Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Egyetemes lelkészi értekezlet

megfelelően a dunántúli egyházkerület pénztárainak a bukott banknál nem voltak betétjeik. A buká3 az egyházkerületet csakis annyiban érinti, a mennyiben a Simunyák Antal hagyatékának tartalék alapjában van a végrendelkezés szerint erre szánt 4 darab soproni épitó- és földhitelbank részvény is, összesen 400 (négyszáz) korona értékben. Az egyházkerület a bukott bankkal semmitéle más összefüggésben nincs. Sopron, 1901. november 19. Jausz Vilmos egyházkerületi számvevő. A légrádi ev. gyülekezet legutóbb tartott közgyűlésén Bors György ottani administrátort választotta meg rendes lelkészévé. Horváth Béla kertai ev. lelkészt most vasárnap iktatta be hivatalába Szalay Ferencz esperes. Porkoláb Gyula battyándi lelkészt Kováts István muraszombati lelkész f hó 10 én iktatta be hivatalába. A lelkészek tanuló fiait segélyző egye sületbe ujabban tagOKul jelentkeztek : 101. A győri egyházmegyei lelkészegylet alapitó 102. Horváth Sámuel tethi esperes-lelkész rendes 103. Bortnyik György kölesei lelkész A békési egyházmegye esperesévé Veres József, felügyelőjévé H a vi á r Dániel választatott mea

1. A felsőlövői ev. tanintézetek iskolai nagybizottsága R b e n s p a n g-e-r^ János tanár s ké pezdei főnöknek 5 évi szolgálata némi elismeréséül az igazgatói czimet adta meg. Az orosházi lelkészi állomasra 23 pályázó jelentkezett; eze.v közül a gyülekezet Bándi Endre lévai, Okályi Adolf békésbánfalvai, Kovács Andor h vécsei és Magyari Miklós kapolcsi lelkészeket jelölte és hivta meg bemutató beszéd tartására. Az ág. hitv. ev. szászok Nagyszebenben tartott országos egyházi gyűlésükön elfogadták Herfurth esperes indítványát, hogy Magyarország többi evang. egyhazaival egyetértve tegyenek lépéseket a felekezetek egyenjogúsága ellen irányuló ultramontán támadások elháritására. Helyes, de kár, hogy egyébkor semmi közösséget sem akarnak elismerni a magyarországi evangelmi hi tûekkel I Az egyetemes lelkészi értekezlet f. hó 13 án tartatott meg Budapesten Veres József fóesperes lelkész elnöklete mellett. A meg nyitó imát, mely bővelkedett a szentírásból vett költői képekben, Bognár Endre lovászpatonai lelkész mondotta emelkedett és lélekemelő hangon. A jegyzőkönyv vezetésére az elnök Bándi Endre lévai lelkészt kérte fel. Majba Vilmos fővárosi vallástanár a lelkészi könyvtárakról értekezett. Az értekezés befejezesóben a következő három kérdésre kér feleletet az egyetemes lel készi értekezlettől: 1. Szükségesnek tartja-e a lelkészi könyvtárak létesítését? 2. Ki fedezze a felállítandó könyvtárak költségeit? 3. Ki válaszsza meg a beszerzendő könyveket? Az érteke zésről Krustscünitt Antal vadkerti lelkész referált s méltatva az értekezésben felhozott nyomós érveket a feltett kérdésekre az alábbiakban felelt: 1. A lelkészi könyvtárak létesítését szükségesnek tartja. 2. A költségeket sz egyházközségek fedezzék. 3 A beszerzendő könyvek megválasztása egyetemes bizottságra bizassók. A feltett kérdések hosszú vitát idéztek eló. Felszólaltak: Paulik János, Solcz Ödön, Händel Vilmos. Hrobony János, Belohórszky Gábor, Morhács Márton, Bándi Endre, Krupecz István, Kovács Kálmán, Horváth Sámuel, Gyurátz Ferencz, Terray Gyula és Veres József. Az első kérdésre mindannyian igennel feleltek, csak a kivihetóséget tartották egyesek kivihetetlennek s éppen azért a lelkészi könyvtárak helyett az egyházmegyei könyvtárak létesítését ajánlották. A második pontra nézve többen oly nézetben voltak, hogy a gyülekezetekre új terhei róni már nem lehet, ellenben a legszegényebb lelkészek is áldozhatnak évenkint néhány forintot tudományos könyvekre. A harmadik pontra vonatkozo lag is eltérők voltak a vélemények. Voltak, a kik a könyvek megválasztásának jogát legalább részben, egyetemes bizottságra óhajtják ruházni; viszont mások úgy vélekedtek, hogy e tekintetben a leikésznek, ki azon könyvekből fogja szellemi táplálékát meríteni, szabad kezet kell adui. Gyuratz Ferencz püspök azt a kérdést vetette fel, hogy a felállítandó könyvtár tisztán lelkészi avagy egyszersmind gyülekezeti könyvtár is lenne-e? Mert — úgymond — szükség van a gyülekezetben olyan könyvtárakra is, melyekből a hivek kaphatnának épületes olvasmányokat. E czél elérésére ajánlja hogy az egyházközségek lépjenek be a Luther-Társaságba és a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságba. Veres József előadja, hogy Orosházán a tankönyvek kiadójától kötöttek ki évenkint 50 frtot és 100 frt értékű különféle könyvet, ebből nagy könyvtár keletkezik, melyet a gyermekek és a szülők is használhatnak. A békési egyházmegyében pedig a lelkészek felajánlották egymásnak saját könyvtáraikat, a czimjegyzóket körözték maguk közöli. Az értekezlet a vita befejeztével kimondotta, hogy a könyvtárak felállítását szükségesnek tartja^ de mivel a lelkészi könyvtárak felállítása nem mindenütt vihető keresztül, állítsanak az egyes egyházi testületek olyan könyvtárat, a melyet felállítani képesek, akár gyülekezetit, akár egyházmegyeit vagy éppen kerületit. S az értekezlet egyszersmind átir a kerületek püspökeihez, hogy az