Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Dr. Zsigmondy Jenő. Egyenes adó-e az általános jövedelmi pótadó?

HuszadiK évfolyam 22. szân\ Orosháza, 1902. május 29. EVANG. OU ES ISKOLA MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetés dija : MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Hirdetés dija: Egész évre. . lökor. Egész oldal . le kor. Fél évre. . . e , Felelős szerkesztő ós kiadó : Fél oldal... 8 Negyedévre . 3 „ VERES JÓZSEF. Negyed oldal . 4Egy szám ára fill. VERES JÓZSEF. Nyolczad oldal . %S JEgyenes adó-e az általános jövedelmi pótadó ? Dr. Töpler Károly e lap hasábjain kimutatni igyekszik, hogy az általános jövedelmi pótadó nem egyenes állami adó, hogy az egyetemes közgyűlés a törvény félremagyarázásával mondta ki az 1900-ban alkotott háztartási szabályrendelet 21. pontjában, hogy az egyenes állami adóhoz „ez idő szerint az általános jövedelmi pótadó is tartozik," és hogy ennek folyományaként helytelenül rendelte el az 1901 -iki közgyűlési jegyzőkönyvének 77-ik pontjában, hogy az egyenes állami adóknak a közalap czéljaira beszolgáltatandó kimutatásába felveendő az általános jövedelmi pótadó is. Hogy az általános jövedelmi pótadó, „pótadó" elnevezése daczára is, egyenes állami adó és hogy maga az állam is egyenes adónak tekinti, arról meggyőződhetik bárki, a m. kir. pénzügyminisztérium által kiadott „Az egyenes adótörvények és szabályok hivatalos összeállítása" czimű könyvből, a melyben az általános jövedelmi pótadó is lel van véve, és a melynek előszavában a következő foglaltatik : „Ezek a gyakorlati szempontok vezették a pénzügyminisztert, midőn az „Egyenes adótörvények és szabályok" hivatalos összeállítását elrendelte. Ezen összeállításba a szoros értelemben vett egyenes adótörvényeken kivül felvétettek a hadmentességi dijról, a szállítási adóról, valamint a hazai iparnak adandó kedvezményekről és az üzletüket a monarchia mindkét államterületére kiterjesztő vállalatok adójáról szóló s az egyenes adótörvényekkel ós szabályokkal szoros összefüggésben lévő törvények is. Ellenben a vadászatnak és a vadászatra használható fegyvereknek megadóztatásáról szóló törvény (1875. XXI.) kihagyatott, mivel ezen törvény a képviselőház határozatához képest módosíttatni szándékoltatik.* Köztudomásúlag a legtöbb adót fizetők jegyzékének összeállításánál, az adózók egyenes állami adója szolgál a census alapjául, ennél pedig mindig számításba vétetik az általános jövedelmi pótadó czimén fizetett összeg is, a mi helyt nem foghatna, ha a jövedelmi pótadó nem volna egyenes állami adó. Tény az, hogy az 1883. XVI. t. cz. 9. §-a szerint az általános jövedelmi pótadó nem vetendő ki közvetlenül a jövedelem után (eltéróleg az alaptörvénytől 1875. XLV1I. t. cz.) hanem csak annak adója után. Ez azonban nem változtat a lényegen, mert eltekintve attól, hogy az általános jövedelmi pótadó más-más százalékokban van az egyes adónemek szerint megállapítva, holott azok a pótadóknál mindennemű adó után egyformák szoktak lenni, az 1883. XVI. t.-cz., midőn a kivetés alapjául az állami adót fogadta el, közvetve magára a jövedelemre vetette ki az általános jövedelmi pótadót. Az a tóny, hogy úgy az 1890. I. t. cz., mint az 1891. XV. t.-cz. egyenként felsorolja azokat az adónemeket, a melyek után az útadó ós a kisdedóvás czéljaira pótadó szedhető, a melyek között az általános jövedelmi pótadó nem fordul elő, nemkülömben az a tóny, hogy az 1898 XXI. t.-cz. alapján az állami jövedelmi pótadó után betegápolási pótadó ki nem vethető, egyáltalán nem bizonyitja azt, hogy az általános jövedelmi pótadó nem egyenes állami adó ; hanem csakis azt, hogy az általános jövedelmi pótadó után az 1883. XLVI. t.-cz. 16. szakasza értelmében „sem köztörvónyhatósági, sem községi, sem iskolai pótlék ki nem vethető." De épen a 16-ik szakasznak e tiltó határozmánya azt bizonyitja, hogy az állam és az országos törvény az általános jövedelmi pótadót egye-