Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - A két protestáns egyház egyesítése

nés adónak tekinti, mert ha nem egyenes állami adó volna, hanem csak adópótlók, úgy lett volna szükséges kiemelni, hogy a minden egyéb adó­nem után járó adópótlókok az általános jövedelmi pótadó után nem vethetők ki. Megdönthetlen igazság tehát az, hogy az általános jövedelmi pötadó egyenes állami adó. De ha az általános jövedelmi pótadó egye­nes államadó, úgy az a Zs. T. 306. § a értelmé­ben a közalapba beszolgáltatandó járulók kiszá­mításánál feltótlenül figyelembe veendő annál inkább, mert a közalapi járulék, természe­ténél fogva, nem tekinthető adónak, hanem, mint a neve is mutatja, járuléknak, a mely az egye­temes egyház által a beküldött adóadatok alapján 5$-nak leütése után 10 évre lesz fix összegben megállapítva és az egyes egyházkerületek terhére előírva Hogy az egyes egyházkerületek, illetve az egyházmegyék és egyházközségek miképen szedik be az általuk a legközelebbi felsőbb hatóságnak beszolgáltatandó közalap járulókot, az teljesen az ő autonom hatáskörükbe tartozik. Tény az is, hogy az 1894. évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvi 54. pont alatt utasitotta a kerületeket, hogy a Zs. T. 306 ik §-ának a) b) betűje alatti rendelkezéséhez képest mutassák ki tagjaiknak egyenes állami adóját. Teved azonban Dr. Töpler Károly úr, ha azt véli, hogy a közalapi járulók első kivetése csak az általa olyanokul elismert állami egyenes adók alapján történt volna. Mert e részben 1894-ben meglehetős tájéko­zatlanság uralkodott, minek folytán a beküldött adatok nem voltak egyöntetűek. Valószínű, hogy igen sok összeírásban, sőt talán azok túlnyomó részében, az általános jövedelmi pótadó nem for­dult elő, de tóny az, hogy igen sok kimutatásban az általános jövedelmi pótadó föl volt véve ós ennek figyelembe vételével lett a közalap járulék kivetve. Ezt igazolják az 1894. év utáni felszólamlások azon alapon, mert a kiküldött kimutatásokba „té­vedésből" az általános jövedelmi pótadó is fel lett véve. Azonban mindeme felszólamlások, az egye­temes gyűlési jegyzőkönyvek tanúságaként, azzal az indokolással lettek elutasítva, hogy az általá­nos jövedelmi pótadó helyesen lett a kimutatásba felvéve. Az egyetemes közgyűlés, midőn az egyete­mes háztartási szabályrendeletet az 1900-ik évben megalkotta, épen a félreértések kikerülése vógeft„. vette fel a szabályzat 21-ik pontjában azt, hogy az egyenes állami adóhoz „ez időszerint az álta­lános jövedelmi pótadó is tartozik" és ugyancsak, a kérdés teljes tisztázása czéljából rendelte el 1901-ben, hogy egyenként soroltassanak fel a jegyzőkönyvben ama adónemek, a melyek a köz­alap czéljaira beszolgáltatandó kimutatásba fel­veendők. Ez sem nem törvénytelen, sem nem a törvény félremagyarázása. Lehet, hogy az új összeírás folytán a köz­alap jövedelmei szaporodni fognak, nem tudjuk! De ha tényleg szaporodni fognak, úgy ez minden igazán protestáns érzelmű egyháztagunkat csak: örömmel és megelégedéssel tölthet el, mert hi­szen az egyetemes közalap gyarapodása és meg­erősödése fogja csak lehetővé tenni egyházi in­tézményeink fejlesztését ós felvirágoztatását, csak egy hatalmas közalap fogja lehetővé tenni, hogy egyházunk jelenlegi nyomorán hathatósan segitsünk.. Ezért gyűjtsük hangya szolgalommal a köz­alap számára a filléreket és ne akarjuk még azo­kat a forrásokat is jogi fejtegetésekkel betömni,, a melyek a közalap javára esetleg nagyobb jöve­delmeket biztosítanak. Dß. Z8IGMONDY JENŐ. A két protestáns egyház egyesítése. Kedves Collegal Ön az „Erdélyi Prot. Lapp­ban megjelent czikkóben azt kivánja, hogy „a zsinat vegye fel az evang. egyházzal való egye­sülésnek, az egységes magyar prot. egyház léte­sítésének eszméjét." Engedje meg, kedves collega, hogy az Er­dély bórczei közt keletkezett hangra én adjam meg itt, Dunántúlnak egyik zugában a visz'nangot. Meg­jegyzem, hogy ón polémiába bocsátkozni nem aka­rok, mert hiszen ez oly kórdós, a hol meggyő­zésnek helye nincs, egyszerűen véleményemet óhajtom önnel közölni, nyíltan, őszintén, szere­tettel. Akadhatnak, a kik megmosolyogják" — a felvetett eszmét, írja Ön. Nem. kedves collega t ellenkezőleg I Komolyan óhajtok vele foglalkozni. Figyelemmel olvastam el az előttem fekvő' Közleményt. Szép czikk, lelkes czikk, elismerem,, de egy hibája van, az, hogy egy ideális lélek irta, a ki nem ismeri, — vagy rosszul ismeri az életet. Nem tudtam világosan kivenni, vájjon csu­pán közigazgatásilag óhajtja-e Ön az egyesülést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom