Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Arad-békési egyházmegye

már be is következett ez az ese; Kilón minis«teri engedéíylyel az alsóbb osztilvok mindegyikébe hatvannál több tinuló van felvéve, s m4gis évről évre többeket kénytelen az igazgató a hely hiánya miatt elutasítani. RÍ a icörülm^nv teszi érthetővé a',t is, hogy miért van Nviregvházán oly sok, — 41 magántanuló, vagyis a migántanulókn tk 26 45#-a mig a sorrendben utána következő Rimaszombat mir csak 17. az ez után következő Igló pedig 16 magántanulót mutat fel. A tanulók vallás szerinti osztályozása hozzávetőlegesen a következő: á. h. evang. 2273. ev. ref. 692, róm. kath. 960, gör. kath. 36, gör. kel. 41, unitárius 5. izraelita 1167. Az értesítők Között csak öt akad, melyek értekezést nem hoznak, ezek : Beszterczebánya, Bonyhád, Eperjes. Késmárk és Igló. A többiekben olvasható értekezések különféle tárgyúak. Paedagógiai értekezést közöl B4kés-0<aba; módszertani kérdést fejteget Rimaszombat és Rozsnyó; az iskola történetéről ir Aszód, Pozsony és Szarvas; tudományos tárgyú értekezést ad Felső Lövő, Nyíregyháza, Selmeczbánya, Sopron (lyceum ós tanítóképző); szépé szeti tárgyat közöl Budapest Az értekezések nagyrészt az ifjúságnak szólók, akadnak azonban olyanok is, melyek felfogását messze meghaladják, pl. Felső-Lövő és Sopron (lyceum. Nézetem szerint az ilyeneknek nem volna helye az értesítőkben. Elmondták ezt már mások is, de hát hiába ; nem kétlem, hogy az én szereny megjegyzésem is hiába való. Az iskolai ünnepeket ez idén is szokott fénynyel ülte meg minden iskola. A protestáns puritán érzés nem tűr meg sok ünnepet. Egyöntetűség ugyan e téren nincs ; helyi viszonyok követelte különféle iskolai ünnepségeken kivül általános és mindegyik iskolánkban megünnepelt napok : okt. 31 e, márcz. 15-e ápr. Il e s decz, l e, mint koszorús költőnk Vörösmarty Mihály születésének 100 ik évfordulója. (Folyt, köv.) BELFÖLD. Az arad-béKési erang. egyházmegye f. é július 30-án tartotta közgyűlését Békéscsabán C s e p r e g i György esperes és dr. Zsilinszky Endre egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt. A gyűlést megelőzőleg 29 én d. u. 3 órakor iskolaszéki űlós volt, 6 órakor pedig előértekezlet, a melyen megvitatás alá kerültek a közgyűlés nevezetesebb pontjai. Az egyházmegyei szabályrendelet kérdését Steiler Árpád indítványára, mivel a szerkesztésére küldött bizottság összes tagjainak előzeteseu nem volt kiadható, a jövő ülésre halasztották. Nagy vitát keltett dr. Zsilinszky Endre felügyelőnek azon derék ós életrevaló indítványa, hogy ezentúl ne tartassák külön reggeli irásma* gyarázat, hanem a nép is a közgyűlést megelőző gyámintézeti istenitisztelet körébe vonassák, ha itt van a közgyűlés Békéscsabán. Az indítvány ellen Szeberényi Lijos szólt támogatva Linder Károlytól és azt kivihetetlennek, sőt sérelmesnek találta. Frint Lajos aradi lelkész ós Ábray Károly kimutatták az indítvány helyességét, mire Szeberónvi újból felszólalt ós politikát keresett az ügyben, holott épp9n az ő szavaiban rejlett politika a protestáns önrendelkezés hangsúlyozásába burkoltan, midőn azt kívánta, hogy ez istenitisztelet tót nyelven tartass Me, s ne kényszeríttessék a csabai nép magyar nvelvű istenitiszteletre Ábray nyugodt szép beszédben mutatta ki álláspontja helyességét s beszéde több helyen helyeslést vont maga uán, mi Szeberényit a jelenlévők illetékességének hánytorgatására fakasztá. A jelenlévő csabai főgimn. tanárok, Bálás Ádám ós dr. Reil Lajos magukra vették a kijelentést, felszólaltak illetékességük ügyében, mi közben hangsúlyozták Ábray szavaihoz való teljes csatlakozásukat. Az értekezlet fontosabb pontjai voltak még: a kérvények üijye. G-álik Mátyás indítványa az 1848. XX. t. cz. ügyében, Frint Lajos ós Zsilinszky Endre indítványai a szórványok híveinek gondozása tekintetében s a diakonissza-ügyben. Dr. Zsilinszky Endre egyházmegyei felügyelő nagyobb beszéd kíséretében nyitotta meg a közgyűlést A lefolyt esztendőt a nyugalom jellemezte ; tagadhatatlan, hogy az egyházi életben általában, az egyetemes egyházban is kevesebb a személyes torzsalkodás, mint a múltban. Egyházi férfiak mind sűrűbben foglalkoznak az ellenség elleni fegyverkezés és védekezés eszméivel, mindnyájan látják és érzik, hogy a magyarhoni protestantizmusra válságos napok következtek be. Tiltakozik azun vád ellen, mintha a protestáns egyház politikát űzne. Ezt ellenségei fogták rá, hogy ürügyet találjanak a felekezeti szervezkedésre. Nekik vágták szemükbe az önző czélok hajhászását s ők szólították fegyverbe, toborozták politikai párttá hitfeleiket. Ebben mi nem fogjuk, nem akarjuk őket követni. Nekünk vallási téren ki kell küszöbölnünk a pártpolitikát teljesen, minden irányban, minden aránylatában. Ép azért még a törvény által kimondott, de életbe nem léptetett teljes jogegyenlőség és a vallásfelekezetek közötti teljes viszonosság ellenében is nem anynyira az anyagi érdekek elérésére, mint a jogra kell fektetnünk a súlyt. Kifejti azután, hogy ne az anyagi javakban, hanem a szellem kincseiben, a hit tiszta meggyőződésében keressük a boldogulás eszközeit. Felhívja a közgyűlés figyelmét az iskolákra, azok kiépítését sürgeti, továbbá azokra a hívekre, kik elszórva