Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Rimabrézó

Nem halok^meg, hanem élek : Itt, hol lelkem a jóké lett, S ott, hol mint a csillag fényiek,^. Itt a porban bár botlottam, Mégis eszményért fntottam : Mily dicső lesz czólom ottan ! Hála néked, örök Isten! Angyal szól : az Ur nincs itten — Örvendj lélek e szent hitben ! SANTHA KÁBOLY. BELFÖLD. Az egyetemes egyház alkotmány- és jogügyi bizottsága márczius 19 én d. u. gyűlést tartott, melyben a Luther-társaság űj alapszabályai ellen észrevételt nem tett és az egyetemes közgyűlésnek javasolja, hogy ezen alapszabályokat a maga részéről jóváhagyja. Ugyan ezen gyűlésben a dunáninneni kerület felterjesztése értelmében elintézte a bizottság a selmeczi főgimnázium kormányzó bizottságának kérelmét ..alapszabályainak módosítása iránt " Es még elintézte a modori tót egyháznak az elnevezése ügyében beadott felebbezését akkép, hogy az egyházegyetemnek javasolja, legyen a nevezett modori egyháznak neve ezentúl modori második egyházközség. Lelkész beiktatás. Márczius 23 a, virágvasárnap fontos nap volt Leibitz községre nézve. Akkor lett beiktatva hivatalába újonnan megválasztott lelkésze Kübecher Albert. Lakása virágokkal és fenyőgalyakkal ki volt diszitve és a kapu felett diszlettek a szavak : „üdv és boldogság nektek I

u Szintúgy ki volt diszitve a templom bejárata és belseje is. Ä tágas istenháza zsúfolva volt helybeli és idegen látogatók által. Münnich Kálmán, egyházmegyei felügyelő is részt vett a beiktatási ünnepélyen. A megfelelő ének után Justh Gusztáv és Koch Aurél lelkészek végezték a liturgiát és Weber S. föesperes tartotta a beiktatói beszédet, intvén a lelkészt úgy, mint a községet is kölcsönös kötelességeire és átnyújtván az új lelkésznek tevékenységének symbolumait, a templomkulcsot, a Szent-írást, a keresztelő edényt és a kelyhet. Azután következett a helybeli vegyeskar négyhangú meghaló éneke és a beiktatott lelkész első szent beszéde új gyülekezete előtt. A szónok lelkesen beszélt teendőiről, reményeiről és itteni segitségéről, a legjobb benyomást tevén. Újból hallatta magát a vegyeskar és a lelkész megáldotta gyülekezetét, melynek rokonszenvét osztatlanul bírja. Délben, díszebéd volt, melyben a város szine* java részt vett. A vallásos türelmesség jeléül a kath. és a zsidó gyülekezetek is képviselve voltad» A toasztok hosszú sorának alig akart vége lenni. A rimaforézó likéri ág. li. e\. egyház köztiszteletben és szeretetben álló lelkésze Lisz-, kay János, f. hó 19-én töltötte be a nevezett egyházban való hivataloskodásának 25 ik évéty mely napot megható ünneppé avatta az egyház-^ hivek hálája, áldásosán működő lelkipásztorukkal szemben. Az egyház Mitske Gusztáv egyházfelügyelő vezetése alatt jubileumot rendezett, hogy a negyedszázados fáradhatatlan munkásság iránt ily módon is kifejezze igaz elismerését. Az ünnepeltetésból kivette a maga részét a kishonti ág. h. ev. egyházmegye, mely érdemdús alesperesét,. tauügyi bizottságának elnökét is üdvözölte az ünnepeltben, a kishonti ev. tanitó egylet, a rimaszombati egyesült prot. főgimnázium, a rimamurány salgótarján vasműrészvénytársaság likéri körének tanítótestülete és még igen sokan mások, kik mindnyájan a legnagyobb lelkesedéssel csatlakoztak a mozgalomhoz, mely a valódi érdemnek megkoszorúzására indult meg. Az egyház mindkét templomában, Likéren ós Kimabrézón végzett hálaadó istenitiszteletek után, melyeken az ünnepelt imádkozott, díszközgyűlést tartott a rimabrézoi még az első Árpádok idejében épült ódon templomban, melynek megnyitása után Mitske G. egyházíelügyelő a 25 év történetét főmozzanataiban vázoló remek beszéd kíséretében átnyújtotta a jubilánsnak az egyház ajándékát: hat személyre szóló ezüst evőkészletet. Az esperesség ne?ében Kubinyi Aladár esp. felögyelő, a kishonti ev. papság nevében pedig G lauf Pál föesperes mondtak a híven végzett 25 évi fáradságos munkát méltányoló lelkes beszédeket, melyek végeztével ez utóbbi a kishonii papok nevében egy drágaköves gyűrűt adott át az ünnepeltnek. A kishonti ev. tanitói egylet érzelmeit Szlopovszky Péter egyleti elnök tolmácsolta egy finoman csiszolt üvegkehely kíséretében, majd a rimaszombati egy. prot. fógimn. nevében Böhm János tanár, a rimamurány salgótarján-vasműrészvénytársaság likéri körének tantestülete részéről Sc h er fel Lajos üdvözölték a jubilánst. A lelkes ünnepeltetés a fehér asztalnál is folytatódott és méltán, mert ez az ünnep nemcsak egyházi, hanem egyúttal hazafias ünnep is. Lisz kay János lelkész nevével a rimabrézó-likéri egyháznak nemcsak anyagi és szellemi felvirulása van elválaszthatatlanul összeforrva, hanem magyarosodása is. Ő egyike azon lelkes apostoli buzgalmú evangelikus papoknak, kiknek meggyőződésük, hogy a magyar protestantizmus csak akkor lesz méltó nagy múltjához, melyben oly fontos nemzeti missziót teljesített, csak akkor