, hogy a világi elnök úr 0 méltóságának ezen elnöki enuntiátiójára ón nyilatkozzam első sorban. Két okból kell nyilatkoznom, mert én vagyok legközvetlenebb tanúja ós bizonysága annak a lelkiismeretes munkának, nobilitásnak ós szives készségnek, melylyel 0 méltósága egyházunk ügyeit ennek érdekében évek hosszú sora óta önáldozattal munkálni soha meg nem szűnt. De kell nyilatkoznom még azért is, mert Ô méltósága ezelőtt négy évvel a hivők osztatlan bizalmának nyilvánitásaképen egyházkerületünk világi fejévé választatván, e helyen, ez oltár előtt tette le e szent esküt egyházunk összes céljai és érdekeinek soha meg nem szűnő istápolására. Ennek befolyása, másrészt négy éves egyházkerületi felügyelói működése tettekben nyilvánult eredményeinek hatása alatt, melegen üdvözlöm e szent helyen 0 méltóságát, melyen nemcsak egyházkerületünk, hanem egyházegyetemünk nagyjainak oly impozáns részvétele '.mellett egyházkerületi íelügyelői székét ezelőtt négy ótfvel elfoglalván, a lefolyt nehéz idők alatt egyházunk jól felfogott érdekeinek munkálásában helyét mindenkor mindenben és oly férfiasan betöltötte. Utalok beiktató beszédem ezen passusára: „Légy bátor, munkás, önfeláldozó, önmagadat megtagadó lelkes vezér. A reád bízottaknak ereje legyen erőd: — küzdelme bajvivásod. Nem paranesolásban, hanem türelmes elbánásban, nem rendelkezésben, hanem vezetésben, — nem csupán beszéd, hanem hóditó cselekedetben való hatásban, nem egyszer-másszor, hanem folytonos figyelés, utánjárás, segitós ós vezetés nehéz munkájában keresd életfeladatodat." A lefolyt négy év alatt ez igy történt. Pedig hogy az önmegtagad isnak mily magas foka kívántatik meg ahhoz, hogy valaki evang. egyházunkban a mai viszonyok köd vezéri állásban legyen, maradjon ós működhessék, mutatja a most lefolyt nehéz es/.tend5, melyben neki és nekem sok méltatlanságot es keserűséget kellett kiállanunk. — Mert örömmel hangsúlyozom t. közgyűlés, hogy mi ketten kö/.egyházunk és egyházkerületünk öszszes dolgaiban egygyek vagyunk s egymás nélkül sem nem szolunk, sem nem teszünk. Széthúzó és elválasztó vonalat nem engedünk magunk közé ékelni. Egyházszeretetének ós önmegtagadásának legkiválóbb bizonysága a közelmúltban történtekkel szemben tanúsított férfias magatartása, melylyel legyőzte önmagát. R ritka erény gyakorlásában igazán nagynak mulatta magát Midőn azért őszinte elismerésem, köszönetem ós hálámnak adok ő méltósága tisztelt személye iránt kifejezést, végezetre beiktató beszédem ama passusát idézem, melyet akkor hozzá remónynyel, most azonban valóra válva intézek: „Tesszük ezt, mert szeretünk, mert bízunk benned, inert hiszszűk, hogy legjobb úton vagyunk, mert Ígérhetjük, hogy veled mindig szövetségben nem szűnünk meg oda hatni, hogy a ki, mint az Úrtól áldott jöttél, légy áldott egyházunkban az Úr általi" Majd Kubinyi Gréza nagy lelkesedés kíséretében a következőleg nyilatkozott: Ezt a szőnyegen forgó ügyet csupán az elnöki székből való enunciációval befejezni nem lehet. Teljes ioyalitással kijelentheti, hogy Szentiványi Árpád az egyház szolgálatában eltöltött hosszú idő alatt, kezdettől mind e mai napig a közegyház érdekeit munkálta hűséggel, odaadással és becsülettel. 0 ezért teljes bizalommal viseltetik iranta. A legutóbbi napokban nyert értesülései alapján is állithatja, hogy Szentiványi Árpád az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtása tárgyában a képviselőházban tett és egyesek részéről kifogásolt felszólalását nyugodt lelkiismerettel tette ós tehette, mert azzal, a mit tett, az egyház érdekeit munkálta. Ha ennek daczára az eredmény nem az volt, nem az lesz, mint a melyet ő in t en ci onált, hibás nem ő, de az, a ki őt tévútra vezette. És ezzel kapcsolatban felhívja Szentiványi Árpád figyelmét arra a körülményre, hogy mily ádáz küzdelmeket kellett egyházunknak a múltban a hatalom ellen íolytatni, mely csak kierőszakolással jött végtére segítségünkre. A Szentiványi bátor lelke, hithűsége ós ereje nézete szerint:—ily körülmények között — kevés!