Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Kund Sámuel. Mac Kinley és a methodista egyház

15. Afrikai meth. püspöki egyház. 16. Afrikai meth. püspöki Sión egyház. 17. Oanadai meth. egyház stb. Ezek közül Mac Kinley a washing­toni meth. püspöki egyházhoz tartozott. A fele­kezetek közt csak enyhe árnyalati különbség van s az unió; a most egybehívott közös értekez­1 e t (Methodist oecumenical conférence) tartja fenn köztük, melyre minden meth. felekezet kép­viselője hivatalos. Most i7 felekezet kiküldöttei voltak együtt. Ilyen értekezlet a mostanin kivül kettő volt már: egyik 1876-ban, a másik 1891­ben, a mi zsinatunk alkalmával. Ezután minden 10 ik évben tartatni fog ilyen közös értekezlet. A methodisták száma az újabb időben rohamosan szaporodik, különösen az új világ­részben. Szaporodásban egyetlen prot egyház sem versenyezhet vele. Amerikában 100 évvel ez­előtt alig voltak 65 ezeren; ma pedig, 20.707,218­an vannak, Tehát az összes 79 millió lakosság­nak több. mint 27V» a methodista. Európában s a többi földrészekben körülbelól 10 millió met­hodista ól. Érdekes az európai methodistáknak ez érte­kezleten felolvasott statisztikája, melyből néhány tételt mi is közlünk. Van 27,077 templomuk. Ezekben az eladott ülőhelyek száma 3.934,629 Ennek árából befolyt 24 millió font. (576 millió korona) Van 6,276 lelkész és 58,413 világi prédikátor. A bevett, communiáló egyháztagok száma 1.221,824. A vasárnapi iskoláké 2.175,632. A hivőké pedig 5.487,657 lélek. Összes számuk te hát 9 millió. Az értekezlet elnöksége szeptember 7 én kapta Mac Kinley meggyilkoltatásának hirót. Iszo­nyú zavar ós döbbenet szállja meg a gyűlés szín­helyét a „W e s 1 ey's c h a p e 1" t; majd imához borulnak térdre a gyűlés tagjai a hallgatósággal egyetemben. A könyörgések sorát egyik püspök nyitja meg. Azután részvét táviratot küldenek Mac Kinley elnöknek ós nejének, kifejezvén benne, hogy 30 millió meth. lélek imádkozik életéért ós fel­gyógyulásáért. 13-án jött a halálhírt hozó sürgöny, melynek felolvasása alatt sokan könnyekre fakadtak s a gyűlést felfüggesztették. 17-én, a gyűlés bezártával, tartották meg a gyászi stenitiszteletet óriás részvét mellett, âz istenitisztelet magasztos egyszerűséggel foiyt le Wesley gyászlepellel bevont templomában. Az éneklést a „Gyermek Otthon" énekkara vé­gezte. Két imát s két gyászbeszédet mondottak; az elsőt Stephenson L. L. D., a másodikat Vin cent püspök. A gyermeksereg megható éneke mindenkit könnyekre fakasztott. A zokogás han­gosan tört elő különösen akkor, midőn „Jézus lelkem szerelme . . ." kezdetű ének ama soraihoz értek : »Fedezd bó védetlen főmet, szárnyaidnak árnyékával." Mintha csak órezte volna mindenki, hogy mily védtelen e földön még a legmagasabban álló fő is, hogy mily nagy szüksége van a ha­landó porszemnek az isteni védőszárny árnyékára ! A gyászistentisztelet végeztével több helyen tartottak Londonban emlékbeszédeket az értekezlet amerikai tagjai a megboldogult elnök felett. Hart ze 11 püspök s Dr. Bristol, washingtoni lelkész beszédéből néhány szakaszt, emlékezet okáért, kö­zöljünk mi is. — Jól ismertem Mac Kinleyt — kezdte Hartzell — gyermekkora óta; voltam szülő­földjén, Polandban, jártam a gyönyörű fekvésű falusi iakbau, melyben született, előttem áll a kis templom, melyben Isten nevét, a gondviselő szere­tetét kezdte tanulni; láttam az egyszerű falusi is­kolát, melyből nagyratörő szelleme kinőtt, Szülőföldjéről unokatestvére, 0 s borne, kí­séretében Pennsillvániába vándorolt az Alleghenny collegiumba, hogy tanulmányait folytassa. Mac Kinley szülei nem voltak ugyan gazdagok, de sze gények sem. Gyermeküknek a kikópeztetóshez szükséges anyagi eszközöket nagyobb gond nél­kül megadhatták. Midőn az Alleghenny collegium jubileumát ünnepelték, akkor már Mac Kinley köztársasági elnök, Osborne pedig londoni követ volt. Az ün­nepélyen mindketten jelen voltak. Mac Kinley tar­totta a megnyitó beszédet, melyben nevek elhall­gatásában két gyermekifjú történetéről is említést tett, kik messze földről vándoroltak a kollégium falai közé. Midőn az elnök beszédjét elvégezte váratlan, megható jelenet következett. Az intézet igazgatója Dr. Orawíord felállt s a következő­ket mondotta: „Az a két gyermek-ifjú, kikről az Elnök úr megemlékezett itt van közöttük. Kérlek benneteket gyerekak, álljatok feli" Mac Kinley és Osborne engedelmesen felállottak s az igazgató zúgó tapsvihar közt mutatta be őket az ünneplő gyülekezetnek. Mac Kinley Vilmost két lelki sajátság jelle­mezte: erkölcsi feddhetetlenség ós szándékainak őszintesége. Édes anyja ezen sajátságokat nála már gyermekkorában felismerte, azért leghőbb vágya volt, hogy fiát a lelkészi pályán lássa. Mi­kor elnökké választották, tréfálkozva mondta a fiú anyjának: „Ugy e, jobban van igy édes anyám, mintha most püspök lennék?" Anyja a meggyő­ződós szilárd hangján mondotta: „Én mégis job­ban szeretnélek a püspöki székben látni." Az anyai sziv sejtósszerű előérzete! Vallási kérdésekkel mindig szívesen foglalko­zott az elnök. A spanyol háború befejezése után — mint Hartzell mondja — sokat beszólt vele az isteni gondviselésről. „Ha valaki — szólt az elnök — úgy én érzem, hogy az isteni gondviselés nél­kül nem lettem volna képes elvégezni azt, a mi­végeztem. Hiszek rendületlenül az isteni kéz kor­mányzó erejében s annak hite adott erőt minden-

Next

/
Oldalképek
Tartalom