Evangélikus Egyház és Iskola 1901.
Tematikus tartalom - VI. Adományok - Wittnyédy József
szemben vérfertőzés miatt büntettek 1898-ban 397 személyt s házasságtörés miatt 258 at (az elő/ő évben volt 216.) Tapasztalatlan 16 éven aluli leányok elcsábítása miatt büntetve volt 1899ben 78. (1898: 87.) s Kettős házasság miatt 70 (1898 : 64) személy. Fajtalan cselekedetekkel okozott botrányok miatt bünletve volt 1954 személy, mig 1898: 1876 s 1897: 1801. 14 éven aluli gyermekekkel elkövetett fajtalanság miatt büntetve volt ;tz utolsó évben 907 személy ; 1898-ban 921. Valóban szomorú statisztikai adatok. a melyeknek morális és gazdasági szempont ból való csökkenése még az evangéliom megváltó erejére vár. Hát vájjon nálunk hogy állunk a kriminálstatisztika dolgában ? I Bajorország egyházfelekezeti statisztikájából közölhetjük a következőket: 1812 ben volt az összes prot. lelkészi állások száma 660, s a hivő lelkek száma 643,890. 1821-ben már 774 állás és 755,207 hivő lélek. Magában a müncheni dekanátusban 2 lelkészi állás és 5826 lélek. 1853-ban a prot. lelkek száma 930,298, s 1865' ben 975,63^. 1881 ben e szám már 1.075,240 re emelkedett; az utolsó egyházi statisztikai kimutatás szerint pedig 1.243,319 lélek, 860 lelkészi állással. 37 allandó vikariátussal és 9 utazó lelkészi állomással. 1870—90 ig a katholikusok 27, a protestánsok ellenben 31°/ 0-al emelkedtek. A nagyobb városokban a kisebbségben lévő vallásfelekezetek hiveinek száma állandóan emelkedőben vau. így az 1875—1892. évi időközökben : Münchenben a katholikusok 69, a protestánsok 125 ; Nürnbergben a katholikusok 90, a protestánsok 48, Fürthben a katholikusok 122. a protestánsok 56, Ambergben a katholikusok 32, a protestánsok 167; Erlangenben a katholikusok 65, s a protestánsok 2l°/o-ál emelkedtek. Kivételt csak Augsburg, Regensurg és Kempten városa képez (36 : 25 ; 25 : 3 ; 24: 14°/°.) A vegyes házasságok is emelkedőben vannak. így 1850 ben 4, 1860: 9, 1870: 16, 1880: 20 « 1898 ban 33% a vegyes házasok száma. A müncheni dekanátusban 917 a vegyes házasság 330 tiszta házasság mellett. Az alapítványok, ajándékozások és kollekták összege az 1848—1898ik évi időközben 435,521 már káról 1.749,779 márkára, azaz fejenként 47 fillérről 1,40 márkára emelkedett. Ez örvendetes statisztikai adatok örömmel és lelkesedéssel töltik el a prot. ember szivét. „A keresztyén vallás védelme" szolgálatában álló ú. n. haagai társaság 1901. decz. 15. határidővel ismét kitűzte feldolgozandó pályakérdésül a már 1897-ben megállapított kérdést „az akarat szabadságáról különös tekintettel a psychikai ós physikai jelenségek összefüggésére vonatkozó legújabb elméletekre." Közelebbről kívánja a társaság igazgatósága, hogy feleljen a pályázó 1. arra; hogy az indeterminismus elméletének (Kant transcendens akaratszabadságának) beigazolásáról lehet-e jogosan hivatkozni a lelki élet tapasztalati tényeire s 2. arra, fénntartható-e ez elmélet a physiol. és psychikai jelenségek összefüggésén alapuló emberi akaratcselekvőszabályszerüsége mellett? s 3. arra, hogy .iiilyen jelentősége van e theóriának a vallásra és erkölcsiségre nézve egyaránt? Valóban a problémák problémája ez, a melynek helyes megoldása érdekli a historikust, sociológust, bölcselőt és theológust egyaránt. — A másik pályakérdés 1902. decz. 15. határidővel „Németalf ö 1 d mode rn theoL' irányainak története" czimmel van kitűzve. A pályakérdések latin Írással hollandus, latin, franczia vagy német nyelven nyújthatók be. Egyegy pályadíj 400 frt. A dolgozatok Berlage H. P. amsterdami lelkészhez, mint a társaság titkárához czimzendők. — A Teyler-féíe theol. társaság Haarlemben pedig 1902., illetve 1903. jan. 1. határidővel a következő 2 pályakérdést tűzte ki: „A „morál" szónak különböző jelentőségéről a régebbi és újabbi ethikai irodalomban" s „A 4>ik evangéliom szerkezete ós eredete." A pályadíj egy egy 400 frtos aranyéremből áll. A pályaművek a társaság tulajdonába mennek át. — Mikor tűzhetünk ki mi ilyen pályakérdéseket 1 ? A franczia pápás katholicismusnak sajátos forrongásáról újabban sokat olvashattunk. A kebelében észlelhető reformmozgalom sok gondot okoz a pápának, s a liberális köztársasági kormánynak legközelebb a szerzetek ellen tanúsított nyilt föllépése sok aggodalomra ád okot a kúriának. Némileg kárpótolva van Róma Brune tióre, a tudományok csődjét hirdető ismert nevű iró és philosophus áttérésével, ki „ostentative tért meg a római egyházra, az az a katholicismusra." Az magyarázza meg azt a körülményt, hogy nagy hirű folyóirata: Revue des deux mondes" ma a műveltebb pápás körökben (p. o. püspöki aulákban ós semináriumokban) mindenütt látható, Brunetiére a maga áttéréséről egy hosszabb előadásban következőleg szólott: „Miután sem a bölcselet, sem a tudomány, sem az Írásmagyarázat nem képesek a mai demokratikus társadalom ker. alapgondolatait: a szabadságot, egyenlőséget, testzériséget megállapítani, azért magasabb tekintélyhez, a római egyház tekintélyéhez kell fordulnunk. S ha Brunetiéret kérdezték, mit kell hat hinni, azt telelte: „a mit Róma hiszen." A római rendszer hitgyakorlatába természetesen ez az álláspont nagyon beleillik ; az azonban más kérdés, hogy ez a tekintélyhit a valódi „megtérés" hitének mondható. így hát a nagy franczia publicista megtérése is csak afféle pápás megtérés, a melynek az érzülete és gondolkodás gyökeres átalakulásához semmi köze. S ilyen képe van ma az egész fran czia katholicismusnak. Csak a minap olvastam,
