Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Prot. irodalmi társaság

adattal nem lehet. A kormánynak itt is a szeme elótt kell tartani a fokozatosság elvét, k protestáns egyházak támogatását már megkezdie az állam az iskolák segélyezésével és a protestáns lelkészi kar kongrujával. Ezt a támogatást folytatni fogja a kormány, mert Széli Kálmán politikai elve az „egyenlő igazság," amely elvből kifolyólag a protestáns egyházi és iskolai szükségletek kielégítését nem hagyhatja a maga teljes nagy súlyával a protestáns egy ház hiveinek vállain. De az 1848 XX. törvényczikkben egyaránt bennfoglaltatik a római kath. egyház szükségleteire való tekintet is és igy az pgyenlősóg elve szerint ennek a kérdése is figyelembe veendő. Hogy a legközelebbi jövőben mi történjék, és hogy minő beosztással, minő fejlesztési arányokban történjék az 1848. XX. törvényczikk végrehajtása, az lévén éppen a megoldandó teladat, arról még ma nem lehet tiszta képe a miniszterelnöknek. De annyi bizonyos, hogy bármi elhatározás érlelődjék is meg, bármit adjon is az állam, azt nem az adsza nesze elve mellett fogja tenni. Annyi bizonyos, hogy Széli Kálmán azért a mit tesz, nem fogja ár gyanánt követelni az egy házi autonómia megnyirbálását. Az 1848. XX törvényczikk fokozatos végrehajtását nem fogja jó alkalomnak tekinteni a protestáns egyházak benső szervezetükből származó erejének megnyirbálására. Ő becsületesen és utógon dolatok nélkül csak két szempontot fog maga előtt tartani. Egyik a törvény, másik a „kivihetósóg." Vallásos estély. Az eperjesi ág. hitv. ev. kerületi eollegium theológiai ifjúságának belmissiói egyesülete 1906. szept. 18 án d. u. 5 órakor a kollégium dísztermében vallásos estélyt tartott, melyen nagyszámú közönség vett részt. Az estély programmját a theológiai énekkar kezdette meg. Szánik Ernő énektanár vezetése alatt előadván Luther fenséges diadalénekét az „Erős várunk"-at. Majd Mayer Endre theol. tanár, a theol. ifjúság belmissiói egyesületének buzgó elnöke, a belmissiónak fáradhatatlan mun kása imádkozott szívből, Isten áldását kérve az összejövetel munkájára, Ima végeztével üdvözölte a theol belmissiói egyesület ott jelenvolt és működött érdemes disztagját: Dr. Szabó Aladár budapesti ev. ref. theol. igazgatót, a belmissiói munkásság hivatott, lelkes apostolát, a közönséget, mindkettőnek köszönetet mondott a megjelenésért, előbbinek pedig azért is, hogy engedve az egyesület kérésének, készséggel vállalkozott előadás tartására. Fölkérve ót előadása megtartására, az estélyt megnyitotta. Dr. Szabó Aladár előrebocsátva megjelenésének s előadásának czélját, mely nem felekezeti, partikuláris, hanem általános keresztyén, evangeliomi érdek, a társadalom bajairól s azok orvoslásáról szólt. Egymás után mutatott rá a társadalom vérző sebeire: a hit közönyösségre, önzésre, a szabadság iránti szeretet, lelkesedés csökkenésére, az élvezet hajhászatra, az alkoholismus, a bűn~ tettek terjedésére, illetőleg szaporodására, melyek mind onnan erednek, hogy az egjén nincs helyes viszonyban Istenével. Nagy feladat vár, mondotta, az evangelmi protestáns egyházra s annak tagjaira, mert a veszély nemcsak a társadalmat, a hazát, hanem ót is fenyegeti. Megmutatta az eszközöket is. melyekkel a bajokat orvosolni lehet s melyek az evangéliomban találhatók. Az egyházmentés és ópités, a felebaráti szeretet művei, a belmissió munkái ezek, melyeket minden evangelmi protestáns keresztyénnek gyako« rolni kell. Az egyszerű, keresetlen szavú előadás szilárd, Istenben vetett hitet, meggyőződést, evangéliomi szeretetet s a nagy czélért való lelkesedést lehelt, éppen azért hatása mély, meggyőző volt. Úgy éreztük, mintha Pál apostol hitbeli meggyőződéséből érintett volna valami, s éreztük, hogy eddig is sok mulasztás terhel minket. A maradandó hatású előadást közének egyik versének harmónium mellett való eléneklése követte, illetőleg zárta be a vallásos estélyt. // 0 Felsége a hosszúfalu fűrészmezei evang. egyházközségnek M olnár Viktor miniszteri tanácsos úr, a nevezett egyház egykori felügyelője közbenjárására, 600 koronát ajándékozott. Á Prot. írod. Társaság miskolczi közgyűlése. E gyűlés úgy a jelenvolt tagok nagy számát, mint különösen a két prot egyház világi képviselőinek erkölcsi súlyát tekintve a Prot. írod. Társaság legfényesebben sikerült vándorgyűlése volt. Ott láttuk az összes püspököket s csaknem valamennyi egyházkerületi felügyelót, illetve főgondnokot s ott volt összpontosítva a hazai proti irói világ színe java. E gyűlésen láttuk először az ev. egyházat is több tanárával és lelkészével erósebben képviselve s jóleső örömmel konstatál« juk, hogy a két proc. egyház együttérzését a gyú* lés fényesen dokumentálta. Ázt hisszük, hogy e& a gyűlés maradandóbb nyomokat hagy hátra az írod. Társaság jövendő fejlődése tekintetében. Az ott elhangzott gyönyörű beszédekből a jövő teendőket illetőleg sokat tanulhatunk. A köz- ós diszgyűlóst Gyuráiz Ferencz püspök elnöklete mellett választmányi ülés előzte meg, a melyen a fővárosi ós vidéki tagok csak« nem teljes számmal jelentek meg. Ez ülés foglalkozott a tartalmas titkári jelentés kapósán a társaság múlt évi kiadványaival, a melyek között a ma már 30,000 példányban megjelenő „Koszorú" füzeteinek költségét ezúttal már 8-ik izben, megint csak Hegedűs Sándor, ez ami fennkölt lelkű világi papunk viselte. A társaság anyagi vagyonát a titkári jelentés a következőkben terjesztette elő: 1900. évi bevétele 13712, kiadása 11211 kor., a Károlyi