Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Poszvék Sándor. Egyházi énektár

a szöveg, mely hozzá ran nő?e. Ismert népdalt chorállá átalakítanunk nem lehet. A vallásos érzés ebben a szent hely profenizálását látná. De régi, feledésbe ment magyar népdalok motívumait egyházi zenészeink új magyar clioráloK szerzésénél bátran íeihasználhatnák. Igy lehetne nemzeties jellegű chorálokat irni és ha szükség van reá, a meglevőket szaporítani. De chorál csak úgy lesz belőlük, ha a templomi gyülekezet azzá teszi. Mert a mely éneket népünk meg nem kedvel, abból soha se lesz chorál. És végül kérdem: nincsenek az idegen származású melódiák közt is olyanok, melyek ritmusban megfelelnek a magyar ütemes verselésnek, úgy hogy a magyar szöveg által mintegy eredeti magyar chorálokká váltak? Számos ily chorált vettünk át a hasszitáktól, németektől, francziáktól és egyet a lengyelektől is (Jézus, Istennek báránya.) Ne idegenkedjünk mi ezektől felettébb. Úgy is oly kevesen vagyunk mi itt magyar protestánsok. Nem emeli e a mi protestáns öntudatunkat, ha oly hangokon diesérjük Istent, melyeket a cseh hussziták erdők rengetegeiben, a franczia hugenották máglyán és vérpadon, a németek a schmalkaldeni és a harminczéves háborúk veszedelmei között zengedeztek?! Egy Luther vagy Gusz. táv Adolf éneke minket nem lelkesítene e ? A németek Mária özvegy magyar királyné nevére is irtak egy éneket és dallamot. Ne sorozzuk mi ezt kincseink közé? * * * Szedjük elő azért a mi éléskamránkból az ót és az újat. Lesz mind a kettőből. De haladjunk fokozatosan és kíméletesen, mert egyházi intézményeinkben a radicalis eljárás megboszulja magát. Még új énekszövegek meghonosodásához is egy-egy évszázad kell. Hát dallamaink kicserélését mikorra várhatjuk? Azt mi meg nem érjük. De mégis munkálkodnunk kell, mig nappal vagyon. Egy egy tóglahordással elő kell készítenünk a jövendőnek harmonikus nagy épületét, melyen a magyar styl is ki fog domborodni. (Igaz, hogy még az építészetben is vitatkoznak e felett az ópitó mesterek.) Oly jeles költőt pedig mint Csengey Gusztáv, azon a czimen, hogy előbb dallamainkat kell megmagyarositani, az énekszerzós közös szent munkája alól fel nem mentünk. Mert szent énekünk szavai ' szerint : Az ón időm, mint a szép nyár. Menten eíjár ! Én kivánok ifjú lelkű jeles poétánknak leghosszabb életet. És többek közt azt is, hogy a minden izében magyar új ónekeskönyvek teljes elkészültét mielőbb megérje. (Hisz már egyetemes gyűlésünk is magáévá tette az ügyet (115. jk. p.,1 a mi elég garantia a gyors megoldásra.) De azért csak kiki fogjon hozzá maga is. A bányai kerület korábban adott ki próbafüzeteket, a dunántúli pedig most bocsátá ki az Egyházi Énektár I. füzetét. Ez utóbbi azt is kimondá, hogy a szebb és különösen a magyar dallamokra írjunk minél több éneket és útmutatást is adott ki speciálisan a dallamokra vonatkozólag. Én is igyekeztem magyar dallamainkra reá mutatni és a teendőket körvonalozni. Nagyon örülnék, ha jeles költőnknek, a kit hazafias fájdalma késztetett a szólásra és mindazoknak, a kik egyházi zenénk nemzeti jellege miatt felettébb aggódnak, egy kis vigasztalást nyújthattam volna. PAYR SÁNDOB. „Egyházi énektár'

4 „Egyházi ónektár" czim alatt adta ki a dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerületnek énekügyi bizottsága 188 éneket tartalmazó s tájékoztató előszóval ellátott, majdnem 6 nagy nyolczadrótü ivre terjedő próbafüzetét. Évtizedek óta sürgetik a magyar evang. egyházi énekügynek a kor követelményeinek megfelelő rendezését. Hivatalos úton azonban tudtommal mind eddig nem történt intézkedés, mely a a köz- és magánáhitatosság e fontos tényezőjének fejlesztését tűzte volna ki czélul. A dunántúli egyházkerület vállalta e téren a kezdeményező, az úttörő szerepet. S méltán. A kötelékéhez tartozó gyülekezetek túlnyomóan magyar ajkúak. Szláv nyelvű híveinek száma eltünóleg csekély volt mindig s napról napra apad.. A német ajkú községeknek pedig rendelkezésére áll a dúsgazdag külföldi német énekirodalom. A nyelvi viszony ok megadják a dunántúli egyházkerületnek a jogezimet, ősi hagyományok meg praedestinálják arra, hogy a magyar evang hymnológia kincstárát buzgón s hűségesen gondozza, még pedig úgy. hogy „ó" kincseit a jelen kor fiának hozzá férhetőbbó, a lelki épülésre alkalmatossabbá tegye s „új" kincsekkel gyarapítsa. Két énekes könyv van országszerte a