Evangélikus Egyház és Iskola 1901.
Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Képviselőház
léseteket évenként legalább egyszer behatóan megvizsgálja. Í Hiányát a szabályrendeletnek csak abban találom, hogy az egyházközségi iskolai bizottság hatásköre 9 §. n. pontja szerint „ha a községi elöljáróság az iskola mulasztók dolgában nem jár e! kelló erélylyel, erről az egyházmegyei iskolai bizottságnak jelentést tesz," erre vonatkozólag az egyházmegyei iskolai bizottság hatáskörében nem történik semmi hivatkozás. Nem létezik emlités arról, hogy mi a kötelessége az egyházmegyei iskolai bizottságnak az ily felebbezésekkel szemben. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy a kerületi iskolai bizottság előadója a népiskolai ügyekre vmiatkozé jelentésében évről érve kifogásolta a lélekszám csekély száztólijának iskolába járását, nevezetesen, hogy 1899. tanévben a csanád csongrádi esperességben az elemi iskolások száma nem érte el a 12$ ot, sót volt olyan egyházközség, melyben csak llf-tóli jár az iskolába, vagyis évenként 500 nál több evang. gyermek marad iskolázatlan és a Vl-ik osztályban 758 iskolás közül csak 22 gyermek van s igy csak minden 34 ik tanuló végzi az elemi iskolát, jut fel a Vl dik osztályba: ennél fogva szükségesnek tartom, hogy az egyházmegyei iskolai bizottság teendője az iskola mulasztások tárgyában tett felterjesztésekkel szemben körvonaloztassék. Ennél fogva indítványozom : Mondja ki a tisztelt értekezlet, hogy az iskolai bizottságok tervezetét s az arra vonatkozó szabályrendeletet alkalmasnak, czélszerünek véleményezi s annak lelkiismeretes végrehajtásáról valláserkölcsi tekintetben üdvös eredményeket vár, mindezek daczára „áz egyházmegyei iskolai bizottság hatásköre" 20. § ban egy külön pont alatt pótlólag felvétetni óhajtja azt, hogy az egyházmegyei iskolai bizottság a neki hivatalból tudomására hozott bárhol fennforgó rendetlen iskolalátogatási viszonyok megszüntetése végett a törvényes lépéseket haladéktalanul megteszi. Szegeden, 1901. julius 18. THOMAY JÓZSEF. Ima a íancsali egyház kétszázadon fennállásának örömünnepén 1901. nov. 17 én. Templomodba gyűlt imádó néped, Irgalmas, kegyelmes Istenünk I Szivünk és szánk buzgón áld ma téged, A kit mi Atyánknak nevezünk. Te voltál erős hatalmas várunk Két viharos hosszú századon; Oltalmat mi is nálad találunk. Ha a gond és bánat terhe nyom. Midőn vakhit s tévelygés lepi meg E földet, az ember otthonát, A te szent fiad ekkor vetó meg Egyházának fundamentomát. Ó az út, az élet és igazság, A sötétben ó tűzoszlopunk : Ha reánk tör ármány és ravaszság, Belé vetjük a mi horgonyunk. Gyarló papok a hagyományokkal Homályositák el tanait, De mi valljuk az apostolokkal Jézus tiszta tanításait r „Másba' nincs üdvl" szivünk ezt kiáltja. Ő a mi egyházunknak feje ; Bárki jöjjön erre a világra, Kivüle nincs másnak itt helye. Mennyi üldözést elszenvedóuek E hitért a buzgó ősapák, Gályák s tömlöczökbe vettetének, Kik a Krisztust meg nem tagadák, Szenvedésök felhatott az égig, De ók ezt örömmel szenvedek, Krisztus volt a jelszavuk mindvégig, Bár az ég s föld összeomlanék. Hála néked menny s föld alkotója, Hogy megőrzéd a te népedet I Ezután is légy oltalmazoja. Kik tisztelnek s félnek tégedet, Te vagy a mi szivünknek reménye, Mi mindig csak Téged keresünk 1 S ha eljő majd életünk estvéje: Áldunk akkor is jó Istenünk. Ámen. CZÉKUS LÁSZLÖ. BELFOLD. A képviselőházban olyan beszédek hangzottak el, a mik egyházi szempontból figyelmet érdemelnek : Rakovszky igy szólt: Ezek a Schulvereinok, a melyek közt a Gusztáv Adolf egylet is ott van, propagandát csinálnak a protestantismus örve alatt; de hogy mi a valódi czóljuk, azt majd hivatalos nyilatkozatokkal fogom bebizonyítani. Felolvas egy-két sort Hangay könyvéből: „Magyarország, — jól értsék meg olvasóim — a magyarok által vérrel szerzett ország, csaknem 2 millió márkát kap ama germán Judáspénzből 1 Talán azt hiszik, hogy a nemzetiségre tekintet nélkül csupán a protestáns vallású szegények támogatására? Oh dehogy, magyar protestáns község nem kap egy fillért sem a mostani G. A. egylettől, de bizony-