Evangélikus Egyház és Iskola 1901.
Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Egyetemes lelkészi értekezlet
ügyet támogassák és előmozdítsák. A könyvtárakra vonatkozólag készítendő szabályrendeleti javaslalok elkészítését az értekezlet egy bizottságra bízza, melynek tagjaiul Paulik János és Kruttschnitt Antal lelkészeket, továbbá Majba Vilmos fővárosi vallástanárt választja meg. Terray Gyula főesperes azt indítványozza, hogy az egyetemes lelkészi értekezlet elé benyújtandó munkák és azok referádái jövőre az egyházi lapokban előre közzé tétessenek. Az indítványt az értekezlet el is fogadta. Krupecz István alesperes indítványára az értekezlet kimondotta, hogy Majba Vilmosnak a könyvkiadó vállalat létesítésére vonatkozó eszméjét magáévá teszi és megkeresi a Luther társaságot, hogy elhárítva az akadályokat, a vállalatot létesítse Solcz Ödön azt az indítványt terjesztette elő, hogy az értekezlet tiltakozzék S t r o m p László pozsonyi theol. akad. tanárnak azon czikksorozatában Kifejtett elvek ellen, mely az „Evang. Egyház és Iskola" czimű lapban a vallásoktatás tervezetére vonatkozólag megjelent. Az értekezlet nem akarván a megtámadott fél távollétében a kérdésben állást foglalni, az indítványt a napirendről leveszi, hogy az kellő hírlapi megbeszélés után a jövő évi értekezleten kerüljön tárgyalás alá. Veres József elnök a lelkészfiakat segélyező egyesületről tett jelentést, melynek a mult évben alkotott alapszabályait az egyetemes gyűlés még nem tárgyalta, tehát még azok megerősítve nincsenek. Veres József elnököt, ki állásáról lemondott, az értekezlet rábírta, hogy az értekezlet elén továbbra is maradjon meg. Bándy Endre lévai lelkésznek „A szórványban lakó hiveii lelki gondozásárol" szóló értekezésenek felolvasása a jövő évi értekezletre ha iasztatott. KÜLFÖLD Bécs. Proselytagyártás. Egon fürstenbergi herczeg — annak idején — nyíltan rágalmazta a kath egyházból kitérőket, hogy hite-» hagyásuk dijául az evangélikusoktól 5 frtot kapnak. Igaz, hjgy ez iránt bíróságilag megkérdeztetve, be kellett ismernie, hogy a „bizonyítékokkal nem rendelkezik." de azért ez az eset — és sok más hasonlo — sem tartotta vissza az ultramontán sajtót attól, hogy ilyen es ehhez hasonló vádakkal ne illessék azokat, a kik az evang. egyházhoz csatlakoznak. A minap egy németországi újság — az iránya miatt hírhedtté vált kölni néplap — foglalkozott a „proselytagvártással." „A prot. pro paganda Olaszországban" czim alatt ezeket írván: „Ha a kegyes publikum nem jön önként (a protestánsok istenitiszteleteihez,) úgy tétlenül lézengók — a kikben Olaszországban nincs hiány — mint „gyülekezet" megfizettetnek, hogy jelenlétükkel másokat is oda vonjanak. Általában a megtéré* seknél főszerepet játszik a pénz." A biróság előtt természetesen a derék kölni néplap sem rendelkezik bizonyítókkal. De vájjon micsoda kommentárral szolgál a nevezett lap és mit mondanak az ultramontánok ha a „Bécsi újság" hivatalos részében (151. szám) a következő hirdetést olvassák?: »Erzsébet főherczegnő — konvert'ita-alpitvány." az r. f. k. alapítványból egy járulék (talán ösztöndíj ?) évi 630 kor. kiosztando. Megkaphatják oly szegény konvertiták vagyis oly szegények, akik más ker. hitval lásból a ker. valláshoz áttértek, (vagyis római katholikusokká lettek.) A keresztlevéllel honi, erkölcsi, szegénységi bizonyitványnyal és a politikai hatóságtól láttamoztatott áttérési bizonyitványnyal ellátott folyamodványok 1901. óvi június hó 30-ig a cs. és kir. alsó-ausztriai helytartósághoz nyújtandók be. — Bécs — keltezés. Hogy róm. kath. részól az áttérések, vagy mint ott nevezik, a „megtérések" pénzzel honoíráitatnak, az nálunk is, külföldön is ismeretes, de hogy hivatalos hirdetés útján arra nemkatholikusok fel is szólittatnak, azt talán még sem hinné mindenki, — itt a bizony ité IÏ . Jellemző czikket közöl az ismert Bourrier. A volt kath pap által szerkesztett „Le Chrétien Français" idézve a „Saint Eofanee" évkönyveiből a következőket: „1884. óta abban a szerencsében (?) részesültünk, hogy 20,552 haldokló gyermeket megkeresztelhettünk, ezek közül a jelen évben (1897) 3538-at Vájjon a hitetlen China megtérítése ér dekében :nind e kis angyal semmit sem tesz majd ott fent?" Az 1893. évi nagy éhínség következtében nagy számú chinai gyermek esett jezsuita pap jaink karmai közé. Egy ilyen papnak jelentése igy hangzik : „A gondviselés — igaz munkánkat nagyon megkönnyítette (?) a mennyiben kisdedeink egy nagy részét a mennybe szólította. (!) Ezen korai, keresztyén országban oly annyira elszomorító halálesetek vigasztalásul szolgálnak pogány vidékeken." Irtózatosak ezen i p a r c z i k k bizonyítékai ; maguk a kath. misszionáriusok szolgáltatják eze ket jelentéseikben. Az egyik ezeket irja: „Jöjjön és látogassa meg a szeplőtlen fogantatás házát Pekingben. Látja ezt a szerény bejáratot? Igen nagy számú kicsi testvér számára ez képezte a jelen évben az égbe vezető kaput. Tévedés az ón
