Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Arad-békési egyházmegye

távol vannak íemplomokíól és iskoláktól. A diasporák az egyház épületének legkönnyebben letördelődő részei. Végül utal a leghatalmasabb eszközre : a belsó békére, az egyetértésre, a melléktekinteteket félretevő egyesülésre, a szigorú 9«ervezke désre. Örvendetes tapasztalat, hogy az egyházak igyekeznek szabályrendeleteiket megalkotni. Ose p regi György esperes gondosan megszerkesztett, terjedelmes jelentésben számolt be a lefolyt év történetéről. Láng Gusztáv iskolaszéki jegyző terjesztette -elő az egyházmegyei iskolaszék jelentését. A csabai városi iskolák kifogástalanok, de némelyikben a magyar nyelvből csekély az eredmény. A gyomai és mezőberényi iskolák jó eredménynyel zárták a tanévet. Új elemi iskolai tanterv kidolgozására bizottságot küldött ki a közgyűlés. Ajánlja a közgyűlés a szemlaki egyháznak, hogy a három (magyar, német, tót) nyelvű iskolát s a mezőberényi II. kerületi egyháznak, hogy a német nyelvű iskolát alakitsa át magyar nyelvűvé. Kimondták, hogy a körlelkészek ezután 3 évről 3 évre választandók. Az egyhazak felhívatnak, hogy a tanitói karok tartsanak módszertani értekezleteket. Szeberónyi Lajos azt látja, hogy a szarvasi főiskola tanári nyugdijalapja felszaporodott 62,000 koronára. Egy előbbi határozat értelmében ennek a kamatai arra volnának forditandók, hogy az egyházak az intézethez való hozzájárulás alól felmentessenek. Az állam is segélyezi a szarvasi főiskolát, az egyházaknak pedig sokkal égetőbb szükségük van ezekre az összegekre a miszszióknál. Csepregi György esperes felolvassa a szarvasi főiskola felügyelő bizottságának határozatát, mely egyszer már elutasította ezt a kérést, mert a nyugdijalap jövedelme le van kötve. Szeberényi Lajos ezt a határozatott megfelebbezni kéri a kerülethez, mert elérkezett annak az ideje, hogy az egyházak a hozzájárulás alól felmentessenek. Benka Gyula, a szarvasi főgimnázium igazgatója részletes felvilágosításokkal szolgál a fel ügyelő bizottság határozatáról. Protestáns szempontból fájdalmasnak látja a jelenséget, hogy az egyházak a főiskola javára szolgáló nagylelkű támogatás alól szabadulni igyekeznek. Felveti az eszmét: nem lehetne úgy megoldani ezt a kérdést, hogy akár a kerület valamilyen szerencsés, praktikus kölcsön ügylet által egyszersmindenkorra levonnák vállaikról ezt a terhet? Addig azonban kéri a nagylelkű támogatást érintetlenül hagyni. Zsilinszky Endrs dr. felügyelő: Méltányolja az igazgató által felhozottaíat, de gondolni kell az egyházak mindennapi nehéz gondjaira is. A felebbezés helyett azt ajánlja, hogy a közgyűlés újból a legkomolyabban hívja fel a szarvasi gimnázium felügyelő bizottságát, hogy keressen módokat arra, hogy az egyházak e terhek alól felmeniessenek. A szarvasi tanítóképző ügyében a kerülethez és az egyetemhez átiratot intéz a közgyűlés : hassanak közre, hogy vagy a kormány vegye át ezt az intézetet, vagy be fogják azt szüntetni Egyúttal a szomszédos egyházmegyék elnökségeiből bizottságot fognak alakítani, a mely megvizsgálván az intézet ügyeit, előterjesztést fog tenni a kormánynak, miként lehetne azon segíteni. Benka Gyula részletesen ismerteti a tanítóképző válságos ügyét. Hiszi, ha megteszi kötelességét a kerület s egyetem, az állam meg fogja találni a módját, hogy az Alföldnek ez az egyetlen protestáns tanítóképzője be ne zárja a kapuit, hanem a haza és egyház javára tovább üdvösen működhessék. A tanítóképzés égető protestáns közügy, a kerületeknek meg kell mozdulniok. Az egyházlátogatási szabályrendelet, mely a tavalyi mezőberényi közgyűlésen oly nagy port vert fel s Koren esperes lemondására vezetett, most egész simán ment keresztül. Nem fogadták el a „CJura pastoralis"-ról szóló szabályrendeletet, melyet a kerület leküldött. E helyett kinyomatták azt a művet, melyet „Adalékok a Oura pastorálisról szóló tanhoz" czimén Szeberényi Lajos fordított le. A békéscsabai egyház szabályrendelete ismét vitát keltett. Frint Lajos előadó több észrevételt tett s javasolta, hogy ezek pótlására adassék viszsza a szabályrendelet az egyháznak. Szeberényi Lajos hevesen polemizált az előadóval. Hat év óta húzódik már ez az ügy. Részben hozzájárul az előadó észrevételeihez, de azt vitatja, hogy az egyházmegye csak tanácsot adhat, jóváhagyni a szabályzatot a kerület fogja. Zsilinszky Endre felügyelő kijelenti egyenesen, nem felel meg a valóságnak, hogy a megye hat év óta más-más tanácsokat ad. Á csabai egyház rá se hederített azokra a tanácsokra, hanem változatlanul küldte vissza a szabályrendeletet. Ez nem eljárás. Ezután részletezi a szabályzat hiányait s óva inti a csabai egyházat, hogy ne ezen az alapon induljon el, mert ez a biztos romlás alapja. A miniszterelnök és az 1848. XX. t.cz. végrehajtása. Széli Kálmán miniszterelnök álláspontjáról az 1848. XX. t,. cz. végrehajtása kérdésében a „Magyar Szó" hiteles értesülés alapján többek közt ezeket jelenti: A miniszterelnök nézete az, hogy az 1848. XX. törvényczikket a maga teljességében mereven és rövid idő alatt nem lehet végrehajtani, mert az ország erejét egyszerre megterhelni ily fel-