Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - VII. Rendeletek, körlevelek, tudnivalók - A magyar nyelv kötelező tanításáról

valami nagyon okos dolog a protestánsra nézve. Ha pedig dicsér valamit a protestánsnál a pápista: no hát az valami nagyon ostoba dolog lehet! Ismerjük mi az ilyen Ítéleteket, keserves, véres multunk gyászos emlékeiből. Minket nem a zsidók vezetnek orrunknál togva, de azt sem engedjük, hogy pápisták vezessenek orrunknál fogva, s hála istennek: ébredezik már önérzetünk anynyira, hogy tulajdon nagyjaink se vezethessenek tovább orrunknál fogva — egyéni, pártérdekből. Ezért nem fogunk kudarczot vallani, bár tudjuk, hogy harczot kell küzdenünk. De legyen meggyőződve a pápaság politikai érdekeiért a magyar nemzet rovására is küzdő Alkotmány és minden katholikus, a kit a pápa, szokás és hitelv szerint, orránál fogva vezet, hogy a harczot „Veresek" hiven megállják s megmentjük egyházunk törvényes jogait; megvédjük nemzetünket pápai kapzsiság, pápista ostobaság ellen is. Ebben a harczban mentül jobban riasztanak kiabálnak a pápisták, annál bizonyosabbnak tekintjük, hogy féltik az irhájukat, az oktalan és jogtalan módon kicsikart és megtartott kiváltságokat. Csak rajta 1) „Die Wartiburg." Német evang. hetilap — cimmel f. ó. ápril havától kezdve egy új lap jelenik meg, a melynek kizárólágos célja — az osztrák „Los von Rom" mozgalmat szolgálni. A leghitelesebb hireket közli a mozgalom eredményéről, ezzel kapcsolatosan természetesen figyelemmel kiséri „Rómának* lépéseit is. Kiadóinak és munkatársainak neve (Meyer, Zwickau, dr. Eisenkolb, Karbicz, Csehország stb.) kezeskedik a többi tartalomért is. A Rómától megcsömörlöttek s a tiszta evangéliom után sóvárgók, annak egyházába áttértek száma különösen Ausztriában napról-napról szaporodik, de növekszik Németországban is, ós ezzel új és nagy feladat háramlik az evang. egyházra, megszilárdítani az áttérteket evang. világnézetükben és életfelfogásukban. Ezt a feladatot a lelkészi hivatal egyedül meg nem oldhatja — segítségére megy a sajtó, mint egyik kétségtelenül legfontosabb eszköze az igazság hirdetésének is. A „Wartburg" tartalma: 1. rövid vallásos értekezés (nem theológia, hanem élethű vallás; 2. a jelenkor vallásos küzdelmének kérdései evangélikus szellemben megoldva — apologatikus kérdések; 3. tárcza; 4. történelmi rovat; 5. rövid heti szemle különösen az egyházi térről ; 6. értesítés a „Los von Rom* minden phasisáról ; 7. a nő állása ós hivatása e mozgalomban; 8. könyvszemle. Gazdag tartalmat nyújt a „Wartburg" népies hangon. Előfizetési ár egy évre 4 márka. Nagyon jellemző és dicséri a lapot az a fogadtatás, a melyben az ultramontán sajtó részéről részesült; p o.: „Hirlik, hogy a mi békés Bajorországunkban nem bajorok ós külföldiek egy oly vállalatot indítanak meg, a mely arra lesz hivatva, hogy kezébe vegye a hithagyás ós lélekvadászat mozgalom vezetését ós a „Los von Rom" mozgalmat Németországban is járványossá tegye ..." vagyr. „Ha ők (a kiadók) arra szorítkoznak, hogy a kath. egyházat lumpoktól (?!) s haszontalan elemektől megszabadítsák, úgy ezt rossz néven nem vesszük tőlük. De ha azt hiszik hogy kedvük szerint hazudhatnak, rágalmazhatnak ós káromkodhatnak, úgy .... (nem ide való kifejezés ) Egyelőre j6 lesz vigyázni és a bejelentett vendég számára vesszőt faragni." A hazugság dühe mindig kísérete az igazságnak. Németül tudó olvasóinknak annál melegebben ajánljuk, minél inkább érezzük naponta azt, hogy igaz evangóliomi érzületre, világ- ós életnézetre nekünk is vajmi nagy égető szükségünk van. H. B. RENDELETEK. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1902 évi 30332. számú rendelete a magyar nyelv kötelező tanítását a népoktatási tanintézetekben elrendelő 1879. évi XVIII. t.-cz, végrehajtása tárgyában. I. Valamennyi kir. tanfeliigyelöségnek. II. Valamennyi főtiszt, egyházmegyei főhatóságnak. I. A magyar nyelv kötelező tanítását a népoktatási tanintézetekben elrendelő 1879. évi XVIII. törvénycikk immár 23 év óta van életben. A törvény bevezető része ezen törvény világos célját abban jelöli meg. hogy a népoktatási tanintézetek minden állampolgárnak kellő módot nyújtsanak arra, hogy ezek a magyar nyelvet, mint az állam nyelvét elsajátítsák. A rendelkezésemre álló adatok ós tapasztalatok engem arról győztek meg, hogy a törvény úgy, miként annak szava és szelleme is követeli, a kivánt eredményt máig sem biztosította. Állásomból kifolyó kötelességemnek tartom a szentesitett törvény rendelkezéseinek az összes nem magyar tannyelvű népoktatási tanintézetekben teljes szigorral érvényt szerezni; még pedig nemcsak azért, hogy a már régen érvényben levő törvényt a maga teljességében végrehajtsam, hanem hazánk nem magyar ajkú lakosságának jól felíogott érdekében módot akarok annak nyújtani, hogy a magyar nyelvnek, mint államnyelvnek birtokában legyenek és az ezzel járó előnyökben az iskolák hibái miatt hátrányt ne szenvedjenek. E végből a királyi tanfelügyelősógnek elengedhetetlen ós a legfontosabb kötelességévé te-