Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

1901-10-31 / 44. szám

FizenkilenczediK êvioiyam. <?zann. Oroshaza, i^ui. üKiuuci o EVANG. EiifBÀÏ S ISKOLA. Előflietéi dija : Egész évre.- . IS kor. Fél évre . . . « . Negyedévre . 3 „ Egy szám ára fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kelelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés di ja : Bgész oldal . 16 kor Fél oldal... 8 . Negyed oldal . . Nyolczad oldal . Báró Prónay Dezső és a Debreczeni Protestáns Lap. Lapunk 41. száma az „Irodalom" rovat alatt a „Debreczeni Prot. Lap" néhány megjegyzését közli br. Prónay Dezső ünnepi beszédjére, nevezetesen az ebben kifejezett azon óhajára: vajha az unitáriusok is bevonatnának a Társaságba, ennek szervezetébe és működési körébe. A lap irója tiszteli ugyan, de nem osztja b. Prónay Dezső egyéni véleményét s azután kifogásolja és pedig erősen és jogosan azt, hogy báró Prónay Dezső éppen oly helyet és alkalmat választott ily egyéni véleménye kijelentésére, a hol és a mikor a szerző az ó ellenkező véleményének kifejezést nem adhatott, nevezetesen ki nem jelenthette azt, hogy a Társaság fejlesztésére ily kísérletet veszedelmesnek tart. Figyelmezteti a bárót, hogy más az invisibilis eccle,sia és más a Prot. Irodalmi Társaság. „Amabban igen jól megférünk ügy a római katholikusokkal, mint az unitáriusokkal együtt ; emebben pedig éppen igy nincs helyök az unitáriusoknak, mint a hogy nincs a római katholikusoknak.* Minden szerkesztői megjegyzés nélkül közöl

1 eme sorokra — én is úgy gondoltam, — hogy legjobb lesz nem is reflektálni. A történeti igazság és az ág. h. ev. egyház egyetemes felügyelője iránti tisztelet mégis arra indit, hogy a következők közlésére kérjem fel az igen tisztelt Szerkesztő Urat. Ha valamely történeti intézményt életereje és lényege szerint akarunk felismerni ós fejleszteni: vissza kell menni annak keletkezésére. A keresztyén vallást a maga tisztaságában nem az egyháznak a története, hanem Jézus Krisztus élete tárja fel ; sa reformáczió lényegét nem a IVU. század s nem is a körülményekkel 06 a múlttal megalkuvó Luther, hanem a genuinus Luther tünteti tel. A »Prot. Irodalmi Társaság" életerejét, igazi czélzatát is keletkezése mutatja. Ott voltam a Társaság keletkezésénél, részt vettem az előkészítő ülésekben. Nem volt ott, a ki az unitáriusok kizárására gondolt. A „Prot. Irodalmi Társaságra" szóló első felhívást Ferencz Józset, az unitáriusok szeretett püspöke báró Prónaival együtt irta alá. Arról voltunk mindannyian meggyőződve, hogy égető szükségünk van magyar protestáns tudományosságra s hogy ily tudományosság teremtésére mi protestáns felekezetek bátran egyesülhetünk. Marad mindenki hű a maga felekezetéhez; kiki a gyülekezet nyelvén, felekezete szellemében épiti a gyülekezetet: de a tudomány terén egyesülnek azok, a kiket kutatásokban, theológiai kutatásaikban sem köti dogn a, a kik szabad protestáns kutatásra végre megérettek ; s íeltudják fogni azt, hogy ily munkásság, mely a protestáns magyarokat egyesíti nemzeti szempontból is mily nagy jelentőségű, Akkor is Debreczenból hangzott fel az egységet megbontó szózat. Báró Prónav Dezső ez alkalomból ha jól emlékezünk, ki akart lépni magából a társaságból, mivel nemes gondolkozásával nem tudta megegyeztetni, hogy^ cserbe hagyja azt, a ki vele együtt szövetkezett aláírásával közös munkára* Csak is báró Vay Miklós, az a jóságos ós bölcs vezérünk megnyugtató szava és azon körülmény, hogy a „Prot. Irodalmi Társaság" sem alapszabályaiban, sem hivatalosan az unitáriusokat ki nem zárta, sót Ferencz József püspöknek lemondó levelét még tudomásul sem vette s igy a couliszák mögötti harczot nem helyeselte — bírták arra, hogy szándékától elálljon; de mind ez még sem engedte meg neki afct, hogy oly téren szerepeljen, a melyről ha nem is mint tag,